Ne féljünk az elindulástól, a kereséstől, lépjünk ki az automatizmussá váló rutinból, mely az alkalmazkodás ürügyén elrejt minket a tömegérzelembe, akaratba – mondta a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó záró szentmiséjét bemutató Böcskei László nagyváradi megyéspüspök.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Délután szentségimádást tartottak a templom kertjében a találkozó résztvevői. A 16 órakor kezdődő szentmisét megelőző énekpróba alatt folyamatosan érkeztek vissza csoportok a templomkertbe, és a liturgia kezdetéig zsúfolásig megtöltötték a teret. Böcskei László egyházmegyéje családi napjáról érkezett Nagymarosra – mondta el Gáspár István nagymarosi plébános, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója. A szentmisén koncelebráltak a találkozón résztvevő pap- és szerzetestestvérek, köztük Palánki Ferenc egri segédpüspök, az MKPK Ifjúsgi Bizottságának elnöke.

A szentmise hívő közössége megemlékezett a május 1-én elhunyt Major Sándor kismarosi plébánosról, aki egyike volt azoknak az atyáknak, akiknek köszönhető Nagymaros megszületése. Gáspár István Major Sándornak a találkozó kismarosi kezdeteiről szóló feljegyzéseiből idézett. 

Sokat jelentenek számomra a megérkezés pillanatai, amikor az emberek látható és a vágyaikat, elvárásaikat rejtő láthatatlan csomaggal gyülekeznek, hogy majd könnyebb, de tartalmasabb csomaggal induljanak hazafelé – kezdte szentbeszédét Böcskei László. Ott van bennük az elindulás és kimozdulás vágya, amit a keresés ösztöne táplál. Ez mozdít ki a megszokottból, és sarkall az új megtapasztalására – mondta a nagyváradi püspök. Majd arra buzdított: Ne féljünk az elindulástól, a kereséstől, lépjünk ki az automatizmussá váló rutinból, mely az alkalmazkodás ürügyén elrejt minket a tömegérzelembe, akaratba. Vállaljuk a mélybe tekintést, hogy felfedezzük igazi önmagunkat, a bennünk rejlő szépséget és gazdagságot.

Böcskei László felidézett egy történetet, amikor a falun nyaraló kisfiút tiltották az őt féltő nagyszülők a kerti kútba nézéstől. Egyszer aztán mégis belenéztek a mélyben lévő víztükörbe: Milyen szépek vagyunk – kiáltott fel a nagyapa! Vállaljuk mi is a mélybe tekintést, hogy felfedezzük igazi önmagunkat, a bennünk rejlő szépséget és gazdagságot! A szépség megtalálásának vágya tud elindítani a tisztaság értékéhez is – mutatott rá a nagyváradi püspök, és önmagunk helyes ismeretében és értékelésében bontakozik ki igazán, így lehet elérhető cél és valóság. Tisztában kell lennem azzal az értékkel, amit magamban hordozok – hangsúlyozta. Ahhoz, hogy valóban megértsük önmagunkat, a keresést Istennel kell kezdenünk. Őt megtalálva kapunk választ – hiszen nekünk is van márkajelünk, Isten saját képmására teremtett minket, ezt a védjegyet hordozzuk magunkon. Ezt erősíti meg bennünk a keresztségben.

Látom-e magamban ezt a szépséget? Felrázó erejű, hogy ilyen őrtállót tudhatunk magunk mellett, aki kételyeink idején is rendelkezésünkre áll. Álljunk Isten elé döntéseinkkel és keresésünkkel, engedjük át magunkat, hogy megerősítsem minket! – zárta beszédét Böcskei László.

A szentmise végén Gáspár István a következő szavakkal fordult a fiatalokhoz: A házasságra való készület ideje nagyon fontos. Arra kapott idő, hogy megtanulj a másikért élni, és megtanuld magad megőrizni annak, akit a legjobban szeretsz. Imádkozz azért, hogy megtaláld azt, akit a legjobban fogsz szeretni! Menekülünk attól, ami az életben hamis, és nem élhetünk, nem halhatunk és nem szerethetünk próbából. Isten nem elvevője az örömnek, hanem kiteljesítője. Ha már elcsúsztál, kezd újra, Istennek adva életedet! – fogalmazta meg az útravaló üzenetet Gáspár István.  

A liturgia után Sillye Jenő vezette közös éneklés következett. A találkozó táncházzal zárul, amelyen a Jászok együttes zenél.

Fotó: Tibély Gergely

Trauttwein Éva/Magyar Kurír