Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Bódi Mária Magdolna élete és halála az életszentség példája, amely Isten segítségével mindenki számára elérhető – fogalmazott Erdő Péter bíboros április 18-án a Veszprém megyei Litéren. Az őt megerőszakolni akaró szovjet katonák elől menekülő munkáslánnyal itt végzett támadója 1945. március 23-án.
A jubileumi megemlékezés – a 2005-ben útjára indult
hagyományhoz híven – a litéri temetőben, Bódi Mária Magdolna sírjánál
vette kezdetét, ahol több százan gyűltek össze, hogy imával kérjék a 24
évesen vértanúságot szenvedett munkáslány boldoggá avatását. Erdő Péter
bíboros, Márfi Gyula veszprémi érsek és Seregély István nyugalmazott
egri érsek, állami és települési vezetők, valamint a Bódi család tagjai
helyezték el a megemlékezés virágait a sírnál.
Az egybegyűltek
ezután a dicsőséges rózsafüzért imádkozva átvonultak a vértanúság
színhelyére, a helyi általános iskola udvarára, ahol bronzszobor őrzi
Bódi Mária Magdolna emlékét.
Itt Loridán Kittinek a Veszprémi
Főegyházmegye irodalmi pályázatára beküldött írását olvasta fel Tóth
Eszter, amelyben a középiskolás szerző egyes szám első személyben idézi
fel Magdi életét. Az emlékműnél az egyházi, állami és települési
vezetők, a Bódi család és Bódi Mária Magdolna tisztelői elhelyezték
koszorúikat, illetve a szűzi vértanúhoz illő fehér virágokat, majd a
megemlékezés hálaadó szentmisével folytatódott.
„A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert én legyőztem a
világot!” – kezdte a János-evangéliumból vett idézettel szentbeszédét
Erdő Péter bíboros. Krisztus halálának és feltámadásának húsvéti
misztériuma titokzatos fénnyel ragyogja be ezeknek a napoknak a
liturgiáját, s ebben a világosságban újra meg újra felfedezzük, hogy mit
jelent kereszténynek lenni – mondta a főpásztor.
Bár a
szentmise olvasmánya az Apostolok Cselekedeteinek az a részlete volt,
amelyben a szegények szolgálatára rendelt hét diakónust kiválasztják, mi
már előrevetítve látjuk az első keresztény vértanúnak, István
diakónusnak a bátor tanúságtételét és a halálát, amely számára az
üdvösség kezdete volt – fogalmazott Erdő Péter. Ez a feszültség, ez a
dráma ismétlődik meg minden igazi keresztény vértanúságban –
hangsúlyozta a bíboros, majd rámutatott, hogy Bódi Mária Magdolna
elsőáldozó korától kezdve hitben és Krisztus szeretetében élt. A lány
szülei uradalmi cselédek voltak, maga is nehéz körülmények között
nevelkedett. Szerzetesi hivatást érzett, de nem nyílt rá lehetősége,
hogy be is lépjen valamelyik szerzetesközösségbe.
Magdi
életének legnagyobb élményét az Eucharisztia, a szentáldozás jelentette
elsőáldozó korától kezdve. Akkor is következetesen és hűségesen
mindennap szentáldozáshoz járult, amikor a fűzfői Nitrokémia üzemének
munkásnőjeként három műszakos beosztásban dolgozott – emlékeztetett Erdő
Péter. Krisztus iránti szeretete az emberekkel való viszonyát is
áthatotta: szorgalmas, derűs, talpraesett embernek ismerték munkahelyén,
kollégái és felettesei nagyra becsülték. Magdi a Mária-kongregáció
munkájában is lelkesen vett részt, különösen a szegények és rászorulók
odaadó szolgálatában – ahogyan egykor Szent István diakónus, az első
vértanú is.
„Szeretetszolgálat és vértanúság! Bensőséges az összefüggés a
tanúságtételnek e között a két formája között” – folytatta beszédét a
főpásztor. Bódi Magdolna karitatív munkáját a Katolikus Dolgozó Lányok
Szövetségében végezte, ahol hamarosan csoportvezető lett. Ugyanennek a
szervezetnek volt az elnöke 1941-től Boldog Salkaházi Sára szociális
testvér is. Aki valóban meglátja Jézus Krisztust a rászoruló emberben,
az átérzi azt is, hogy a világ nyomorúságához képest a mi lehetőségünk
eltörpül – mondta Erdő Péter, hozzátéve: még ha az anyagi szükséget
sikerülne is orvosolni, akkor sem tudnánk eltüntetni a földről minden
szomorúságot, magányt, tudatlanságot és tanácstalanságot, a félelmet a
jövőtől és a haláltól.
A főpásztor ennek kapcsán azt
fejtegette, hogy a világ változásai közepette, még ha csökken is
valamiképpen a nélkülözés, szegények mindig lesznek közöttünk. Mert
lehet, hogy egy-egy országban bizonyos tárgyakból, anyagi javakból
nagyobb a bőség, mint hajdan, de közben egyre szűkül az ember
ivóvízkészlete, és az élelmiszertermelés kilátásai is nagy kérdéseket
vetnek fel – fogalmazott a bíboros. Arról is beszélt, hogy a mai
orvostudomány csodálatos eredményeinek hála ma szinte minden
gyógyítható, mégis egyre nyilvánvalóbbá lesz, hogy a mind költségesebb
új eljárások nem mindenki számára hozzáférhetők.
Aki az
irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek szenteli az életét, nemcsak
azt éli át, hogy a fizikai és anyagi teljesítőképessége nem elegendő a
hatalmas feladatokhoz, hanem azt is, hogy személyiségének kisugárzása, a
hite, az emberileg átélt szeretete sem elegendő ahhoz, hogy begyógyítsa
az összes lelki sebeket – világított rá Erdő Péter. Ám a segítő
szeretetben megérezheti az ember annak olthatatlan vágyát, hogy bár
Istennek és embertársainknak eleget adni nem tudunk, de legalább mindent
odaadjunk – fűzte hozzá.
Ez a hősies szeretet nyilvánult meg
Bódi Magdolna életében, aki imádságaiban azért fohászkodott, hogy
fiatalon halhasson meg, és halála közelebb vigye a fiatalokat az Úrhoz –
hangoztatta a bíboros. Isten elfogadta imáját: amikor 1945. március
23-án a fegyveres szovjet katonák rátámadtak Litéren az óvóhely
bejáratánál az asszonyokra, Magdolna ellenállt és menekülni próbált.
Ezért érték a halálos lövések. Azzal a lelkülettel halt meg, ami
áldozatos életét is jellemezte. „Uram, Királyom! Végy magadhoz!” – ezek
voltak utolsó szavai. Halálakor is rózsafüzért tartott a kezében.
Életszentségének és vértanúságának híre hamar elterjedt. Életének és
halálának körülményeit ismerve az akkori veszprémi püspök, Mindszenty
József elkezdte az egyházmegyei vizsgálatot. Mindszenty e döntésében
szerepet játszott, hogy átérezte: szükségünk van a példaképekre, „a
mennyei közbenjárókra, akik kristálytisztán izzó szeretetük erejével
többet tudnak segíteni rajtunk odaátról, mint amennyi jót életükben
tehettek” – mutatott rá a főpásztor.
Hetven évvel Isten
Szolgája Bódi Mária Magdolna vértanúhalála után ismerjük fel életében és
halálában a keresztény életszentség ragyogó példáját! – szólította fel a
híveket Erdő Péter. – Egy olyan életszentségét, amely Isten
segítségével mindenki számára elérhető. Akármilyen környezetből
származunk, akármilyen nehéz körülmények között élünk, akármilyen az
egészségünk, mindig nyitva áll előttünk a Krisztusnak való teljes
odaadás lehetősége – hangsúlyozta a bíboros. – Ez pedig azt jelenti,
hogy nagyot alkothatunk, és Krisztussal naggyá válhatunk.
A
szentáldozást követően Bódi Magdolna Mária unokahúga, Kovács Elemérné
Bódi Mária mondta el Markója László néhai kislődi plébános versét, amely
szintén a hét évtizede elhunyt Magdi alakját idézte fel. Ezután Márfi
Gyula érsek emléklapot adott át 70 év — 70 kilométer elnevezésű
kerékpáros zarándoklat résztvevőinek, köztük Juhász Gábor balatonfűzfői
plébánosnak, a zarándokút lelki vezetőjének. A biciklis zarándokok Bódi
Mária Magdolna szülőfalujától, Szigligettől halálának helyszínéig járták
végig a vértanú életének legfontosabb színtereit, érintve
Badacsonytördemicet és Köveskált, majd Balatonfűzfőt.
A túra
előestéjén, április 16-án Szigligeten Márfi Gyula érsek mutatott be
szentmisét a Szűz Mária neve tiszteletére szentelt templomban, majd a
templom mellett emléktáblát avatott a falu szülötte emlékére. A
kerékpártúrán résztvevők jelenlétében április 17-én a balatonfűzfői
gyártelepen áldott meg emléktáblát a veszprémi érsek. Bódi Mária
Magdolna egykor az itteni Nitrokémia gyár üzemében dolgozott. A
biciklisek szombat reggel kerekeztek át Fűzfőgyártelepről a szomszédos
Litérre.
A szentmisén részt vett Kontrát Károly, a Belügyminisztérium
parlamenti államtitkára, Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés
elnöke, Litér és a környező települések polgármesterei, valamint Bódi
Mária Magdolna életét meghatározó helységek településvezetői. A
szertartáson közreműködött a balatonalmádi Szent Ignác kórus, valamint
Pitti Katalin operaénekes.
A litéri megemlékezés kora délután
kiállítás-megnyitóval zárult a község templomában: a Veszprémi
Főegyházmegye Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központja által
meghirdetett képzőművészeti pályázat alkotásaiból nyílt tárlat és
bemutatták az irodalmi pályázatra született műveket tartalmazó
antológiát is.
Az elhangzott szentbeszéd elolvasható Beszédek rovatunkban.
Videó megtekinthető ide kattintva!
* * *
Bódi Mária Magdolna
Szigligeten született 1921. augusztus 8-án, szülei uradalmi cselédek
voltak. Édesapjának nem voltak iratai, ezért a szülők nem házasodhattak
össze. Isten Szolgálója a falusi iskola hittanóráin ismerkedett meg a
katolikus hitigazságokkal. Elsőáldozásától kezdve buzgó lelki életet
élt, vallásos tartalmú könyvek olvasásával is mélyítette hitbeli
ismereteit. Tizenhét éves korában részt vett a balatonfűzfői
népmisszión, itt ismerte fel, hogy életét egészen Krisztusnak akarja
szentelni. Szerzetesi életre érzett hivatást, de ennek megvalósulását a
korabeli kánonjog nem tette lehetővé szülei egyház által nem
szentesített kapcsolata miatt.
1939-től a fűzfőgyártelepi
Nitrokémia Rt. üzemében dolgozott. Hitélete ekkor is igen intenzív volt,
három műszakos beosztása ellenére naponta áldozott. Ez adott erőt neki a
gyárban sokszor tapasztalható durva, vallásgyalázó gúnyolódások
elviseléséhez. Szelíd derűje, talpraesett, de sosem sértő válaszai,
szorgalma hamarosan kivívták munkatársai és felettesei tiszteletét.
1941-ben Krisztus Király ünnepén szüzességi magánfogadalmat tett,
1942-ben a Mária Kongregáció tagjává avatták. A Szívgárdában is
elkötelezetten foglalkozott a gyerekekkel, mindennapjainak szerves része
volt a szeretetszolgálat. Tagja lett a Katolikus Dolgozó Lányok
Szövetségének, hamarosan a társaság csoportvezetőjeként mutathatott jó
példát a rábízott munkáslányoknak. Imádságaiban visszatérő motívum, hogy
azért fohászkodott: fiatalon halhasson meg, és halála közelebb vigye a
fiatalokat az Úrhoz.
1944-ben a front egyre közeledett
családja akkori lakóhelyéhez, Litérhez, és mind aggasztóbb híreket
lehetett hallani a szovjet katonák nőkkel szembeni atrocitásairól. Isten
Szolgálója ezeket hallva elhatározta, hogy ha kell, élete árán is hű
marad Jézusnak tett fogadalmához. 1945. március 23-án két fegyveres
szovjet katona támadt rá az óvóhely bejáratánál tartózkodó asszonyokra,
közöttük Isten Szolgálójára, aki ellenállást tanúsított, és menekülni
igyekezett, de ebben a helyzetben is elfogadta sorsát. Társaiért,
édesanyjáért aggódott: „Édesanyám, menjenek innen, én most már
meghalok!” – mondta.
A katona több lövéssel halálosan
megsebesítette, Isten Szolgálója két karját az ég felé tárva e szavakkal
fejezte be földi életét: „Uram Királyom! Végy magadhoz!” Zsebében ujjai
a rózsafüzért szorították. Az utolsó golyó a szívét találta el.
Életáldozatának ereje szinte azonnal megmutatkozott: halála után két
héttel szülei szentségi házasságot kötöttek.
Tiszta életének
és halála körülményeinek ismeretében Mindszenty József akkori veszprémi
püspök egyházmegyei vizsgálatot indított. A dokumentumok végül nem
jutottak el Rómába, és az ismert történelmi körülmények folytán
évtizedekig beszélni sem lehetett a vértanú munkáslányról. Az eljárás
1990-ben újraindult, de a korabeli dokumentumok csak hiányosan álltak
rendelkezésre. 2010-ben a veszprémi székesegyház irattárából váratlanul
előkerült a latin nyelvű iratcsomó, ami új lendületet adott az
eljárásnak.
Krisztus Királyunk! Szüzességi fogadalmával Magdi
örök hűséget esküdött Neked. Gondviselő szeretetedből a zárdaajtó
helyett a gyár kapui nyíltak meg előtte. Amilyen szívesen lett volna
liliom istenszerető jegyeseid koszorújában, ugyanolyan készségesen ment
sugározni az Isten- és emberszeretetet a Rólad megfeledkezett, de mégis
jobb sorsra érdemes munkások közé. „Uram Királyom! Végy magadhoz!” – ezt
az utolsó fohászát is meghallgattad, amikor vérét ontotta Érted. Add
meg nekünk Urunk, hogy Magdit a szentek társaságában tisztelhessük,
mindig a Te nagyobb dicsőségedre.
Ámen.
Fotó: Lambert Attila
Forrás: Agonás Szonja/Magyar Kurír
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!