A Vatikáni Rádió interjút készített Jozef Bart prelátussal, a római Isteni Irgalmasság kegyhely rektorával.

Április 11-én, szombaton délután fél 6 órai kezdettel Ferenc pápa vezeti az ünnepélyes szertartást, amelynek keretében közzéteszi az irgalmasság szentévét meghirdető Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) k. bullát. A Szent Kapu előtt egy apostoli protonotárius felolvas néhány jelentősebb részletet a bullából, majd Ferenc pápa vezeti az Isteni Irgalmasság vasárnapjának első vesperását. Ennek során átadja a világegyház hat képviselőjének a dokumentum egy-egy példányát. Az Isteni Irgalmasság ünnepe elválaszthatatlanul kapcsolódik Szent II. János Pálhoz, aki az ünnepet bevezette, továbbá Szent Fausztina Kowalskához, az isteni irgalmasság apostolához.

A Vatikáni Rádió munkatársa interjút készített Jozef Bart prelátussal, a római Isteni Irgalmasság kegyhely rektorával.

Jozef Bart elmondta, „az Isteni Irgalmasság mindig rendkívüli örömet élesztett fel minden hívő szívében, mert az Isteni Irgalmasságból végtelen kegyelmek áradnak. Idén az Isteni Irgalmasság ünnepén jelenti be Ferenc pápa a szentév meghirdetését, és ez még nagyobb örömet ébreszt, mivel a szentév meghirdetésére éppen az Isteni Irgalmasság első vesperásán kerül sor.”

Arra a kérdésre, hogy mi érintette meg legjobban Bart prelátust Ferenc pápa döntését, az irgalmasság évének meghirdetését illetően, Jozef Bart a következőket válaszolta: „Amikor Ferenc pápa kihirdette elhatározását, hogy megnyitja az irgalmasság szentévét, azonnal II. János Pál pápaságára utaltam, aki pápaságának képmásává tette az irgalmasságot. Sőt: II. János Pál, éppen halálával, ami az Isteni Irgalmasság első vesperása idején következett be, megnyitotta ennek a harmadik évezrednek az irgalmasságon haladó útvonalát. II. János Pál nagy örökséget hagyott ránk. Erre mutat az is, hogy 2002. augusztus 17-én, Krakkóban az Isteni Irgalmasság fővárosában, az Isteni Irgalmasságnak szentelte az egész emberiséget, a föld minden lakóját, hogy mindnyájan megtapasztalják ezt az irgalmasságot. Ferenc pápa azzal, hogy kihirdeti az irgalmasság évét, válaszol erre a felajánlásra, mert az Irgalmasság szentéve eljuttatja majd valóban ezt az üzenetet a föld minden jóakaratú emberének.”

Jozef Bart prelátus interjújában emlékeztetett rá: II. János Pál Dives in misericordia k. enciklikájában azt írta, hogy az egyház missziója történelmének minden pillanatában az Isteni Irgalmasság üzenetének hirdetése, továbbá az, hogy minden embert bevezessen ebbe az irgalmasságba. Ez az irgalmasság az evangélium lényege. Ferenc pápa azt tanítja, hogy az irgalmasság Jézus tanításának legjava, de Szent Fausztina – aki a Nagy Jubileum első szentje, hisz 2000. április 30-án került sor szentté avatására –, ez a misztikus szent új világosságot hoz az egyháznak, az egyház irgalmasságának hirdetésével. Fausztina nővér az irgalmasság kultuszának öt formáját hagyta ránk. Ezek: az irgalmasság ünnepe, az irgalmasság rózsafüzére, az irgalmasság órája, az irgalmasság kegyképe és ennek a kultusznak a terjesztése a világon az emberek között, akiket a spirituális és anyagi nyomor számos formája sújt.

Az irgalmasság megnyitja az ember szívét a kiengesztelődés szentségének. Ez az Irgalmasság kézzel fogható, és minden bűnös, a társadalom peremére szorult személy, akiket emberileg már elítéltek, ismét lábra állhat és szentté válhat éppen azért, mert Isten Irgalmassága minden bűnt megbocsát. Az Irgalmasság ünnepén az egyház teljes búcsút engedélyez a bűnök bocsánatára, a szokásos feltételek mellett – nyilatkozta Jozef Bart prelátus, a római Isteni Irgalmasság kegyhely rektora.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír