A megszentelt élet évében meghirdettük „Bemutatkoznak...” kampányunkat. Azt kértük a szerzetesrendek elöljáróitól, mutassák be rendjüket, közösségüket, történetüket, karizmájukat, írjanak tevékenységükről, jövőbeli terveikről, valamint a tematikus évhez kapcsoló programjaikról.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A rend története

A bencés szerzetesközösségek szinte egyidősek a nyugati egyház szerzetességével: egy olyan korban jöttek létre, amikor még nem léteztek szerzetesrendek, s amikor számos egymás mellett létező monasztikus szerzeteshagyomány próbált a keresztény életmód hogyanjára választ adni. A keresztény házi közösségek, a remeteéletmód és a közösségi szerzetesélet korábbi, 4–5. századi hagyományaira építkezve írta meg Szent Benedek a 6. század elején Reguláját, amely egyszerre lett alapdokumentuma az általa Cassinum hegyén alapított monostornak, valamint a közösségben élő monasztikus szerzeteseknek. Szent Benedek sem szerzetesrendet, sem a többi keresztényénél „különb” életformát nem kívánt létrehozni: ő azok számára adott életkereteket, akik nem voltak elég erősek, hogy a városban, egy forrongó társadalomban éljék keresztény életüket. Benedek azoknak ír, akik „közösségben, apát és regula vezetésével” akarják követni Krisztust. A mai pannonhalmi bencés közösségben mintegy harmincöt örökfogadalmas szerzetes, három novícius, egy jelölt és egy egyszerű fogadalmas él. A közösség vezetője Várszegi Asztrik főapát.

A közösség karizmája, küldetése

A bencések a Regula nyomán engedelmességre, állhatatosságra és szerzetesi életalakításra tesznek fogadalmat. Minden monostor önálló és független. A közösség életét az imádság – munka – lelki olvasmány hármasa határozza meg. Hagyományosan nagy gondot fordítanak a liturgia végzésére: a nap keretét az imaórák liturgiája és az Eucharisztia liturgiája adja. Pannonhalma mintegy ötven éve fogad lelkigyakorlatozókat a húsvéti szent három nap liturgikus ünneplésére. A Szentírás olvasása és az egyéni imádság ugyancsak kiemelt helyet foglal el a szerzetesek mindennapjaiban.

Magyarországi tevékenység

A pannonhalmi szerzetesközösség mai kiemelt feladatai közé tartozik az iskolai nevelő munka, a Területi Apátság tizenöt plébániáján végzett lelkipásztori tevékenység, a kulturális munka, valamint az apátság működése anyagi alapjainak megteremtése. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 330 fiú él és tanul. A monostor könyvtárat, levéltárat, múzeumot, könyvkiadót működtet, komolyzenei és jazzkoncerteket szervez. Az Apátsági Pincészetben megújították a borászati hagyományokat, az idelátogató vendégeket étterem és gyógynövénykert várja. A főapátság két szociális otthont is fenntart.

Jövő, kihívások, tervek

Pannonhalma ezeréves monostora Magyarország legősibb Szent Márton-kultuszhelye. A főapátság 2016-ban jubileumi év keretében emlékezik védőszentjére, amelynek programja a közösségépítés és a dialógus súlypontjai köré fog szerveződni. A pannonhalmi szerzetesközösség nagy hangsúlyt fektet a kommunikáció tanulására, a munkaterületek kihívásainak kezelésére és az új utak keresésére. Végső soron a legfontosabb kihívás annak megtalálása, miként lehet a mai korban szerzetesként Krisztust követni, és tanúságot tenni róla.

Programok a megszentelt élet évében

A pannonhalmi közösség meggyőződése az, hogy monasztikus közösségként akkor tölti be igazán hivatását, akkor tud igazán meghívó és tanúságtevő lenni, ha ittlétével és itthonlétével, a monostorban való megmaradásával tanúskodik az eljövendő világról. Ezért Pannonhalmán kiemelt hétvégén várja azokat a közösségeket és zarándokcsoportokat, amelyek a szerzetesek évében meg szeretnének ismerkedni a monasztikus szerzetesség ősi hagyományával, akik bepillantást szeretnének kapni a bencés életbe.

Fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír

Köve