Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Október 2-án Ferenc pápa audiencián fogadta Angelo Becciu bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát, és jóváhagyta nyolc új dekrétum közzétételét. Ezek között szerepel három csoda, köztük a Stefan Wyszyński bíboros közbenjárásának tulajdonított csoda elismerése, továbbá két Isten szolgája vértanúságának és három Isten szolgája hősies erénygyakorlásának elismerése.
Stefan Wyszyński 1901. augusztus 3-án született a kelet-lengyelországi Zuzela faluban. Gimnáziumi tanulmányait Varsóban és Łomżában végezte. Érettségi után a włocławeki papi szemináriumba felvételizett. 1924. augusztus 3-án szentelték pappá. Ezt követően négy évig a Lublini Katolikus Egyetem Kánonjogi és Társadalomtudományi Tanszékén tanult, majd doktorált. A második világháború idején mint ismert professzor a németek által körözött személyek listáján szerepelt. Különböző közösségek bujtatták.
1946-ban XII. Piusz pápa lublini megyéspüspökké nevezte, ki, majd 1948. október 22-én, Hlond bíboros halála után, Gniezno és Varsó érseke, Lengyelország prímása lett. 1953. január 12-én kreálták bíborossá.
Nyolc hónappal később, 1953. szeptember 25-én letartóztatták, és internálták. Fogsága idején fogalmazta meg a híres nemzeti fogadalom szövegét, amelyet a Jasna Góra-i nemzeti kegyhelyen olvastak fel ünnepélyesen 1956. augusztus 26-án. A prímás két hónappal később, október 26-án tért vissza Varsóba. 1957 és 1965 között, a lengyel kereszténység ezredik évfordulójára (1966) készülve ő vezette a nemzet megújulását célzó nagykilencedet.
A hatvanas években aktívan részt vett a II. vatikáni zsinat munkafolyamatában. Sokak szerint jelentős szerepe volt Karol Wojtyła pápává választásában is.
Negyvenegy év távlatából is megrendítően szép a két lengyel főpásztor különleges találkozása: 1978. október 23-án – II. János Pál beiktatásának másnapján –, amikor Varsó prímás érseke Róma új püspöke elé térdelt, a pápa „felemelte” őt, és szorosan átölelték egymást.
Stefan Wyszyński Varsóban halt meg 1981. május 28-án.
2017 decemberében Wyszyński bíboros boldoggáavatási perének következő lépéseként Ferenc pápa aláírta az erények hősies gyakorlását igazoló dokumentumot.
* * *
Az október 2-án jóváhagyott dekrétumok között szerepel Francesco Mottola olasz egyházmegyés pap (1901–1969) és az ugyancsak olasz Alessandra Sabattini világi hívő (1961–1984) közbenjárásának tulajdonított csodák elismerése.
Elismerték továbbá a katalán Juan Roig y Diggle (1917–1936) és a brazil Benigna Cardoso da Silva világi hívő (1928–1941) vértanúságát, valamint az olasz Augusto Cesare Bertazzoni érsek, Potenza-Marsico egykori püspöke (1876–1972), a francia Jean Luis Querbes rendalapító pap (1793–1859) és a spanyol Maria Natividad Sánchez Villoria klarissza nővér (1905–1991) hősies erénygyakorlását.
Forrás: Vatikáni Rádió; Ekai.pl
Fotó: Ekai.pl
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Magyar Kurír
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
5
Kommentáld!