A lelkigyakorlat folyamán megtapasztaltuk, mint már annyiszor, hogyan válik a Szentírás szava életté. Jézus ott volt köztünk, a vízből bor lett, a néhány hal és pár kenyér százakat lakatott jól, az élő víz oltotta szomjunkat, és Jézus ismét legyőzte a bűnt, a sátánt és a halált.

A napok közös imával, dicsőítéssel kezdődtek. Délutánonként, az irgalmasság órájában együtt imádkoztuk az irgalmasság rózsafüzérét. Laci atya tanításait követően az Oltáriszentség előtt lehetett elmélyíteni a hallottakat. Kísérőprogramként a dicsőítés életet átformáló erejéről hangzott el tanúságtétel; kiengesztelődési délután keretében a templomkertben gyóntatás zajlott, a templomban közbenjáró ima hangzott el.

Laci atya az elmúlt években minden reggel megosztott egy-egy gondolatot a Facebookon. A lelkigyakorlat címe – Legyetek követői(m)! – arra hívott, hogy legalább olyan buzgón kövessük Jézus Krisztust, mint a Facebookot, és olyan gyakran olvassuk a Szentírást, mint az üzeneteinket. A szentek Krisztus követői; az ő nyomukban járva legyünk mi is Krisztus követői.

A Krisztus követéséről szóló első elmélkedésben elhangzott: meghívottak, kiválasztottak, küldöttek vagyunk, hogy tanúságot tegyünk Jézus Krisztusról. Tanítvánnyá csak az teheti a másikat, aki vállalta a tanítványságot, az ő követését, tanításának tettekre váltását. Akik elindulnak a Krisztus-követés útján, megtapasztalják örömét; nem félnek tőle, hanem élik a váratlant; kinyílik a szívük, be tudják fogadni azokat is, akikkel nem voltak hajlandók egy levegőt szívni, mert rácsodálkoznak az Atya egyetemes szeretetére, és elindulnak a valódi szabadság útján. Elméleti kereszténységünk életté válik. El kell indulnunk a mindent elengedés felé, fel kell vennünk a keresztet. Elég, ha magunkra vesszük az evangéliumot. Megtapasztaljuk, mit jelent az önmegtagadás, önkiüresítés, szolgálat, az utolsó hely vállalása, ennek során szenvedni fogunk, de abban erő lesz. El kell fogadnunk a vezetést, hallgatnunk kell a Jó Pásztor hangjára. A keresztény életpályamodell: bárányból pásztorrá, pásztorból áldozati báránnyá válni. Az önkiüresítésből fakadó alázat nem tartja magát érdemtelennek, az sem fontos neki, hogy kié az érdem, így növekszik a szeretetben. A misszió legegyszerűbb formája a másik tisztelete, méltóságának tiszteletben tartása; a gyengédség, türelem gyakorlása mindenki iránt. A misszió titka a szeretet hőfoka. Akit szíven talált Jézus Krisztus szenvedélyes szeretete, az a körülötte lévőket is ezzel a szeretettel vonzza Jézushoz.

A létünk forrásáról, a szentháromságos szeretetről szóló elmélkedésében Varga László kiemelte: fontos tudnunk, kik is vagyunk, mi az identitásunk. Ha tudjuk, mi az eredetünk, ha tudjuk, hogy Isten szeretett fiai és leányai, a szeretet ajándékai vagyunk, akkor igazi énünk megszilárdul. A sátán mindig e legmélyebb identitásunkat támadja. Ha mernénk Isten gyermekeként élni, rendíthetetlen bizalommal élnénk. A Szentháromság szeretetére kell rábízni magunkat – a benne való lét a legnagyobb biztonság. Ebből nem lehet kiesni. Elűzi a félelmet, folyamatos hálára indít; semmivé válik a hamis bűntudat, a magunk körül forgás. A Szentháromságban való lét ajándékozás, osztozás, elengedés és kölcsönösség, ami megszabadít kényszereinktől.

A Szentlélek szent lélegzet, amit be kell fogadni, ajándékaival együtt. Nem sajátíthatjuk ki. Lehetetlen megragadni, mindenhol működik, mindent meghalad – hangzott el a Szentlélekről való elmélkedésben. – Éltető, megújító Lélek; halljuk zúgását, de nem tudjuk, hogy honnan jön és hová tart. Szimbólumai a víz, mely árad; a tűz, mely ég; a szél, a levegő, amely éltet, susog, simogat. Jézus tőle fogantatott, benne keresztelkedett meg. Ő az egység, a tanúságtétel, a vigasztalás, az erő, a szabadság, az igazság, a szeretet Lelke. A Szentlélek által lakik bennünk Krisztus, s mi Krisztusban. A szent, erős Isten a Szentlélek kiáradásával vállalta, hogy bennünk él; vállalta a gyengeséget, a sebezhetőséget értünk. Ha felismerjük, mekkora ajándék e gyengeség, sebezhetőség, már nem félünk gyengék és sebezhetők lenni. Ő a kapcsolat, az ima, az alázat, a bölcsesség, a keresés Lelke.

Jól csak a hitével lát az ember, mert akkor az egészet látja: a természetest és a természetfölöttit egységben és egészben. A Szentlélek segít megszabadulni fontossági tudatunktól, ítéleteinktől, előítéleteinktől. Segít a szellemi harcban. Az ima belülről kifelé hat, az élet kívülről befelé: a kettő az imaélet. Éld az imádat, és imádkozd az életedet! Az imában megélt élményeket a valóságunk szeretete hitelesíti: annak a valóságnak a szeretete, melyből hiányzik a glória, az alleluja és a tömjénfüst. A Szentlélek úgy szeretne meggyőzni minket Krisztusnak, hogy ne forduljunk el az adott társadalmi valóságtól és problémáitól. A kovásznak benne kell maradnia a lisztben.

A negyedik elmélkedés témája Isten országa volt, mely az előadó szerint elérkezett és köztünk van, de alig-alig látható, mert állapot és kapcsolat. Isten országa Isten szereteturalma bennünk a kapcsolat által, mely titokzatos, jelentéktelennek látszó, kicsiny valóság Jézus példabeszédeiben. Mustármag, kovász. Vetés, ahol jelen van a konkoly. Túl sok energiát fordítunk a konkoly gyomlálására. Isten szereteturalmának elérkeztével véget ért a sátán uralma, a bűn és a halál uralma az emberek fölött. Túl sokat foglalkozunk azzal, ami véget ért. Jelen van, de már legyőzték. Fordítsunk legalább annyi időt Isten dicsőítésére, mint a bűnökkel való foglalatoskodásra.

Ne feledjük: győztes csapatban játszunk. Aranyhegy tetején üldögélő koldusok vagyunk; nem fogjuk fel, hogy Isten országa bennünk van, nem merjük elhinni, hogy mindig velünk van, s mindene a miénk. Amikor elhisszük, megváltozik az életünk, s mindent betölt a hála. Akik ezt felismerték, nem kell küzdeniük az elismertségért, a szeretetért. Akik felismerték, hogy Isten szereteturalma elérkezett, s benne élnek, beérik sokkal kevesebb információval, sokkal kevesebb hatalommal – ám soha nem érik be kevesebb szeretettel!

Élet Krisztusban – az ötödik elmélkedés a rózsafüzér titkairól szólt, melyek Jézus életének titkait foglalják össze, s mivel életünk el van rejtve Krisztusban, a mi Krisztusban való életünk titkait is feltárják. Az ima nem program, nem feladat, amit teljesítenünk kell. Minden ima lényege, hogy belépjünk a kapcsolatba. A változás az imában születik. Ha eddig nem történt meg, az ima mennyiségének növelése nem fogja előidézni. Ami igazán meg tud változtatni minket, az az ima megváltozása: az, hogy hogyan imádkozunk. A Szentírás a „réma” szót használja. A réma Isten szava, Isten üzenete, melyet személyesen intéz hozzánk, hogy ne csak az értelmünket hassa át, de a szívünkig is bejusson Isten üzenete.

Mária a példa számunkra. Isten Mária szívéhez is szólt. Mária emlékezetébe véste a hallott szavakat, elmélkedett róluk, szívében forgatta őket, s egész életében ezekből élt. A rózsafüzér titkairól való elmélkedés ezt jelenti. Az evangélium igéjének olvasását, szemlélését és személyes átélését, hogy eljusson értelmünktől a szívünkig. Olvassunk, elmélkedjünk, imádkozzunk, szemlélődjünk!

* * *

Varga László püspök jövő évi, Szellemi harc címmel meghirdetett lelkigyakorlatára 2020. augusztus 13. és 15. között kerül sor a kaposvári Szent Imre-templomban.

Forrás: Imádság Háza, Kaposvár; Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

Magyar Kurír