A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) háromnapos ünnepségsorozattal emlékezik 380 évvel ezelőtti megalapítására. A jubileum központi ünnepsége keretében, amelyet október 15-én tartottak Budapesten, a Szent II. János Pál díszteremben, Antonio Rouco Varela bíboros díszdoktori oklevelet vehetett át.

Az ünnepség kezdetén Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora négy nyelven – angolul, spanyolul, olaszul és latinul – tartott köszöntővel egybekötött megnyitó előadást.

„A keresztény bölcsesség, amelyet a Katolikus Egyház isteni tekintéllyel tanít, folyamatosan inspirálja a híveket mindazon felfedezésben való hathatós közreműködésre, amely az emberi személyes, társadalmi és vallási kapcsolatok terén továbblépést hozhat. Mindehhez a tudományok által adott eszközöknek az erkölcsi alapelvekkel összeegyeztethető teljes – és folyamatosan fejlődő, kibontakozó, egymást segítő – kelléktárát kell, hogy felhasználjuk. Ennek a sajátos helye a katolikus egyetem, a Pázmány Péter által 1635-ben megalapított intézmény, amely immár 380 éve munkálkodik” – kezdte előadását a rektor.

Arra a kérdésre, hogy mi a katolikus egyetem sajátossága, összehasonlítva más felsőoktatási intézményekkel, Szuromi Szabolcs azt válaszolta: az igazság felfedezése, az igazság képviselete – bármilyen körülmények között –, a megismert igazság hiteles átadása és az új nemzedékek inspirálása, hogy képességeiket az igazság művelésének folytatására szenteljék.

A rektor beszédében külön rámutatott, hogy ez a nap milyen emlékezetes a PPKE számára, mivel 380 évvel ezelőtt kezdte el oktatási tevékenységét annak legelső, eredeti fakultása. Ez a Hittudományi Kar, amelynek számos üldöztetésben volt része a 18. és a 20. században; azonban mindezek közepette megőrizte tiszta hűségét a Szentszék és a hiteles katolikus identitás iránt. Ez a kar reprezentálja az egyetem stabilitását és folyamatosságát. Sőt az említett szellemiség tanúsítja a művelt területeken végzett megalkuvás nélküli és legmagasabb szintű tudományos tevékenységet, bármely történelmi időszakban. Ez az oka annak, hogy ebben az ünnepi órában mélységes meghatottságot érez az egyetem vezetősége, mivel Antonio Maria Rouco Varela bíboros személyében olyasvalakinek adományozhatja a doctor honoris causa címet, aki igaz emberként egész életével az egyház tanítását és fegyelmi rendjét hitelesen szolgálta – mondta Szuromi Szabolcs.

A rektor hangsúlyozta, hogy a PPKE az elmúlt öt évben komoly erőfeszítéseket tett a hazai minőségi kapcsolatok és a legszélesebb körű és legmagasabb kvalitású nemzetközi kapcsolati hálózat kiépítéséért, mind az oktatás, mind a kutatás terén. Ez kimagaslóan fontos a hazai egyetemek között betöltött szerep szempontjából. Azonban különösen is elengedhetetlen azért, hogy az egyetemek nemzetközi közösségében a katolikus egyetem a legelismertebbek és a legversenyképesebb diplomákat kibocsátó intézmények között lehessen. Ezt segíti, hogy Magyarországon a PPKE-nek van a legnagyobb számú és legaktívabb kapcsolata az Amerikai Egyesült Államok vezető egyetemeivel, de ezt támasztja alá a közel- és távol-keleti egyetemekkel való széles körű, kiemelkedő számú, kölcsönönös megbecsülésen alapuló szoros együttműködés. Sőt, ezt bizonyítják a legnívósabb és legrelevánsabb brit, spanyol, francia, belga, olasz, német és közép-európai egyetemekkel megkötött együttműködési szerződések is. Köszönhetően a felsorolt lépéseknek és a nemzetközi stratégiai partnerekkel kialakított magas szintű aktív és konstruktív kapcsolatrendszernek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mára képes lefedni a teljes tudományterületi és tudományági spektrumot – hangsúlyozta Szuromi Szabolcs.

A rektor beszédét követően Fodor György, a Hittudományi Kar dékánja olvasta fel laudációját, amelynek elején a kitüntetett főpásztor életrajzát ismertette.

Antonio Maria Rouco Varela 1936-ban született a spanyolországi Villalbában. Filozófiát és bölcsészetet tanult Mondoñedóban, majd teológiát a pápai egyetemen, Salamancában. Ugyanitt szentelték pappá 1959-ben. Ezek után Münchenben folytatott jogi és teológiai tanulmányokat, doktori fokozatot szintén Münchenben szerzett 1964-ben, tézisének címe: Egyház és állam kapcsolatai a 16. században.

Ezt követően először fundamentális teológiát és egyházjogot tanított a mondoñedói szemináriumban, majd néhány évig Münchenben, később, 1969-től pedig Salamancában oktatott egyházjogot. 1971-től az egyházjog professor ordinariusa, 1972-től pedig rektorhelyettes a Salamancai Pápai Egyetemen.

1976-ban szentelték püspökké. Nyolc éven át segédpüspökként szolgált Santiago de Compostelában, majd ugyanott volt érsek 1994-ig. Kétszer fogadhatta Szent II. János Pál pápát. 1994-től Madrid érseke, három cikluson keresztül pedig a spanyol püspöki konferencia elnökeként is tevékenykedett. 1998-ban II. János Pál pápa bíborossá kreálta.

Rouco Varela bíboros az egyetlen érsek, aki kétszer szervezhetett ifjúsági világtalálkozót: 1989-ben Santiago de Compostelában, 2011-ben pedig Madridban. A Római Kúriában több kongregáció, pápai tanács és tudományos testület tagja.

Alapvetően az egyház és az állam kapcsolatrendszere, illetve a spanyol katolikus hierarchia felelőssége a kommunikáció és a média területén áll kutatásai középpontjában. Számos kritikát fogalmazott meg a kulturális relativizmus kapcsán, valamint erkölcsi kérdésekben is (például az abortusz vagy a homoszexuális házasságok témájában).

„Rouco bíboros az eddig elmondottak alapján is méltó lenne egyetemünk díszdoktori címére, de nekünk legalább annyira fontos mindaz, amit katolikus egyetemünkért tett” – fogalmazott a dékán.

Mint Erdő Péter bíboros személyes jó barátja és kollégája kezdettől fogva támogatta a katolikus egyetem ügyét, fejlődését mind egyházi, mind tudományos téren. Később tagja lett a Folia Theologica et Canonica idegen nyelvű folyóirat nemzetközi szerkesztőbizottságának, majd több éven át segédkezett a hittudományi fakultáson – a madridi Szent Damáz Egyházi Egyetemmel és a Toulouse-i Katolikus Egyetemmel közösen – indítandó patrisztikus és biblikus licenciakurzus megszervezésében.

A PPKE fejlődését emellett a Katolikus Nevelés Kongregációjának tagjaként is támogatja – tette hozzá Fodor György, majd megköszönte a múltbeli, jelenlegi és jövőbeli segítséget.

Ezután Udvardy György pécsi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese átadta a díszdoktori oklevelet a spanyol bíborosnak.

A hagyományoknak megfelelően a díszdoktori előadás következett, amelyben Antonio Rouco Varela stílusosan a nap szentjéről, Avilai Szent Terézről és élete mai üzenetéről szólt. Az ötszáz éve született spanyol szűz és egyháztanító éppen annak az időszaknak, a reformáció-ellenreformáció korának volt nagy szentje, amikor Pázmány Péter megalapította a magyar katolikus egyetemet.

A protestáns reformra adható válasz nem lehet teljes anélkül, hogy Avilai Szent Teréz válaszát figyelembe ne vennénk – hangsúlyozta Rouco bíboros. Ennek lényege pedig a visszatérés az evangélium hiteles megéléséhez és értelmezéséhez – tette hozzá. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új díszdoktora szerint a spanyol szent szűz alakja ma is nagyon aktuális, válaszával a II. vatikáni zsinat reformjai is egybecsengnek. Nem véletlen az, hogy amikor VI. Pál pápa 1970-ben Jézusról nevezett Terézt – első nőként – egyházdoktorrá avatta, beszédében minden lelki ember anyjának és mesternőjének titulálta. Felfedezte benne azt a lelkileg kivételes személyiséget, akinek példájára az egyház a doktrinális és spirituális válságán felül tud emelkedni. Antonio Rouco Varela arra is felhívta a figyelmet, hogy az avilai karmelita kolostor volt az a hely, ahol lelkileg és intézményesen érlelődött a megszentelt élet reformja, amely a szabályzathoz, az alapítók írásaihoz való visszatérést jelentette.

Szent Teréz a Krisztus-követés radikális útját választotta, tégláról téglára építve az egyházat életszentségével – hangoztatta a spanyol bíboros. – Ahogy Ferenc pápa is hangsúlyozta a jubileum kapcsán: Teréz hagyatéka olyan kincs, ami a lelki életre vonatkozó konkrét javaslatok, módszerek tárháza. A spanyol szent Krisztus-kapcsolatáról szólva Rouco Varela bíboros kiemelte, hogy abban mindig jelen volt Jézus embersége is, nemcsak az istensége. Avilai Szent Teréz élete Isten szerető jelenlétében eltöltött élet, Vele való szárnyalás volt, és ebből az égő tűzből, lelki önátadásból a ma embere, a ma egyháza is táplálkozhat – emlékeztetett díszdoktori előadásában a főpásztor.

Fotó: PPKE

Agonás Szonja/Magyar Kurír