Raffaello: Alexandriai Szent Katalin (1507.)

Katalin előkelő származású alexandriai szűz volt, a tudományoknak szentelte magát.

Maxentius császár alexandriai látogatása idején Katalin megtagadta a bálványáldozatban való részvételt: a császár elé lépett, és a kereszt jelét rajzolva magára, értésére adta, hogy keresztény. A meggyőzésére rendelt ötven pogány filozófus Katalin hatására megtért, ezért megégették őket. A császár ezután felkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat az asszonynak. Katalin egyértelműen visszautasította a kísértést.

A bálványimádásra ezután kínzásokkal próbálták rábírni: a császár erőszakhoz folyamodott, letépette Katalinról ékes ruháját, és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta fel: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, Katalin olyan hatással volt a kíséretében lévő testőrtisztre, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett.

Amikor egy éles és hegyes késekkel kirakott kerékre kötötték Katalint, hogy így összevagdossák, a kerék Katalin imájának hatására darabokra tört. A császárné kérlelte urát, hogy hagyjon fel a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.

A legenda szerint, amikor Katalin feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt, majd angyalok fogták a testét és a Sinai-hegyre vitték, ott temették el. Sírja fölött áll ma a Szent Katalin-kolostor.

Caravaggio: Alexandriai Szent Katalin (1598 k.)

Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt, a középkor egyik legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje volt. A tizennégy segítő szent egyike. Bölcseleti fakultások, teológusok, filozófusok, ügyvédek, tudósok és diákok, valamint a molnárok, a fuvarosok, bognárok, kerékgyártók védőszentje. Kerékkel és karddal ábrázolják.

Mindenható, örök Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására a hitben és állhatatosságban megerősödjünk, és az egyház egységéért fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

* * *

Katalin napjához számos szokás és hiedelem kötődik.

Lányos házaknál ún. katalinágat (vagy katalingallyat) vágtak, és vízbe tették. Ha az ág karácsonyra kihajtott, azt jelezte, hogy a lány férjhez megy a következő évben.  A lányok a nagy bizalma onnan eredt, hogy egyik legenda szerint Jézus gyűrűvel eljegyezte Katalint, és ugyanakkor megígérte menyasszonyának, hogy meghallgatja mindazokat, akik hozzá könyörögnek pártfogásért.

Katalin napja női dologtiltó nap volt. A legények Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Mivel Katalin napja közvetlenül az advent kezdete előtti napokra esik, ezért a népi köztudat szerint Szent Katalin az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja. Ezentúl már sem lakodalmat, sem bált nem tartottak egészen a nagyfarsangig. Országosan ismertek és népszerűek voltak a Katalin-bálok.

A jeles naphoz kötődő időjárási regula szerint: ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.

Források
Diós István: A szentek élete
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Magyar Néprajz VII.

Magyar Kurír
(bh)