Május 21-én, pünkösdhétfőn, a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapján, Szent Erzsébet szentté avatásának 783. évfordulóján – Ternyák Csaba egri érsek meghívására – Böcskei László nagyváradi megyéspüspök mutatott be koncelebrált ünnepi szentmisét Sárospatakon, a Vízikapunál.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Sárospatak képviselő-testülete és a város lakói nevében Aros János polgármester köszöntötte a főpásztorokat, a papságot, szerzeteseket, az ország minden pontjáról és a határokon túlról érkezett zarándokokat, valamint a Fehéroroszországból érkezett delegációt.

Pünkösdhétfőn gyermeki szeretettel ünnepeljük az Egyház Édesanyját, Szűz Máriát és megemlékezünk Szent Erzsébet szentté avatásának évfordulójáról – mondta bevezetőjében Bereczkei Miklós plébános. 

Böcskei László köszöntőjében kiemelte, a pünkösdi öröm csak fokozódik abban, hogy együtt ünnepelhetjük Isten jóságát és gondoskodását, mellyel égi édesanyát rendelt nekünk. A Boldogságos Szűzanya nemcsak tanítónk, hanem példánk is Jézus Krisztus követésében. Szent Erzsébet szülőhelyén újra átélhetjük, hogy kiválasztott bennünket az Úr, és hálát adhatunk, kérhetjük a segítségét.

Nagyváradon, Szent László király városában nagy elődeink oltalmában tudhatjuk magunkat – fogalmazott a megyéspüspök. Hozzátette: aki a nagyváradi székesegyházban jár, észreveheti, hogy a szentélyben a magyar szentek között az egyik színes üvegablak Szent Erzsébetet ábrázolja. „Ők azok, akiken átragyog a nap, akik életén keresztül Isten csodálatos fénye érint meg bennünket.”

Szentbeszédében a nagyváradi püspök köszönetet mondott Ternyák Csaba egri érseknek a meghívásért, és kiemelte, e zarándoklatnak nem csak az emlékezés a célja – a remény, a bizalom is megmozgat bennünket, s alapos önvizsgálat után rájövünk arra, hogy Szent Erzsébet közelsége olyan erények elsajátítására buzdít, melyeknek aktualitása, ereje és hatékonysága van a mai ember életében is.

Zarándokként nem jöttem üres kézzel, magammal hoztam „a kérések és felajánlások szeretetfonalával átkötött csomagját”, melyben múlt, jelen és jövő, öröm, aggódás, bizalom és csüggedés is van. Isten képes minden helyzetünkben utat mutatni, lehetőséget nyitni a megújulás felé. Mi mindezeknek részesei lehetünk. Népünk vallásosságában pünkösd másnapja mindig fontos helyet foglalt el, s most Ferenc pápa elrendelésére az Egyház Anyja ünnepe is lett, s Szent Erzsébet közbenjárásával ez a sokrétű üzenet bennünk is kicsírázik és termést hozhat – fogalmazott a szónok.

Ezt követően felidézte az elmúlt időszak zarándoklatait, melyekért hálával tartozik Istennek, mert ezek az alkalmak kegyelmi források a hitében erősödni vágyó ember életében. Böcskei László rámutatott, sokszor homály vesz körül bennünket, s veszély, hogy ezt megszokjuk. Tennünk kell azért, hogy talpon maradjunk, senki és semmi ne ragadja el a képességet, hogy jobbá, szebbé tegyük életünket. A mai világban az elszigetelődést tapasztaljuk, ezért új utakra van szükség, melyek kifejezik, hogy nem a kiszáradt, élettelen fához hasonlítunk, hanem mélyen meggyökerezett, a viharban megálló, árnyat és eledelt adó része vagyunk a világnak. A keresztény ember élete út, haladás, mely Isten jeleinek felfedezéséhez vezet, hogy hatni tudjon megérintő kegyelme.

Isten nem távoli valóság életünkben, itt és most akar segíteni, s mi ráhagyatkozhatunk életünk minden napján – mondta prédikációjában a nagyváradi főpásztor, aki egy Mária-zarándoklat emlékét idézve arról beszélt, hogy a máriás lélek finomító hatása sokat segít a könnyen eldurvuló emberen, sok vigasztalás forrása. Böcskei László emlékeztetett, a tanítványok sokszor imádkoztak állhatatosan Máriával, Jézus anyjával. Ez a lelkület az Isten terve előtti meghajlás, elfogadás az énközpontúsággal szemben. Ez a zarándoklat is Isten különleges ajándéka, Szent Erzsébet példájából is ezt tanulhatjuk.

A feltámadás hitében és pünkösd fényében élő embernek küldetése van ezen a világon, kilépni a megszokott kényelmességből, az egyhangúságból, és felelősen vállalni, hogy életünk minden területét Istenbe vetett hittel tegyük jobbá és szebbé. Elindulni egymás felé, és együtt haladni Istenhez, hogy közelségének örömét megtapasztaljuk. Mit kellene tenni, hogy közösségeink új erőre kapjanak, hogy vonzó és dinamikus legyen a közösség? – tette fel a kérdést a vendég püspök. – Sokszor panaszkodunk, sajnáltatjuk magunkat. Észre kell vennünk, hogy Isten utakat állít elénk. Ne várakozással, hanem vágyakozásból fakadó tevékenységekkel töltsük időnket.

Nemcsak az utakról, hanem a lehetőségeinkről is kell beszélni, a gyakorlatot kell megtalálni, meg kell fogalmazni, mi által tudunk élni és hatni krisztusi módon a világban. A Szentírásból tudjuk, hogy öröm töltötte el az apostolokat, miután találkoztak a feltámadt Krisztussal. Az öröm még számos helyen szerepel, ez hitünk ismertetőjele. A tiszta öröm, a bizakodó, megosztott öröm az, melyet sugároznunk kell egymásnak. Az evangélium is örömhír, amit csak örömmel lehet hitelesen hirdetni. Ez az öröm ott kezdődik, ahol nem magunkat helyezzük középpontba, hanem Istent. Szent Erzsébet élete is az öröm megnyilvánulása volt, még a nehéz időszakokban is.

A kor emberének kényelmes az arctalanság, a modern közösségi hálózatok is erre sarkallnak, s ez sokak kárára lehet. A mai keresztény ember ezekkel szemben egyháza és közössége építőjeként látható: a tanúságtételével. De ez nem hivalkodás és magamutogatás, hanem vállalása annak, amit hitem szerint képviselek és építek életemben. Szent Erzsébet sem rejtette Istennel való kapcsolatát. Öröm és láthatóság – ezek nem lehetőségek az életünkben, hanem küldetések, melyek célba vezetnek bennünket. A szentek megértették ezt, életük Isten szeretetének kisugárzásaként áll előttünk, példájukat követve kitartónak kell lennünk nekünk is – hangsúlyozta homíliájában Böcskei László.

A szentmise után körmenet indult a Szent Erzsébet-ereklyével, majd megáldották a zarándokútra indulókat.

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Sárospatak.hu

Magyar Kurír