Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én szerzetesem” kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg velünk, ki a kedvenc szerzetesük – vagy más megszentelt életet élő ismerősük –, mit jelent ő számukra. Szabó András piarista öregdiák Jelenits Istvánról írt nekünk.
Nekem könnyebb dolgom van, mint a sorozatban előttem megjelent írások
szerzőinek. Ők kisebb-nagyobb közösségek előtt ismert szerzetest
mutattak be. Akiről én írok, őt gyakorlatilag a teljes magyar katolikus
(sőt a keresztény) közösség ismeri.
Dr. Jelenits István piarista
szerzetestanárt a budapesti gimnáziumban ismertem meg. Első (ma
kilencedik) osztályban magyar nyelvtant és irodalmat, később hittant
tanított osztályomban. Imponáló volt a felkészültsége, a tanítás iránti
odaadása és szenvedélye. A legtöbb diákmisén ő prédikált, világosan, a
kamaszok számára is érthetőn beszélt, a klasszikus szónoki művészetnek
megfelelően (nagy kár, hogy legalább hangfelvétel nem készült
beszédeiről). Többször vezetett iskolai lelkigyakorlatot, ekkor, és más
gyónási lehetőség esetén is sokan választottuk őt lelki atyának.
Évtizedek
óta tart heti rendszerességgel Bibliaórát. Amikor szorító időbeosztásom
engedi, ott vagyok, jól esik egy órára újra a „diákjának” lenni, főleg
úgy, hogy még röpdolgozatot sem írat az emberrel. Az a módszere, hogy
előveszünk egy bibliai könyvet, és elejétől végig elemzi, magyarázza a
lelkes hallgatóságnak. Ebben az évben „Sirák fia” könyve a program.
A
tanár úr nem „modern ember”. Nem láttam, hogy mobiltelefont használna, a
piarista honlapon az ő e-mail címével nem találkoztam. De mindig
segítőkész jó szándékával annál többször, magam is kaptam tőle tanári és
emberi segítséget.
Mivel pályafutása során mindig többféle
feladatot kellett ellásson, a szó mai értelmében nem futott be tudósi
pályát. A mai tudós egyfélét ismer, azt nagyon, máshoz azonban alig ért.
A tanár úr foglalkozott nyelvészettel, irodalommal, képzőművészettel,
filmmel, teológiával, bibliatudománnyal (bár többször mondja: „héberül
nem tudok jól”), esztétikával, pedagógiai kérdésekkel – ennyi irányban
tevékenykedve nem lehet az ember az Akadémia doktora. Ennek ellenére a
középiskolai tanári évek után 3 iskolában volt tanár (Pázmány Péter
Katolikus Egyetem, Sapientia, Apor Vilmos), és mindenhol helyt állt.
A
rendi közéletben is tevékeny részt vállalt, 10 évig volt
tartományfőnök, pont a rendszerváltoztatás idején. Szerencsére már nem
csak a diákjai ismerik és értékelik emberi és tanári működését, állami
kitüntetések sorát is elnyerte (Széchenyi-díj, Corvin-lánc). Ezek a
kitüntetések azonban egy percre sem változtattak rajta, ugyanolyan
szerény és udvarias, mint amikor fiatal tanárként megismertem. Persze,
ezen nem csodálkozom, már diákkoromban is láttam, a tanár úrnál soha
nincs ellentét elmélet és gyakorlat között, amit tanított és prédikált,
azt leginkább saját maga számára tartotta kötelezőnek.
Ad multos annos, Tanár Úr!
Dr. Szabó András, piarista öregdiák
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!