Évközi 6. hét
Ter 9,1-13
Ezután Isten megáldotta Noét és fiait, és azt mondta nekik: »Szaporodjatok, sokasodjatok és töltsétek be a földet! Féljen és rettegjen titeket a föld minden állata, az ég minden madara, és minden, ami mozog a földön; a tenger minden halát is kezetekbe adtam! Minden, ami mozog és él, eledelül szolgáljon nektek: mint a zöld növényzetet, íme, ezeket is mind odaadtam nektek, csak a húst a vérével ne egyétek. A ti életetek vérét is számon kérem minden állattól és az embertől: számon kérem az ember életét az embertől, a testvérétől. Aki embervért ont, ember ontsa ki annak vérét, mert az ember Isten képére alkottatott. Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok: járjatok-keljetek a földön, és uralkodjatok rajta!« Majd ezt mondta Isten Noénak, s vele fiainak: »Íme, szövetséget kötök veletek és utódaitokkal, és minden élőlénnyel, amely veletek van, a madarakkal, a lábasjószággal és a mező minden vadjával, amely kijött a bárkából, s a föld minden állatával. Szövetséget kötök veletek, hogy nem pusztul el többé minden test az özönvíz által, s nem lesz többé vízözön, amely elpusztítja a földet.« Azután Isten azt mondta: »Ez lesz a jele annak a szövetségnek, amelyet megkötök velem és veletek, és minden élőlénnyel, amely veletek van, örök időkre: szivárványomat a felhőkbe helyezem, s az lesz a jele a szövetségnek közöttem és a föld között.
Mk 8,27-33
Jézus ezután elment tanítványaival Fülöp Cézáreájának falvaiba. Az úton megkérdezte tanítványait: »Kinek tartanak engem az emberek?« Ők azt felelték neki: »Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások pedig egynek a próféták közül.« Erre megkérdezte őket: »És ti kinek tartotok engem?« Péter felelt neki: »Te vagy a Krisztus.« Ő ekkor a lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla. Ezután elkezdte őket tanítani arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. El kell, hogy vessék a vének, a főpapok és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és három nap múlva föl kell támadnia. Egész nyíltan mondta el nekik ezt a dolgot. Ekkor Péter félrehívta őt, és kezdte lebeszélni. De ő megfordult, a tanítványaira tekintett, és megdorgálta Pétert ezekkel a szavakkal: »Távozz előlem, Sátán! Mert nem az Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével.«
A Noéval kötött szövetség minket is kötelez, felelősek vagyunk a teremtett világért, a hegyekért, a vizekért, az erdőkért, a virágokért, a madarakért, halakért és minden állatért. Mit is jelent ez? Például azt, hogy nem elég szeretni a rózsát, nem elég befogadni egy macskát vagy egy tengerimalacot, gondját is kell tudni viselni. Hogy lehet valakire rábízni egy másik embert, ha képtelen arra, hogy rendszeresen megöntözze a virágját, vagy enni adjon kedvenc állatának? Ám az, hogy Isten ránk bízta a teremtett világot, még ennél is többet jelent: azt, hogy meg kell becsülnünk önálló, Istentől rendelt létüket, sajátos természetüket. Az anyagi világ a maga élőlényeivel és ásványaival nem csupán amiatt értékes, hogy hasznot jelent a számunkra, hanem elsősorban azzal, hogy titokzatos törvényeivel, csodálatos rendjével a teremtő Istenről hordoz üzenetet. Az Istennel szeretetben élő ember képes is olvasni és megérteni ezt az üzenetet, és képes arra is, hogy Isten szeretetét és irgalmát sugározza az egész élővilág felé.
Ezért a kereszténységnek hatalmas üzenete van a Földért aggódó zöld mozgalmak számára: a természet nem isten, és nem is pusztán környezet, adottság, hanem az Úristen csodálatos ajándéka, őmiatta szent és ártatlan valóság, melynek sorsa ezer szállal kötődik az ember sorsához. Ha istenítjük, valójában lefokozzuk, mert megfosztjuk személyes jellegétől, s csupán öntudatlan és kérlelhetetlen törvényszerűséggel működő létezőnek tekintjük. Ha pedig saját birtokunkként, Istentől elszakítva kezeljük, az pedig pusztulásához és a mi pusztulásunkhoz vezet.
Urunk Jézus, Apostolod által kinyilatkoztattad nekünk, hogy a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak kinyilvánulását, amikor a romlottság szolgaságából majd felszabadul Isten fiainak dicsőséges szabadságára. Add nekünk kegyelmedet, hogy megbecsüljük méltóságunkat és egyedülálló hivatásunkat, s úgy tekintsünk a Földre és az egészt teremtett világra, hogy annak jövője össze van kötve a mi üdvösségünkkel. Segíts, hogy megmaradjunk az Általad az Atyával kötött új és örök szövetségben, s életünkkel előmozdítsuk a teremtett világ várakozásának beteljesedését.
Kommentáld!