Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
BAYLON SZENT PASZKÁL
(1540-1592)
.
A
spanyolországi Torre Hermosa faluban született egyszerű földműves
szülőktől. Alig volt pár éves, amikor édesanyja elvitte a templomba s
elmagyarázta neki, ki lakik ott az oltáron a kis szekrényben. Ettől
kezdve vonzotta a szentségi Úr Jézus.
.
Ifjú
korában elszegődött juhászbojtárnak egy gazdához. Minden reggel
misehallgatással kezdte napját, aztán legeltette a nyájat. Sokszor
találták a réten térdre borulva imádkozva.
.
Egyszer
a templomtól távolabb meghallotta az úrfelmutatásra szóló harang
szavát.
Térdre borult, hogy imádja az Oltáriszentséget. Ekkor angyal
jelent meg előtte, kezében Szentostyával.
.
24
éves korában belépett Monfortban a ferencesekhez. Ettől kezdve még
nagyobb buzgósággal vette körül a szentségi Jézust. Minden szabadidejét
nála töltötte. Az Oltáriszentség volt számára az iskola, ahol égi
bölcsességet tanult, olyanynyira, hogy az egykori írástudatlan juhász
mély tartalmú könyvet is írt s nagytudású emberek is jöttek hozzá
tanácsért. Kész volt vállalni a vértanúságot is az Oltáriszentség
hitéért. Gúnyt és bántalmazásokat viselt el az eretnekek részéről
Franciaországban, amikor egy megbízást teljesített.
Élete utolsó éveit majdnem kizárólag a szentségi Úr Jézus imádásában töltötte. A villareali kolostorban hunyt el éppen ötvenharmadik születése napján, május 17-én. A templomban ravatalozták fel. A hagyomány szerint az érte mondott mise alatt úrfelmutatáskor a halott szemei felnyíltak. Mivel sírjánál sok csoda történt, V. Pál 1618-ban boldoggá, VIII. Sándor 1690-ben szentté avatta. XIII. Leó pápa pedig 1897-ben az összes eucharisztikus egyesület védőszentjévé nyilvánította.
Hálaadó ima Szent szentáldozás után Szent Paszkáltól:
„Dicséret
és hála neked, Uram, amiért engem, szegény bűnöst szent lakomádban
részesítettél. Nagy alázattal kérem Fölségedet, hogy ez az áldozás adja
meg nekem a hit és bizalom növekedését, szabadítson meg hibáimtól és a
test kívánságaitól. Űzzön el belőlem minden hiúságot, erősítsen meg
minden jóban. Főképp gyújtsa fel bennem a szent szeretetet és egyesítsen
elválaszthatatlanul veled, Uram és Megváltóm.”
Imádság:
Istenünk, te Szent Paszkált Szent Fiad testének
és vérének szentséges misztériuma iránt csodálatos szeretettel
árasztottad el. Engedd kegyesen, hogy mi is méltók legyünk az isteni
lakomában azt a gazdagságot megízlelni, melyet ő megízlelt. A mi Urunk
Jézus Krisztus által.
Bevezető:
Az Úr Jézus a legszentebb Oltáriszentségben nemcsak örökös Királyunk, hanem lelkünk mindennapi tápláléka és életünk vigasztalója. A szentek közül a legjobban talán Szent Paszkál, az egyszerű ferences testvér értette ezt meg s azért tiszteljük benne az eucharisztikus egyesületek pártfogóját. Az emberek ma mind többen és többen kezdik megérteni és értékelni a Legméltóságosabb Oltáriszentségben az Úr legdrágább ajándékát. Akik az Oltáriszentség előtt térdelve az erősség lelkéért, vigasztalásért és lelkükben tartós békéért esedeznek, azoknak Szent Paszkál élete és erényei legyenek útmutatók az égi haza felé vezető ösvényeken.
I. nap
„Aki meg akarja menteni a lelkét, annak keblében három
szívnek kell dobognia, úgymint Istenért: fiúi szív, felebarátjáért:
anyai szív, önmagáért: bírói szív.”
(Szent Paszkál mondása)
Elmélkedés
Isten és lelkem között gyermeki viszonyt óhajtok létesíteni. Úgy
akarom szeretni Istent, mint Atyámat: tisztelettel, hittel, bizalommal
és engedelmességgel. Felebarátomat úgy szeretem, mint az édesanya
gyermekét: önzetlenül, megértően, áldozatkészséggel, sok megbocsátással
és gyöngédséggel. Önmagamat pedig akkor szeretem helyesen, ha szigorú,
őszinte, igazságos szemmel vizsgálom hibáimat, és könyörtelenül kiirtok
lelkemből minden ferdeséget.
Milyen szív dobog az én keblemben?
Bízom-e Istenben sziklaszilárd hittel?
Engedelmeskedem-e parancsainak?
Nem bírálgatom-e a hitágazatokat, az Egyházat?
Nem vagyok-e felebarátomnak inkább gonosz mostohája, mint szerető édesanyja?
Beismerem-e őszintén, leplezetlenül hibáimat?
Megvan-e bennem a javuláshoz szükséges erős akarat?
Ima
Szeretőszívű Paszkál testvér! Esdve kérlek,
vésd szívembe szavaidat, hogy ezentúl gyermeki imádattal simuljak
Istenhez, anyai szeretettel öleljem magamhoz embertársaimat, és bírói
ridegséggel üldözzem hibáimat.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
II. Nap
„Saját magadat csak annyira becsüld, mint egy rothadásba menő
hullát. Az ember az ilyet nem is akarja látni, és hogy ne is lássa,
befogja az orrát, hogy ne érezze a belőle kiáradó bűzt. Így fogsz
magadról gondolkodni, és így fogsz cselekedni.”
(Szent Paszkál mondása)
Elmélkedés
Milyen távol állunk attól, hogy
magunkat ennyire lebecsüljük! Hány ember fordítja fáradságosan szerzett
pénzét teste dédelgetésére, kényelmére, szépítésére! Hány gazdag
gondozza esztelen pazarlással testét, egészségét, azzal azonban nem
törődik, hogy azalatt nem egy felebarátja éhen hal! Hány ember képzeli
magáról, hogy ő a legbölcsebb, a legokosabb, más mint a többi, és minden
szava lenézés, gőg, szeretetlenség. Ó, szegény lelki rútságban és
utálatosságban szenvedő lelkek, nem érzitek a hullaszagot?! Pedig ha
szent Paszkál rothadó hullának tartja magát, mi lehet a ti testetek,
lelketek?
És az enyém? Nem vádol-e a lelkiismeretem hiúsággal, önteltséggel, gőggel?
Ima
Szerény és alázatos Paszkál testvér! Szavaid
mélyen megrendítenek. Érzem, hogy távol állok nagy tökéletességedtől, de
erősen fölteszem magamban, hogy igyekezem nyomdokaidba lépni. Segíts
meg nagy elhatározásomban, drága Szentem!
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
III. Nap
.
„Sohasem
várom be egészen az ellenséget. Ha érzem, hogy közelít, magam megyek
elébe. Letörök egy jó tüskés gallyat a legközelebbi bokorról és addig
verem vele magamat, amíg a szenvedély át nem változik szenvedéssé.”
(Szent Paszkál mondása)
.
Elmélkedés
Mennyi bölcsesség rejlik Szent Paszkál tanácsában! Nem is szabad
soha bevárni, amíg a lázadozó ösztön hatalmába nem keríti testünket és
eltompítja gondolkozásunkat, mert a legyöngült akarat akkor már nem tud
ellenállni a bűnös kívánságnak. Azért, ha kísértésbe esünk és érezzük,
hogy a rosszat már nem is látjuk annyira rossznak, inkább kívánatosnak,
csábítónak, ne várjuk be a szenvedély elhatalmasodását. Ilyenkor azonnal
teljes szigorral lépjünk fel a szenvedéllyel szemben és lelkiatyánk
tanácsa szerint büntessük meg magunkat valamivel, ami kellemetlen és
fájdalmas. Ha egyszer-kétszer sikerül legyőznünk rossz hajlamainkat,
harmadszorra már könnyebb dolgunk lesz. Minél több szenvedélyünktől
szabadulunk meg, annál szebbnek, értékesebbnek látjuk majd az életet, és
annál derűsebb, kiegyensúlyozottabb és csodálatraméltóbb lesz a
lelkünk.
Ima
Tisztalelkű Paszkál testvér! Könyörögve kérlek,
segíts meg szenvedélyeimmel vívott harcomban. Eszközöld ki számomra azt
a kegyelmet, hogy legyen erőm felcserélni bűnös hajlamaimat az Istennek
tetsző szenvedéssel és a te tisztult tekinteteddel nézhessek a világba.
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.
IV. Nap
„Aki veled érdem szerint akar bánni, bátran kiszúrhatja a
szemedet, kiszakíthatja füledet, levághatja tested minden részét, mert
nincsen egy érzéked sem, amellyel ne vétkeztél volna és ne érdemelted
volna ki vele az örök kárhozatot.”
(Szent Paszkál mondása)
Elmélkedés
Kegyetlen szavak! Első pillanatban fellázad ellenük egész lényem! Ez túlzás! Ezt nem érdemlem meg!
De
lassanként megszólal a lelkiismeret és minden vádja úgy zúdul rám, mint
a pörölycsapás. Kiszúrni a szemedet ? - mondja szigorúan. Mered-e
mondani Isten színe előtt, hogy szemeddel sohasem vétkeztél?
Gyermekkorodban, amikor már tudtad, mi a bűn?… Ifjúságodban? … Érett
korodban? … Úgy-e pirulsz és szégyenkezve vallod be, hogy ha
megvalósulnának a Szent szavai, már rég vak lennél. Kiszakítani füledet?
Szörnyű mondás, de felelj, kérlek, hányszor hallgattál bűnös beszédet?
Hányszor voltál süket, ha jót kellett volna tenned? És hányszor
használtad nyelvedet felebarátaid rágalmazására, gyalázására, könnyelmű,
bűnös szavak kiejtésére?
Ima
Igazságos Paszkál testvér, ne vesd meg
gyöngeségemet! Eszközöld ki számomra a kegyelmet, hogy ezentúl világosan
lássam bűneimet és átérezzem, mennyire kiérdemeltem velük a kárhozatot.
Térjen szívembe alázatosság és engesztelésül viseljek békén minden
megbántást és szenvedést.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
V. nap
.
„Krisztus
szeretete a mi végtelen gazdagságunk. Az a szeretet, amellyel érettünk
kereszthalált szenvedett, hogy kiengesztelje az Atyát, Akitől minden
szeretet jön… Az Atya szeretete hozta Krisztust is a földre, nemcsak
azért, hogy a világot megváltsa, hanem hogy megismerhesse mindazt a
szenvedést, ami embert érhet”.
(Szent Paszkál mondása)
.
Elmélkedés
Krisztus szeretete a mi kincsünk, gazdagságunk, mert ez a szeretet
visz bennünket az örök dicsőségbe és teszi elviselhetővé a földi
életet. Ennek a szeretetnek beláthatatlan mélységéről csak akkor tudunk
némi fogalmat alkotni, ha megértjük Krisztus szenvedéseinek nagyságát, a
Betlehemtől a Kálváriáig haladó élet megszámlálhatatlan szenvedését és
kínját. Nincs az a baj, keserűség, fájdalom, amelyet Krisztus ne érzett
volna… Éhezett, fázott, kifáradt, üldözték, ostorozták, félreismerték,
gyalázták, rágalmazták, megfeszítették. Ismerte a szomorúságot, a
bánatot, a könnyeket, a hálátlanságot, a halálfélelmet. Szenvedhet-e
ember ennél többet? És szerethet-e ember jobban annál, aki ennyi tenger
szenvedést vállalt magára?
Ima
Csodálatos Paszkál testvér, te aki annyira
össze tudtad kapcsolni életedet Krisztus szenvedéseivel, légy
segítségemre, hogy megismerjem Krisztus végtelen szeretetét és
eltörpüljenek mellette az én mindennapi apró keresztjeim.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
VI. nap
„Testvéreim, ne feledjétek el, hogy ezekben a nehéz időkben a
mi ferences zárdáink a katolikus Egyház szent várai, ahol Krisztus
katonái készülődnek, hogy harcba szállhassanak az eretnekek ellen.”
(Szent Paszkál szavai)
Elmélkedés
Paszkál testvér szavai napjainkra is ráillenek. A ferences rend és mindazok, akiket a szeretet szálai fűznek hozzá, Krisztus szent seregének katonái az Egyház támaszai, mint egykor Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, az eretnekek kalapácsa. A terciáriusok és Szent Paszkál tisztelői is katonái ennek a hadseregnek, akik készségesen fognak fegyvert és harcolnak az Egyház ellenségei ellen. Legfőbb vezérük Krisztus és a ferences szentek diadalmas serege, akikkel együtt derűs lelkülettel indulnak a biztos győzelemre. Ha pedig úgy érzik, hogy erejük lankad, visszavonulnak váraikba, a ferences zárdákba, megtöltekeznek az assziszibeli Szegényke édes szellemével, és újult erővel veszik fel a küzdelmet, hogy az embereket a hitben és a szeretetben egyesítsék.
Ima
Bátorlelkű Paszkál testvér, szavaid erőt öntenek szívembe. Ha eddig
nem lettem volna hűséges katonája a ferences váraknak, légy
segítségemre, hogy ezután kíméletlenül fölvegyem a harcot az
ellenséggel, és olyan áldozatkész lélekkel járjam az Egyház küzdőtereit,
amilyennel te jártad az eretnekek kegyetlenkedéseitől veszélyeztetett
francia vidéket.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
VII. nap
.
„A
buzgó lélek legfőbb segítsége az elmélkedés. De elmélkedni csak
összeszedett lélekkel és nagy csendben lehet, amikor elhagyjuk a
külvilágot és Istent hallgatva üdvös elhatározásokra jutunk.”
(Szent Paszkál szavai)
.
Elmélkedés
Csendben
és nyugalomban érik a lelki gyümölcs. Csak akkor tudunk fölemelkedni
Istenhez az elmélkedés létráján, ha a világ képét, lármáját, gondját
elvetjük magunktól, mint ahogy azt Szent Paszkál is tette. Az elmélkedés
Isten órája, amikor az Úr szerető, atyai szívvel fogad bennünket és
meghallgatja mondanivalónkat. Látogatás a jóságos Mesternél, Aki lehajol
hozzánk, magához emeli szívünket-lelkünket és megtölti
örökkévalóságának fényével és mindenhatóságának legyőzhetetlen erejével.
És én…? Elmélkedem-e néha ?
Igyekszem-e kiszabadulni a földies légkörből és Istenhez meghitten simulni?
Csak így erősítik meg lelkemet ezek a látogatások.
Ima
Jó Paszkál testvér, melegszívű szent, az ima és elmélkedés hőse,
esdve kérlek, eszközöld ki számomra a lélek összeszedettségét. Segíts
meg, hogy a magány és a csend óráiban kikapcsolhassam gondolataimat a
földi érdekekből és üdvös tanításokat meríthessek Isten bizalmas
társaságában.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
VIII. nap
„Vágyom az Istennek tetsző engedelmesség után, hogy ne
kelljen nekem azzal törődnöm: jó-e, amit teszek. Nincs nagyobb jó, mint a
vak engedelmesség, amelyben úgy él az ember, mint az újszülött anyja
karjai közt.”
(Szent Paszkál mondása)
Elmélkedés
Az engedelmesség krisztusi örökség. A Megváltó emberi természete
borzongott és vért izzadott, mert előrelátta a borzalmas kereszthalált.
De Jézus ezt is örömmel vállalta, mert tudta, hogy ez mennyei Atyjának
akarata. Önmagának teljes feláldozásával akart tanítást adni az
emberiségnek, hogy nem az annyira áhított szabadságban van a boldogság,
hanem a szereteten alapuló engedelmességben. Engedelmeskedem, mert
szeretek! Aki egyszer megízlelte, milyen édes és megnyugtató érzés tölti
el egész valónkat akkor, amidőn fenntartás nélkül, testestül-lelkestül
átadjuk magunkat Jézus irányításának, akit szeretünk, az nem is vágyódik
többé a világ szabadsága után!
A hívő ember számára az engedelmesség: béke és felszabadulás a bűnök igája alól.
Ima
Engedelmes Paszkál testvér, légy közbenjáróm Istennél és eszközöld ki
számomra a kegyelmet, hogy belássam a világ szabadságának terhét,
felelősségét és hidegségét, és hogy rendeljen számomra a Gondviselés jó
és bölcs vezetőket, akiknek szavára szeretetedből hallgassak.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
IX. nap
.
„Uram,
elemészt Utánad a vágy ! Jézusom, látni akarlak a fehér szent Ostyában
mindig, mindennap, ameddig csak élek. Elepedek…! Szívem kiszárad, mint a
virág a nyári nap tüzében… Uram! betege vagyok Oltáriszentségednek!”
(Szent Paszkál szavai)
.
Elmélkedés
Krisztus
a hófehér szent Ostyában! ez Paszkál testvér forró szerelmének tárgya. A
szentségi Jézushoz sürgeti-ragadja Szentünket szívének minden
sóvárgása, lelkének minden ereje. Krisztus itt van közöttünk ma is.
Csendesen elrejtőzik a templomok szentségházában és vár reánk, hogy
szeretetével és kegyelmével elhalmozzon bennünket. Egyesülni kíván
velünk, hogy szívünk-lelkünk vérétől megtisztuljon, megittasuljon, és
mint égi kenyerünk tápláljon, erősítsen és megőrizzen az örök haláltól.
Ima
Szent Paszkál! az Eucharisztia nagy szentje, gyújtsd lángra szívemet,
hogy a te szereteteddel szeressem az Oltáriszentséget, és gondolatban
éjjel-nappal ott virrasszak a tabernákulum előtt, mint valami lobogó,
önmagát emésztő öröklámpa, amelyet csak a halál tud kioltani.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
Befejezés
Hűséges Paszkál testvér! Te aki életedben senkit sem utasítottál
el kérésével, légy könyörületes szószólóm Istennél és eszközöld ki
meghallgattatásomat nehéz ügyemben. Amen.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!