Urunk mennybemenetele A – Mt 28,16-20

Mit jelent számunkra Jézus mennybemenetele?

Ma nem Jézus eltávozását, hanem egy új, másfajta jelenlétét ünnepeljük. Azért lépett ki a fizikai érzékelésünk teréből, hogy már ebben a földi életünkben is még jobban velünk, sőt bennünk lehessen, méghozzá az Atyával együtt.

A feltámadott Jézus utolsó megjelenése alkalmával János és Lukács evangéliumában is a missziós parancs áll a középpontban. Jézus mennybemenetelével ugyanis még nem teljesült be az ő küldetése, mert Ő minden ember üdvösségét óhajtja. Máténál a mai evangéliumban ezt így olvassuk: „Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek!”

Tehát Jézus parancsa és az angyalok figyelmeztetése nemcsak az apostoloknak, hanem nekünk is szól. Mert hajlamosak vagyunk arra, hogy mi is égre emelt tekintettel, tétlenül nézzük az Egyház erőfeszítéseit. Esetleg még bíráljuk is, hogy ezt meg azt nem jól csinálja, s hogy így meg úgy kellene tenni. De amikor arról lenne szó, hogy tegyünk is valamit Jézus nevében és az Egyház segítségére, akkor a válasz az, hogy ez a papok és a munkatársaik feladata.

Krisztus parancsának nagyon lényeges szava a most: „Most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet!” Nem azt kéri, hogy majd egyszer, hanem hogy „most”. Az Úr szavaiban sürgetés van. Ahogyan az Úr mennybemenetelét követően Pünkösdig az apostolok az Úr ígéretének beteljesedésére, a Szentlélek eljövetelére tevékenyen vártak, ezt kell nekünk is tenni, nemcsak Pünkösd ünnepéig, hanem utána is. Mindig tanulékonyan kell figyelnünk a Szentlélekre, aki minket a keresztény életünkkel való tanúságtételre indít!

Engedjük, hogy eltöltsön minket a lelki erősség és a bölcsesség Lelke, aki által eltölt minket az öröm, hogy Jézus közelebb került hozzánk, mint ahogyan a mennybemenetele előtt volt együtt tanítványaival.

Azt a küldetést kaptuk, hogy a mi közreműködésünkkel minden ember elnyerje az üdvösséget, vagyis a Szentlélek vezetésével mindnyájan együtt lehessünk itt a földön és az örök életben is Krisztussal és az Atyával!

Sohase feledjük, hogy életünk értelme és célja az örök üdvösség elnyerése! Minden erőnkkel erre kell törekednünk! Életünk alkonyát nem megkeseredetten, hanem egyre nagyobb keresztény derűvel kell fogadnunk, abban a vigasztaló tudatban, hogy földi életünknek van folytatása a mennyben, szeretteinkkel és minden szenttel együtt a Szentháromság közösségében.