Domenico Sorrentino, Assisi püspöke, Mauro Gambetti OFM Conv, az assisi kolostor elöljárója (speciális ferences fogalommal: kusztosa, vagyis őre) és a legidősebb ferences testvér, Vladimiro Penev több ezer zarándok jelenlétében nyitották meg az Assisi Szent Ferenc-bazilika szent kapuját, mellyel elkezdődött az irgalmasság rendkívüli szentéve Assisiben is. A szentév egybeesik az assisi bűnbocsánat meghirdetésének 800. évfordulójával.

Az irgalmasság és a kegyelem éve ez, amikor lehetőségünk van arra, hogy a szívünkkel és értelmünkkel Isten és embertársaink felé forduljunk, különös tekintettel a leggyengébbekre – hangsúlyozta Mauro Gambetti, az assisi minorita kolostor elöljárója. – Az Assisi Szent Ferenc-bazilika szent kapuja az üdvösséget váró gyarló testekért, az aggódó szívekért, a zavarodott, tévútra vezetett tekintetekért nyílt meg, s azért, hogy hajlék lehessen mindenki számára. Isten hajléka. Egy kapu, amely arra hív és vezet bennünket, hogy átkaroljuk a másikat, hogy a befogadás, a szeretet, a testvériesség tanúi legyünk. Ennek pedig nemcsak úgy mellékesen kell megjelennie az életünkben, hanem a mindennapjaink szerves részévé kell válnia.

A szent kapu megnyitása – emelte ki Enzo Fortunato, az assisi kolostor sajtóigazgatója – közelebb visz bennünket az emberek azon sebeihez, melyeket a történelem során szereztek. Gyógyításra váró sebek ezek. Az irgalmasság, a szeretet és a béke üzenetét kínálja Assisi Szent Ferencnek köszönhetően. Az oldalunkon is egy külön részt alakítottunk ki a szentévnek, amely annak ferences vetületeivel, szolgálataival, eseményeivel foglalkozik.

A bazilikában a ferencesek a szentévre egy hét részből álló, javasolt útirányt alakítottak ki, amely a szent kaputól indul, elhalad Szent Ferenc sírja mellett, s érinti az oltárt és a felső templomot is.

A padovai Szent Antal-bazilikában (közismert nevén: Il Santo) a pápai követ, Giovanni Tonucci érsek nyitotta meg a szent kaput több mint kétezer hívő imádsága mellett. A szertartás az evangélium és a irgalmasság rendkívüli szentévét meghirdető bulla felolvasásával kezdődött, majd a résztvevők – a zarándoklást jelképezendő – körmenetben vonultak a szent kapuhoz, azon keresztül pedig a főoltárhoz.

Tonucci érsek szentbeszédében az evangéliumi történetből indult ki, melyben Mária kilép a saját kapuján, hogy elmenjen Erzsébethez.

Az irgalmasság szent kapuja is arra hív bennünket, hogy kilépjünk saját kapunkon, s elinduljunk a másik felé. Ki kell nyitnunk a saját kapunkat, majd ki kell lépnünk rajta, s elindulnunk azok felé, akiknek nem annyira anyagi, hanem sokkal inkább lelki segítségre van szükségük. A szentév legnagyobb üzenete, hogy létezik egy Irgalmas Atya, aki mindannyiunkat vár. Tanítványként kell belépnünk az irgalmasság kapuján, de apostolként kell kijönnünk rajta, egy olyan üzenettel, mely nem csak saját magunknak szól– fogalmazott az érsek.

A bazilika rektora, Enzo Poiana OFM Conv elmondta, nem csupán azért fontos a templom szent kapujának megnyitása, mert egy nemzetközi és ismert helyről van szó, hanem azért is, mert maga Szent Antal is az emberi szívekhez akarta eljuttatni az evangélium üzenetét.

Krisztus a kapu, rajta keresztül vezet az út az üdvösséghez. A pápa arra kér minket, hogy legyünk az Atyához hasonlóan irgalmasok. A szentév egy lehetőség arra, hogy az irgalmasságot személyes szinten is megtapasztaljuk, ami élesztőként hathat, hogy elvigyük azt napjaink világába – hangsúlyozta a rektor.

A padovai Szent Antal-bazilika szent kapuja 2016. november 20-ig, a szentév bezárásig marad nyitva. Ezen időszak alatt több mint 3 millió zarándokot várnak Szent Antal sírjához a világ minden tájáról.

Forrás és fotó: sanfrancescopatronoditalia.it; zenit.org

Zadubenszki Norbert/Magyar Kurír