Védőszentjéről, Szent Adalbert püspök és vértanúról emlékezett meg az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye április 25-én. A bazilikában tartott szentmisét követően átadták a Szent Adalbert-díjakat. Az ünnephez kapcsolódóan ministránstalálkozót is tartottak Esztergomban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmisén, amelyet Gaál Endre nagyprépost mutatott be a jelen levő paptestvérekkel, részt vett a ministránstalálkozóra érkezett mintegy 250 fiatal. Az ünnepi liturgia asszisztenciáját a budapesti ciszterci Szent Imre-plébániatemplom ministránsai alkották, akik az elmúlt évben megnyerték a ministránstalálkozó kupáját.

A főegyházmegye védőszentjének búcsúnapját ünnepeljük itt, az esztergomi bazilikában, mely mindmáig őrzi Szent Adalbert egykori tevékenységének emlékét – köszöntötte Gaál Endre nagyprépost a híveket, akik a búcsúnapon az elkötelezett, egyházat támogató munka elismerésére alapított Szent Adalbert-díj átadására, valamint a főegyházmegye ministránstalálkozójára gyűltek egybe. Gaál Endre méltatta a ministránsok hűségét, kitartását az oltár szolgálatában.

Az ünnepi liturgia szentbeszédét Hajnal Róbert mesterkanonok, nyugalmazott plébános tartotta. Felelevenített egy történetet szemináriumi éveiből, amikor próbaprédikációt kellett tartaniuk védőszentjükről. Egyik társa kétségbeesetten panaszkodott: „Mit mondjak Adalbertről? Nyughatatlan ember volt, országról országra járt, nem tudott kijönni sem papjaival, sem híveivel. Belekapott sok mindenbe, de nem fejezett be semmit, élete sikertelen volt. Hogyan lehet példaképként az emberek elé állítani?” Ha élete felszínét nézzük, talán ezt látjuk – mondta Hajnal Róbert, – ha azonban belemerülünk élete tanulmányozásába, meglátjuk az igazi Adalbertet, aki éppen korunk gyötrődő emberének tud iránymutatást nyújtani.  

Milyen volt ez az élet? Feszültségekkel teljes már a származása is, cseh származású apján keresztül a szlávsághoz, szász anyján keresztül a germán kultúrkörhöz tartozik. De erősen kötődik Itáliához és Európa számos országához, Magyarországhoz, Lengyelországhoz és Litvániához is. Kétéves papi működés után Prága püspöke lett. Nagy lelkesedéssel kezdte meg lelkipásztori szolgálatát. Imádságos lelkület jellemezte, papjait közösségi életre buzdította. Szigorú elvárásokkal fordult az emberek felé. Mit kért? Papjainak megtiltotta a házasságot és az ágyasságot, híveinek a vasárnapi munkát, a részegeskedést, az erkölcstelen életet. Megfagyott körülötte a légkör. Mikor látta, hogy nem fogadják el az evangélium szerinti életét, lemondott a püspöki hivatalról. Missziós utakra indult, így jutott Magyarországra, Lengyelországba és Litvániába, e helyeken végzett máig hatással bíró egyházépítő munkát.  Poroszországi útján érte a halál: pogányok áldozata lett, iszonyatos kínzások közepette áldozták fel.

Ne fázzatok az erőfeszítéstől, igényeljétek az elvárásokat – fogalmazta meg Adalbert élete üzenetét a ministránsoknak Hajnal Róbert. Vegyétek észre a bizalmat, amivel a felnőttek viszonyulnak irántatok! Missziós lelkülettel apostolkodjatok és a nehézségek ne tántorítsanak el az erőfeszítéstől –buzdította az ifjúságot. Majd rámutatott: Adalbert élete megtanít a nehézségek ellenszerére, kérjük közbenjárását!

A Szent Adalbert-kitüntetés nagyérem fokozatát Németh Istvánnak, kisérem fokozatát Id. Tóth Kálmánnak, Tóth Zoltánnak, Kollár Izabellának és Nemessányi Lászlóné Csepreghy Évának ítélte oda a bírálóbizottság.

Németh István ügyvédként rendszeresen segítí a főegyházmegyét polgárjogi ügyekben. Tanácsaival és szakértélemével képviseli a plébánia ügyeit. Plébániai közösségéhez aktívan kapcsolódik.

Id. Tóth Kálmán az Angyalföldi Szent Mihály Plébánia életét segíti a közösségi életben való aktív részvétellel, gondnoki feladatok végzésével. Számos fejlesztés fűződik nevéhez, így a templom padfűtésének megvalósítása, a harangok villamosítása, majd a templomi hangosítás korszerűsítése, a plébániai hittanterem kialakítása.

Tóth Zoltán a budafok-felsővárosi Jézus Szíve-plébániatemplom közösségének aktív tagja: részt vesz a rózsafüzér társulatban, az oltáregyletben, az ifjú házasok közösségében, alapító vezetője a férfikörnek.

Kollár Izabella a zugligeti közösség aktív tagja. Nyolc éven keresztül az onkológián mint beteglátogató előkészítette a betegek vasárnapi áldoztatását.

Nemessányi Lászlóné Csepreghy Éva a Zugligeti Egyházközség tagja. Több tanulmány szerzőjeként részt vett a Katolikus Budapest kötet összeállításában is.

Kálmán Antal, a budapest-angyalföldi Szent László-templom plébánosa, a találkozó koordinátora kérdésünkre elmondta, 1997 óta minden évben meghívják a főegyházmegye ministránsközösségeit Szent Adalbert ünnepén Esztergomba. Programjuk nyitánya az ünnepi szentmise, majd közös ebédet követően vetélkedőn vesznek részt. Ebben az évben az ötállomásos akadályverseny elméleti és gyakorlati feladatai a megszentelt élet évéhez kapcsolódtak. A szervezők szándéka az volt, hogy a gyerekek figyelmét a szerzetesi élet alapjaira irányítsák.

A találkozó napja eredményhirdetéssel, a Szent Adalbert-kupa átadásával zárul. Az első helyezést a budafok-belvárosi Sznt Lipót plébánia és a békásmegyer-ófalui Szent József Plébánia csapata szerezte meg. A budapesti ciszterci Szent Imre Plébánia ministránsai idén másodikak lettek, a harmadik helyet pedig az Angyalföldi Szent Mihály Plébánia ministránsközössége szerezte meg.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír