KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A Nagy Szent Bazilról elnevezett bazilita szerzetesrend első rendje a férfiak szerzetesrendje, a másodrend a nők szerzetesrendje, vagyis az apácák csoportja – más néven bazilisszák. A bazilita harmadrend a világi testvérek közössége. Nagy Szent Bazil hármas feladatot határozott meg a szerzeteseinek: dicsőítsék Istent imával, különösen zsolozsmázással, böjttel, munkálkodjanak a saját és embertársaik üdvösségén. A harmadrendiek szintén ezen feladatok szerint törekednek a keresztény tökéletességre, az életszentségre az erények gyakorlása által, mindezt az elkötelezettséget a rend karizmái felé a világban élve, családosként is megélhetik. A harmadrendi életmód – vagyis a komolyabb elköteleződés az ígéret által – a keresztény, katolikus életmódhoz, a hitben való fejlődéshez nyújt segítséget, így ez a világi közösség a sajátos bazilita lelki értékeket közvetítheti környezete felé.

A bazilita rend világi ágának létrehozását az Egyesült Államokból hazatért Rakaczky Bazil szerzetes indítványozta 1993-ban, az első csoport pedig Hajdúdorogon jött létre. A máriapócsi harmadrendi közösség megszervezését Szocska Ábel akkori tartományfőnök (ma nyíregyházi megyéspüspök) kezdeményezte közel tíz éve. Munkáját Keresztes Bazília bazilissza nővér és Király János görögkatolikus áldozópap, illetve Rakaczky Bazil, Skinta József, Kormos Illés és Szántai Miklós bazilita szerzetesek segítették. A jelenlegi csoport lelkivezetője Ihnát János szatmári főesperes, világi vezetője Földvári Katalin.

A bazilita harmadrendiek életprogramja a krisztusivá válás, az Atyával való bensőséges, bizalmi kapcsolat kialakítása, ezáltal a Jézushoz való odafordulás. A harmadrendi hívő szeretné az élete gyümölcseit, munkáját, döntéseit tanúságtételként átnyújtani az Atyának és az Istenszülőnek. A bazilita harmadrendi összejövetelek imaélményt nyújtanak az imaórák, a rózsafüzér, a paraklisz, az akatiszthosz közös imádkozása által, külön kiemelt imaszándék a könyörgés a papi és szerzetesi hivatásokért. A harmadrendi csoport tagjai rendszeresen és gyakran gyónnak, áldoznak, olvassák a Bibliát és a lelkiségi irodalmat, gyakorolják a segítő felebaráti szeretetet. Hivatásukat az életállapotuknak megfelelően, a világban élve teljesítik, elvégeznek minden feladatot, melyet az Egyház rájuk bíz. Ez a lelki közösség a bazilita hagyományokból táplálkozik, amihez hozzátartozik a lelki programok szervezése is, például előadások a havi összejöveteleken, dogmatikai, erkölcsteológiai témákban, lelkigyakorlatok, zarándoklatok szervezése. A havi összejöveteleken a kiselőadások nyitott kurzus-, valamint műhelymunka-jellegűek, családias hangulatúak, a hallottakra később is reflektálhatnak.

A bazilita harmadrendiek úgy gondolják, hogy Jézus nem rosszkedvűen utána bandukoló követőket kíván, hanem szabadon engedelmeskedő, aktív, jó életpéldát mutató, Istennek tetsző életet élő szeretetközösséget. Ilyenné kíván válni a bazilita harmadrend tanúságtételével, tevékeny részvételével az Egyház életében.

A közösségben, a közösségért végzett munka erejét, a felelősségteljes közösségépítés releváns kérdését a Vatikán az 1970-es évektől hangsúlyozza. A lelkipásztorkodásban, a nyugati világban a népegyházi struktúrák már nem teherbíróak a problémamegoldás, együttműködés, kommunikáció, hivatásébresztés, empátia tekintetében. A kis lelki közösségek családias légkörében kicsiben működik a világegyház élete. A civilek a II. vatikáni zsinat tanítása szerint részesednek az egyház papi, prófétai, királyi küldetésében, a Szentléleknek köszönhetően pedig részesednek a hitérzékben is, így életpéldájukkal segíthetik az Egyházat. Isten szavát gyakorlatra váltják, erőt merítenek a Szentírásból a mindennapi élethez, a hitet „átadják” a környezetüknek, a következő nemzedéknek, tanúságtételük kovászként él, misszionálnak, evangelizálnak mint közösség.

A bazilita harmadrend a világban élve felmutatja a keresztény, görögkatolikus értékeket, hitelesen megélve azokat, így a görögkatolikus egyház összegyűjtött lelki kincseit a világnak, az útkeresőknek kínálják. A rendszeres imaélet elősegíti a lelki egészség fenntartását, a csoport emellett szeretne hozzájárulni a település kulturális hagyományának fejlesztéséhez, az emberek szokásrendszerének alakításához.

Pillantsunk most be a máriapócsi bazilita harmadrendi csoport életébe. A közösség tagjai minden hónap utolsó szombatján találkoznak, ezeket az összejöveteleket a csoport lelkivezetője és világi vezetője tervezi és szervezi meg. A közös paraklisz vagy akatiszthosz, rózsafüzér vagy imaórák elimádkozása után előadások következnek. A legutóbbi előadások a sarkalatos erényekről szóltak, de hallhatták Erdei József több bibliai témájú tanítását, Ihnát János pedig a máriapócsi kegykép könnyezéséről, illetve a vallásosságról elmélkedett.

2018-ban a csoport bőséges kegyelmekben részesülhetett. A tagok nagyböjtben részt vettek a bazilita harmadrend éves lelkigyakorlatán, melyet Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság volt elöljárója tartott, márciusban pedig látogatást tettek a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztjénél; ez az alkalom lelkileg is megerősítette, hitben gyarapította őket. Ezt követően részt vettek Erdei József bazilita gyémántmiséjén, majd Ihnát János szatmári főesperes aranymiséjén. Pünkösdkor hálát adhattak Földvári Katalin ígérettételéért, aki októberben a csoport új világi vezetője lett. Májusban Sajópálfalára is elzarándokoltak Tokaj és Miskolc érintésével.

A harmadrendiek imával vettek részt a Szocska Ábel püspökké szentelése előtti hitvallási vecsernyén Máriapócson, majd Imre Ágota bazilissza nővér örökfogadalmának ötvenéves jubileumát ünnepelték meg. Szeptemberben megrendezték az éves bazilita harmadrendi zarándoklatot, melynek keretében az egész országból érkeztek a közösség tagjai Máriapócsra. A zarándoklat összekapcsolódott a harmadrend megalapításának 25 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítással, amely az egyes csoportok történetét mutatta be.

Forrás: Görögkatolikus Szemlélet/Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Papp Nóra

Magyar Kurír