A zarándokcsoportok szombat délutántól folyamatosan érkeztek a kegyhelyre, sokan gyalogosan tették meg az utat.

A búcsú a Boksay Péter segédlelkész által vezetett kisvecsernyével kezdődött, melyet előbb római katolikus szentmise, majd görögkatolikus Szent Liturgia követett. A temetőbe is népes processzió indult ezen a szombat délutánon, ahol Tatai Zoltán vezette a halottakért imádkozott Parasztászt. Az imádság Akathisztosszal folytatódott a bazilikában, ahol Szentesi Csaba debreceni szervezőlelkész mondott beszédet. A szónok sajátosan utalt vissza az ének soraira, szinte provokatívan kérdezett rá, hogy komolyan hiszik-e a hívek mindazt, amit az Istenszülőről végigimádkoztak. Az egész éjszakás virrasztás során vecsernyét, utrenyét és zsoltárokat imádkoztak, az alkonyati istentisztelet alkalmával pedig Kocsis Fülöp érsek-metropolita szólt a hívekhez. A virrasztáson rengeteg fiatal vett részt.

Vasárnap reggel kevesen kezdték Pásztor Istvánnal az utrenyét, később viszont, a rendőrség hivatalos becslése szerint húszezren gyűltek össze a téren. Már a római katolikus szentmisére is sokan érkeztek, Ignácz András katekézise alatt pedig már nem lehetett ülőhelyet találni.

Eközben a fatemplomban Polyák Imrével az imaórák elvégzésére is lehetősége nyílt azoknak, akik csendesebb imádkozásra vágytak.

A Görögkatolikus Metropólia hierarchái mellett a Munkácsi Egyházmegye zarándokaival érkező Nil Jurij Luscsak segédpüspök is részt vett az előző esti alkonyati istentiszteleten és virrasztáson, valamint a vasárnapi Szent Liturgián.

Mit jelent az én számomra a búcsú, a búcsújáróhely és a búcsújárás? Vigasztalást. Máriapócs a vigasztalás helye, ahová vigasztalásért jövünk, és ahol vigasztalást nyerünk – fejtette ki prédikációja elején Szocska A. Ábel megyéspüspök. A főpásztor beszédében a vigasztaló Szűz Máriáról tanított, és a Máriapócson történt legutóbbi csodás gyógyulást annak bizonyítékaként említette, hogy a vigasztalás nemcsak az Ószövetségben, Joachim és Anna vagy Mária életében jelent meg, hanem megjelenik mindannyiunk életében is. – A világban mindenki szomjazza a vigasztaló szavakat, hogy bátorítást, erőt nyerjen, hogy megerősödjön, hogy a vigasztalást szívében hordozva boldogan élhessen – hangsúlyozta a püspök. – Mi, keresztények nem tárgyakkal, hanem az Istenszülőtől nyert vigasszal, a Szűzanya közbenjárásának ígéretével tudjuk vigasztalni a ránk bízottakat.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Laskai Miklós

Magyar Kurír