December 20-án a kismartoni (Eisenstadt) ferences templomban tartották az immár hagyományos Balassi-misét, amelynek keretében a Balassi Bálint-emlékérmek átadására és a Balassi-kardok megáldására is sor került. A szentmise főcelebránsa Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök volt.

A magyar kortárs líra kiemelkedő alakjainak és a magyar verseket fordító más anyanyelvű költőknek adományozható Balassi Bálint-emlékkard február 14-i átadását minden esetben megelőzi annak ünnepélyes megáldása; ezt az eseményt ezúttal december 20-án tartották az ausztriai Kismartonban (Eisenstadt), a ferences templomban. Az alkalom egyben a kismartoni magyar katolikusok kettős évfordulója is volt, hiszen öt éve annak, hogy a helyi egyházmegye akkor kinevezett új főpásztora, Ägidius Zsifkovics megalapította az egyházmegye magyar lelkipásztori feladatokat ellátó helynökségét, és négy éve annak, hogy huszonkét esztendő után újra tartanak a városban magyar nyelvű szentmiséket is.

A szentmisét bemutató Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök megáldotta a Balassi-emlékkardokat. A Balassi Bálint-emlékérmet idén Vencser László, az Ausztriai Idegen Nyelvű Lelkészségek országos igazgatója és Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora vehette át.

A jubileumi ünnepi szentmise kezdetén köszöntő szavaiban Zsifkovics püspök elmondta: neki mint őshonos burgenlandinak szívügye volt, hogy az ott élő magyarok anyanyelvükön ünnepelhessenek szentmisét, és örömmel látja, hogy erre valóban szükség volt. „Köszönöm mindenki imáját és munkáját. Kívánom, hogy ez a magyar nyelvű mise legyen egy magyar sziget, ahol az anyanyelvet, kultúrát, lelki életet ápolni és továbbadni lehet” – fogalmazott a megyéspüspök. A főpásztor szavaihoz kapcsolódva Pál László helynök hangsúlyozta: „Ha közösen imádkozunk egymásért, magyarságunkért, hiszem, hogy rajtunk lesz Isten áldása.”

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök elmondta: Balassi Bálint vallásos költő volt, a kardmegáldással együtt pedig annak a hagyománya is kialakult, hogy ennek a szentmisének más és más hazai és külhoni templomok legyenek a helyszínei. „Magam ezt zarándokmisének nevezem, hiszen elzarándokolunk olyan helyekre, ahol magyarok élnek, vagy a helynek valamilyen magyar vonatkozása van. Kulturális és lelki zarándoklat ez egyszerre” – hangsúlyozta a főpásztor.

Grezsa István, a Miniszterelnökség határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa elmondta: a Balassi-kard a kulturális és történelmi hagyományainkat teszi élővé, vagyis összekapcsolja a múltat, a jelent és a jövendőt. S ha ezeket a hagyományokat a modern kornak megfelelően – nem pedig a régmúltba révedezve – meg tudjuk újra élni, akkor minden esélyünk megvan arra, hogy a világ magyarságát egy nemzeti közösségbe szervezzük.

A Balassi Bálint-emlékérmet kapott Vencser Lászlóról a laudációban elhangzott: „Hidat vert régi és új, ódon és haladó, szeminaristák és elöljárók, ember és ember között, majd amikor a Gondviselés úgy hozta, hidat vert Ausztria és szeretett pátriája: Erdély, Gyulafehérvár és Linz között.” A díjazott elmondta: az elismerés újabb ösztönzés számára ahhoz, hogy emberként, magyarként és papként helytálljon, amire eddig is törekedett és ezután is a legfőbb feladata lesz.

Kismartonban Balassi Bálint-emlékéremmel ismerték el Varga János, a bécsi Pázmáneum rektorának emberi és papi érdemeit is.

Varga János 2010 nyara óta vezeti az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye bécsi szemináriumát, a jelenleg tanulmányi és vendégházként működő Collegium Pazmanianumot.

Varga János munkásságának legfőbb jellemzője a sokoldalúság: a papi szolgálatot, a katolikus egyház ausztriai képviseletében való példaértékű szerepvállalását rendszeres írói, szerkesztői, tudósítói aktivitásával teszi gazdagabbá, teljesebbé, s mindeközben Mindszenty József hercegprímás emlékének és szellemi hagyatékának ápolása terén is jeleskedik. Emellett éppoly közel áll hozzá a művészet világa: a zenei, irodalmi, különböző kulturális programoknak nem pusztán helyet ad, hanem értő, avatott házigazdája is azoknak. 

Molnár Pál az ünnepség keretében elmondta: a Balassi-kardokat 2016. február 14-én immár 20. alkalommal adják majd át. Az egyik most megáldott szablya Agócs Sándor Kecskeméten élő költő, a másik Harada Kijomi japán műfordító kezébe kerül, aki József Attila és Ady Endre verseit fordította eddig japánra. „Kérésemre most lefordított egy Balassi-verset is, és nagyon tetszett neki. Köszönte, hogy felhívtam Balassira a figyelmét” – mondta el a Balassi Bálintról elnevezett rangos elismerések alapítója.

Forrás és fotó: Varga Gabriella

Magyar Kurír