A panaszt tevő anya érvelése szerint a jógát nem engedélyezi a Biblia, és „már maga a jóga szó is rosszat sugall”. Az iskola Dechantskirchen faluban van, Ausztria délkeleti részén. Igazgatónője, Maria Hofer az osztrák sajtónak elmondta, hogy a tanév elején még egyetlen szülő sem tiltakozott a jógaórák bevezetése ellen. Ilyen foglalkozások idén voltak először az iskolában - adta hírül az AP amerikai hírügynökség.

A Die Kleine Zeitung című osztrák lap megkereste a helyi tanfelügyelőt is, aki azt mondta, hogy az iskoláknak nem szabad olyan foglalkozásokat ajánlaniuk, amelyek „ezoterikus” gyakorlatokhoz kapcsolódnak.

A jóga a hindu és a buddhista vallásban gyökeredzik és egyes ágai máig szorosan kötődnek a két  valláshoz. Ugyanakkor számos jógafajta széles körben elfogadott a világon testi és lelki terápiaként,  gyógyhatású tornaként

Nemeshegyi Péter SJ:  Mi a jóga?

A keresztény hit is vallja, hogy „Istenben élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28), a nagy keresztény teológusok (Ágoston, Aquinói Tamás stb.) pedig mindnyájan hangoztatták, hogy a teremtő Isten ott lakozik minden valóság legmélyén, és különösképpen az emberi lélek legmélyén.

Az Isten önátadásában álló krisztusi üdvrend pedig hozzáteszi, hogy maga az Atya, a Fiú és a Szentlélek lakozik a megigazult ember lelkében.

Ezért erre a mélységes egységre való ráfigyelés üdvös és hasznos dolog. Az állandóan a külsőségekbe és tevékenységébe önmagát belehajszoló ember nyugtalan viselkedése akadályozza e ráfigyelést.

Ezért azok a testi és szellemi gyakorlatok, amelyekkel az ember igyekszik belsőleg megtisztulni, leegyszerűsödni és elcsendesedni, hasznosak lehetnek. Ily módon a jógagyakorlatok nyolc lépcsője, főképpen az első öt, a keresztény embert is segítheti.

A jógázás nem kötődik a minden megkülönböztetés nélküli Sankáratanhoz, sőt a Patandzsáli által gyakran emlegetett Isvara, a személyes Isten egyes vonásait viseli. A jógagyakorlatok azonban nem helyettesíthetik a keresztény ember sajátos imádságát, aki imájában megszólítja az élő Istent.

A kereszténység alapvető tanítása, hogy Isten és az ember az „én” és „te” viszonyában állnak, és bár az Isten immanens (mindenben jelen van), ugyanakkor transzcendens is: mindent felülmúl, megszólít minket, és mi megszólítjuk őt.

Mindennek végső oka az, hogy az Isten Szentháromság, vagyis három személy örök szeretetközössége. A szeretés akkor szeretet, ha egy Másikra irányul, mondta már Nagy Szent Gergely pápa.

Ezért igaz, hogy az ember életében is csak a másokra (Istenre és embertársainkra) irányuló szeretet számít. A jógagyakorlatok csak ennek előkészítéséhez nyújthatnak némi segítséget.