Andocs - Angyalok Királynéjának búcsújáró helye
A kegyhely Somogy megyében található, a volt igali járásban, a
veszprémi püspökség területén, a Balatontól 20 km-nyire, a
Siófok-Kaposvár vasútvonalon.
A legenda szerint 1520 táján egy
éjszaka nagy fényesség árasztotta el az eget Somogy megye fölött. Ebben a
mennyei fényességben angyali ének zendült, majd a mennyei fényesség és a
csodás himnuszok zengése egyre jobban közeledett az alvó faluhoz:
Andocshoz. Ezen az éjszakán ugyanis a Szűzanya szállott angyalaival
Andocs fölé. Mikor másnap reggel a falu népe munkába indult, meglepődve
látta, hogy a falu közepén lévő, addig üres telken most egy tornyos
kápolnácska áll.
Eme legendás hagyomány mellett tanúskodik a
későbbi veszprémi püspök, gróf Fokra János alapítólevele is. Ugyanis
Andocs népe még a török megszállás alatt is megőrizte ezen hitét és a
nagyszerű legenda hagyományát. Annyira, hogy még a törökök sem merték
levenni a kegykápolna tornyócskájáról a keresztet, és teljes
szabadságot, védelmet adtak Andocs népének és az ide zarándoklóknak.
A kegyhely bizonyítható története 1640 körül kezdődik. Jakusich György
püspök kezdeményezésére megindult itt a lelkipásztori szolgálat, ő a
bécsi jezsuita tartományfőnökségtől néhány jezsuita atyát kér Somogy
megyei lelkipásztorkodásra. Az andocsi török misszió elnevezésű
dél-dunántúli papi szolgálat 1643-ban indult meg, és Horváth János atya
nevéhez fűződik a kezdet.
Ő említette az andocsi, régóta üres
és elhagyott plébániát Mindszentek templomával, és a csodatévő
Szűzanya-szobrot is, mely épségben látható. Ötvenhat községet
„látogatott" szorgalmasan. 1665-tól 168 l-ig Horváth Miklós atya vezette
a missziót, ő a késő gótika remekeként szolgáló kegykápolnának gazdag
búcsúkat eszközölt ki a Vatikántól, és néhány év alatt a kegyhelyet
Nyugat-Magyarország leglátogatottabb szentélyévé fejlesztette.
A
török kiűzése után, 1686 körül a jezsuita atyákat visszarendelték
immáron Pécsre, és az ismert búcsújáróhely harminc éven át gazdátlan
maradt. Az 1716. szeptember 3-án kelt püspöki leirat szerint, melyet
Volkra János veszprémi püspök adott ki, négy ferences barát költözött
Andocsra a szegény missziós házba, ők 1725-ben új kolostort kezdtek
építeni, mely feltehetően jó tizenöt éven át épült. A jelenlegi
kegytemplom alapkövét 1739. május 25-én rakták le, de a zavaros, háborús
légkör miatt az építkezés lassan haladt előre. A barokk stílusban
készített templomhajó harmonikus formában simul hozzá az ősi gótikus
kápolnához, mely megmaradt az új kegytemplom szentélyének.
1747. december 17-én szentelte fel az épületegyüttest ünnepélyesen
Padányi Bíró Márton püspök. A mostani, díszes barokk kegyoltár a
Szűzanya méltó trónusa számára 1746-ban készült. Középre helyezték az
andocsi kegyhely ékességét, a kegyszobrot, az Angyalok Királynéját
karján a kisded Jézussal, két oldalra állítva az ősegyház két szűz
vértanúját: Szent Ágotát és Szent Dorottyát.
A kegytemplom
védőszentje a mennyekben fölvett Istenanya lett. Főbúcsúja augusztus
15-én van. A szűzanya és a kis Jézus kegyszobrát korona teszi ékesebbé,
és mindkettőjük drága alakját kb. kétszáz év óta szebbnél szebb ruhákba
öltözteti az áhítatos hívősereg. Minden év augusztus 15-én vadonatúj
ruhácskákat kapnak. Ezeket a hívek készítik. A régi öltözékeket pedig
elteszik, és a templom melletti kegyhelymúzeumban őrzik.
Az ősi
andocsi kegyhelyet főként Somogy, Tolna, Fejér, Baranya, Veszprém és
Zala megye népe keresi föl nagy buzgósággal, hogy itt segítséget:
vigaszt és gyógyulást találhasson.
1950-ben az Isten és vallás
ellenségei elűzték a hűséges ferences szerzeteseket Andocsról is.
Reméljük azonban, hogy az új korszak beköszöntésével Isten népének és a
Szűzanyának kedves „barátai" mihamarabb visszatérhetnek ősi, andocsi
kegyhelyükre is.
Andocson van állandó lelkipásztori szolgálat,
ezért szentmise is mindennap. A templom és az emeletes kolostor a barokk
művészet szép műemléke. A kegyhely megközelíthető a már említett
siófok-kaposvári vasútvonalon és a közúton autóbusszal is. Ez a templom
közelében áll meg, míg a vasútállomás 3 km-re van a falutól.
Kommentáld!