A hagyományoknak megfelelően idén is megtartották a Havas Boldogasszony-nagybúcsút a szeged-alsóvárosi ferences templomban augusztus első hétvégéjén. Az augusztus 5-i, vasárnapi szentmisét Udvardy György pécsi megyéspüspök mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Évszázadok óta erre a búcsúra ezrek és ezrek érkeztek – hiszen mindig a dél-alföldi katolikus közösségek egyik legjelentősebb ünnepe volt. A szeged-alsóvárosi ferencesek templomát 1503-ban Havas Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A mellette álló kolostorépülettel a mai Magyarország második legnagyobb középkori eredetű egyházi épületegyüttese, a hazai gótikus építészet egyik legszebb műve.

Havas Boldogasszony története az Egyház szívébe – Rómába vezet. Egy legenda szerint Krisztus után 350 körül Liberius pápának és egy János nevű patríciusnak ugyanazon az éjszakán jelent meg álmukban a Szűzanya, és arra kérte őket: ahol Rómában másnap havat látnak, ott építsenek templomot a tiszteletére. Augusztus 4-e volt. Még télen se gyakran havazik az Örök Városban, hát még nyáron! Másnap azonban az Esquilinus-dombon egy templom alaprajzát jelölte ki a csodálatos hóesés... A pápa és a patrícius összefogott, és megépült a mai Santa Maria Maggiore-bazilika őse, s az Egyház azóta Havas Boldogasszony ünnepét tartja augusztus 5-én. Talán nem is fontos az igazság, a történelmi tény, hiszen valójában III. Szixtusz pápa (432–440) rendelte el az efezusi zsinat (431) emlékére a templom építését a zsinati dogma tiszteletére, mely szerint Mária „Theotokosz”, azaz Istenszülő.

Szegedre a ferencesek a XV. században érkeztek, ahol nem sokkal később a törökkel találták szemben magukat. Az itt élő katolikusokat a ferences barátok tartották meg a hitükben. A szegedi ferences templom a Napbaöltözött Asszony temploma. Európa szerte, így hazánkban is a XVII. században indultak meg e Mária-ábrázoláshoz köthető zarándoklatok. A kultusz terjedésének példája a csíksomlyói kegyszobor is. A Napbaöltözött Asszonyt szimbólumnak tekintették: a keresztény Európa törökök feletti győzelmét látták benne. A hagyomány, a legenda nem csupán Rómát lengte körül, hanem Szegedet is: az eredetlegenda szerint a Máriát ábrázoló alkotást egykor a templom környékén lévő Csöpörke-tóba rejtették el a török elől, és egy katona találta meg évekkel később, csodás módon – sértetlenül. Ez hát a magyarázata annak, hogy az augusztus eleji szeged-alsóvárosi búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről elszármazott családok találkozási alkalmává is vált.

Az idei esztendő két búcsúi napján szentmisét mutattak be többek közt a rózsafüzér-társulatokért, melyet Gyulay Endre nyugalmazott püspök celebrált, imádkoztak a hivatásokért, tartottak görögkatolikus liturgiát, keresztútjárást és szentségimádást a kolostorkertben. Szentmisét mutattak be az édesanyai és édesapai hivatásokért. A vasárnapi ünnepi szentmisét a templom előtti téren Udvardy György pécsi megyéspüspök celebrálta, aki a szentmise elején köszöntötte a búcsú résztvevőit, valamint kiemelte, hogy az ünnep Mária tisztaságára, Istenanyaságára figyelmeztet minket. Mint mondta, semmi mással össze nem hasonlítható szerepet tölt be Egyházunk életében Mária, de ugyanígy, semmi mással össze nem hasonlítható oltalmat, segítséget kapunk tőle mi is – lelkiéletünkben. Mária egy személyben édesanyánk és oltalmazónk. Ez az ünnep Isten ajándéka – mondta a főpásztor.

Homíliájában többek közt arról beszélt Udvardy György püspök, hogy a „Boldogabb, aki hallgatja és megőrzi Isten igéjét” (Lk 11,28) evangéliumi mondat Máriáról beszél, hiszen ő az, aki hallgatja és befogadja az Igét. De boldognak mond bennünket is, akik mint Krisztushoz tartozók, az Egyház gyermekei táplálkozunk az Igével, legfőbb feladatunk pedig befogadni azt. E befogadás kell hogy meghatározza életünket – hangsúlyozta Udvardy György püspök.

A Boldogságos Szűz Mária egyszeri és megismételhetetlen, hiszen ő az Istenszülő. Szerepe egyedülálló az üdvösségtörténetben. Egyszeri és megismételhetetlen, mégis példaként áll előttünk – az Egyház mintája, modellje is, hiszen őt szeretnénk követni. Ezek konkrét, megvalósítható célok lehetnek, melyeket akár a mai ünnep segítségével is kitűzhetünk magunk elé. Ilyen cél lehet például, hogy rendíthetetlenül, hűségesen kitartunk Isten mellett. A hűséghez önmagunkat le kell tudnunk győzni – folytatta a szónok. Ahogy Mária életének egyetlen értelmezési pontja, amikor az angyal hírül adja neki, hogy gyermeket fogant, és ez a gyermek az Isten Fia – ebben értelmet nyer minden gondolata, cselekedete. Ugyanígy egyetlen értelmezési pont van a mi életünkben is: ismerem Krisztust, a keresztségben hozzákötöttem az életemet.

Isten hűséges, ezért bízunk benne; mi, keresztények, bizalomban élünk – folytatta Udvardy György püspök. – E bizalomra különösen nagy szükségünk van. Akár az egyházi közösségeinkben, akár a társadalomban. Tekintély és bizalom együttes megjelenésére van szükségünk. Mi keresztségünk által Isten ígéretének hordozói vagyunk. Isten hűségének megjelenítői. Ebben is példát mutat számunkra Mária, Isten anyja.

A szentmise záró áldása előtt a hívek az Oltáriszentséget követve, énekelve, körmenetben vallották meg hitüket, mutatták meg Istenhez való hűségüket a világ számára. A rekkenő hőségben rövid szünet után, a délutáni órákban a búcsú résztvevői a betegek gyógyulásáért imádkoztak, szentmisén vettek részt, melyet a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutattak be, majd a kétnapos búcsút Papp Tihamér ferences aranymiséje zárta.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír