Bár sok szerzetesnővér halt meg náci haláltáborokban, ő volt az egyedüli, aki ellen a nemzetiszocialisták hivatalosan vádat emeltek, bíróság elé állítottak, és halálra ítéltek. A „bűne” az volt, hogy a felszólítás ellenére nem volt hajlandó levenni a feszületeket a kórház faláról. 

Maria Restituta Kafka az Osztrák–Magyar Monarchia területén született Husovicében (ma Brno), 1894. május 1-jén a család hatodik gyermekeként.

A keresztségben a Helena nevet kapta. Édesapja cipész volt. Kétéves korában a család Bécsbe költözött. Helena eladóként, majd nővérként dolgozott a lainzi közkórházban. Munkája révén ismerkedett meg a ferences nővérekkel, és 1914-ben belépett a közösségbe. Ekkor kapta a Maria Restituta szerzetesi nevet, egy 4. századi vértanú után. Az I. világháború alatt nővérként dolgozott a mödlingi kórházban, ahol vezető sebészeti ápolónő lett. A háború után is ott folytatta hivatását.

Amikor a németek elfoglalták Ausztriát, Maria Restituta nővér nyíltan felszólalt a náci ideológia ellen. A kórház újonnan épült szárnyában minden helyiségbe feszületet akasztott ki. A nácizmus mint pszeudovallás nem tűrt meg más hitet. A keresztény közösségeket igyekeztek felszámolni, hiszen azok az ellenállás helyszínei lehettek. A közintézményekben pedig nem tűrték meg a vallásos jelképeket. Maria Restituta nővért is utasították, hogy vegye le a feszületeket a kórház faláról. Ő megtagadta ezt. A nácik ezután a kórház vezetőit keresték fel, hogy bocsássák el a nővért. Ám ők sem engedelmeskedtek, és kijelentették, nem tudják nélkülözni Maria Restitutát.

Végül egy a németeket támogató orvos feljelentése nyomán tartóztatták le, aki azt állította: a nővér egy gúnyolódó verset írt Hitlerről. 1942 hamvazószerdáján hurcolták el a kórházból. Az ellenséggel való szövetkezés és hazaárulás vádjával guillotine általi halálra ítélték. Felajánlották neki, hogy szabadon távozhat, ha kilép a rendből, ám ő visszautasította ezt. Kegyelmi kérelme eljutott egészen Martin Bormann birodalmi miniszterig, aki úgy határozott, Maria Restituta kivégzése „hatásos elrettentés” lesz azok számára, akik az ellenállást fontolgatják.

A nővér a börtönben is igyekezett teljesíteni hivatását, és ápolta rabtársait. Negyvennyolc éves volt, amikor végrehajtották az ítéletet Bécsben, 1943. március 30-án, nagykedden.

II. János Pál pápa avatta boldoggá 1998-ban.

Forrás: Új Ember, Aleteia

Fotó: Wikipédia, Aleteia

Magyar Kurír