A szobrot Bécser Róbert ferences szerzetes áldotta meg.

Dienes Attila, a szobor alkotója az MTI-nek elmondta, hogy a másfél méter magas szobor közel fél év alatt készült el. A repülő gyurgyalag és a Szent Ferenc kezén ülő jégmadár a védettségük miatt kapott helyet az alkotásban.

A csaknem embernagyságú bronzszobor a természetes és a természetfeletti jelképe is egyben – fogalmazott az ünnepségen a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt szavai szerint a középkori szent üzenete, melyet a szobor is hordoz, máig érvényes: a teremtés egy kert, az ember küldetése pedig az, hogy ezt gondozza.

Assisi Szent Ferenc a természetvédelem megalapítója volt a középkorban, ereje abban állt, hogy harmóniában volt önmagával, a természettel és Istennel – mutatott rá a politikus. Hozzátette: a természetvédelem teremtésvédelem is, a természetben pedig mindenkinek megvan a saját helye.

A rendszerben szereplőket a nekik kijáró méltósággal kell kezelni. A természet rendje utal a természetfelettire, éppen ezért a természetet sem kizsákmányolni, sem elhanyagolni nem szabad – fogalmazott Semjén Zsolt.

Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára felidézte: 1902 óta emlékeznek meg a madarak és fák napjáról, ez a hagyomány Magyarországról terjedt el világszerte. 

Assisi Szent Ferenc jelentős szemléletformáló személyiség volt, akinek hatása máig érvényesül – mondta az államtitkár. – A szemléletformálás a feladata a nemzeti parkoknak is, melyek a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesesei.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy napjainkban óránként kihal egy faj, mert az ember elpusztítja az élőhelyeket. „Ezért van óriási szerepe a természetvédelemnek, hiszen ezáltal tesszük élhetőbbé a világot” – fűzte hozzá.

Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: mindannyiunk közös felelőssége, hogy vigyázzunk természeti értékeinkre.

Forrás: MTI

Fotó: Váli Miklós/KDNP

Magyar Kurír