Április 27-én, szombaton avatták boldoggá Hanna Chrzanowska ápolónőt, pedagógust, a betegek házigondozásának lengyelországi úttörőjét, Karol Wojtyła érsek, a későbbi II. János Pál pápa munkatársát.

A krakkói Isteni Irgalmasság-bazilikában a boldoggáavatási szentmisét Angelo Amato bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja vatikáni prefektusa mutatta be. A szentélyben több mint kétezer ember gyűlt össze, köztük mintegy 300 beteg a gondozóikkal együtt. Az imaközpont külső tereiben több tíz ezer ember vett részt a ceremónián.

Amato bíboros felolvasta Ferenc pápa lelkipásztori levelét, amelyben az áll: Chrzanowska "Jézus szeretetétől vezérelve, a testben és a lélekben szenvedőknek szánta életét".

Hanna Chrzanowska (1902-1973) a szentség hírében halt meg, boldoggá avatását 1995-ben kezdeményezte a lengyel katolikus ápolónők szövetsége. A boldoggáavatási eljárás 1998-ban kezdődött, Ferenc pápa 2015 szeptemberében erősítette meg, hogy az ápolónő hősies fokon gyakorolta az erényeket, tavaly júliusban pedig dekrétummal megerősítette, hogy Chrzanowska közbenjárására 2001-ben csodás módon meggyógyult egy szélütést szenvedett asszony, az ápolónő egykori tanítványa.

Chrzanowska édesapja, Ignacy, a lengyel irodalom professzora volt, azon 180 tanár egyike, akiket a megszálló náci Németország titkosrendőrsége, a Gestapo 1939-ben a Jagelló Egyetem aulájában letartóztatott, majd többségüket a sachsenhauseni koncentrációs táborba vitte el. Chrzanowski professzor ott halt meg 1940-ben.

Chrzanowska bátyja, Bogdan a szovjet kommunista titkosszolgálat, az NKVD által 1939-ben elkövetett katyńi vérengzés áldozatainak egyike.

Lengyelország német megszállása idején a sokoldalú, Lengyelországban és külföldön szerzett ápolónői, valamint pedagógiai képzéssel rendelkező Chrzanowska az Egyház által szervezett segítségnyújtásban vett részt, foglalkozott a menekültekkel, a foglyokkal, az árvákkal, a zsidó gyermekek mentésével.

A háború után Chrzanowska az ápolónők képzésének szentelte életét. 1956-ban harmadrendi (világban élő) bencés szerzetes lett. A krakkói katolikus egyházközségekre támaszkodva elkezdte a magányos fekvőbetegek házigondozásának szervezését. Tevékenységében az 1957-ben püspökké szentelt Karol Wojtyła támogatta, akivel egyébként a Budapesten teológiát végzett Ferdynand Machay, a krakkói Mária-székesegyház főesperese révén ismerkedett meg.

Chrzanowskának köszönhetően terjedt el a betegek lakásában folytatott lelkipásztorkodás, az Oltáriszentség kiszolgálása. Az ápolónő egyúttal hangsúlyt helyezett a gondozottak testi szenvedésének következetes kezelésére, egyéni megközelítésre és beleérzésre.

A 60-as években rákbeteg lett, 1973-ban saját otthonában halt meg. Temetési homíliájában Karol Wojtyła, akkor már bíboros, elmondta: Chrzanowska Krisztusnak a hegyi beszédében megfogalmazott tanítás, a nyolc boldogság, közülük különösen az irgalmasság megtestesítője volt embertársai számára. Kiemelte „békés, s egyúttal lángoló” természetét, amely számára is óriási segítséget jelentett. A későbbi lengyel pápa e szavait a szombati szertartáson Amato bíboros is felidézte.

Boldog Hanna Chrzanowska tiszteletének központja ezentúl a krakkói Szent Miklós-templom lesz, ahol az ápolónő testi maradványai vannak eltemetve. Ide helyezték a szombati szertartás után boldoggáavatási portréját is.

Forrás: MTI

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír