Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A Szent István napján, 2011. augusztus 20-án felszentelt kolozsvári Donát úti templom falai között tartott ünnepélyes szentmisére a Kolozsvári Magyar Napok színes programválasztéka ellenére sokan elzarándokoltak – tájékoztat a Vasárnap katolikus hetilap.
Az
ünnepélyes szentmisét Marton József nagyprépost, a Babes-Bolyai
Tudományegyetem Katolikus Teológiai Fakultásának dékánja celebrálta. A
Szent István király tiszteletére szentelt templomban az ünnepelt szentre
való emlékezés, tisztelet és hála légkörében a szentmise végén
megáldották a Magyarok Kenyerét. Akár a Kolozsvár főterén megáldott
Kárpát-medencei kenyér, ez is az összetartozás szimbolikus jelentését
hordozta, hisz a Kárpát-medencéből összegyűjtött, Pécsről érkezett búzát
Tordaszentlászlón sütötték kenyérré. A megáldott kenyereket a szentmise
végén felszeletelték s kiosztották a búcsú résztvevőinek.
Marton
József homíliájában kitért arra, nem sok nemzet dicsekedhet azzal, hogy
államalapító királya szent. Hangsúlyozta: meg kell emlékezni arról is,
hogy az Árpád-ház boldogokat és szenteket adott a magyar népnek. Szent
István, ahogy a szent író is figyelmeztet a nap olvasmányában, a
Példabeszédek könyvében, a bölcsességet, az egyenes utat választotta,
sziklára építette országát. Olyan sziklára, amelyről a napi evangéliumi
részletben beszél Jézus. Ez az alap a kereszténység, amely kilencszáz
évig kitartó fundamentumot jelentett a magyar nép számára is. A
történelmi szakadás akkor következett be, amikor István népe félredobta a
szent királytól kapott örökséget. 
A
dékán szentbeszédének központi gondolataként arra kereste a választ,
miben áll ez a Szent István-i örökség. A Szent István alakját kirajzoló
legendák és források mind arra utalnak, hogy olyan ember volt, aki
Krisztust hordozta szívében, ajkán és cselekedeteiben, s aki
megbocsátást tanúsított a megtérő és szigort a bűnös felé. Korában
Európa egyik legkeresztényibb uralkodója, aki azon fáradozott, hogy népe
is Krisztusban hívő néppé legyen. Olyan uralkodó volt, aki nem
feledkezett meg Szent Pál intéséről (amit a szentleckében olvastak fel),
levetette a régi embert, magára öltötte azt, aki Istenhez hasonló.
Valóban olyan királlyá lett, amilyennek a Szent Koronát küldő, erényeit
elismerő II. Szilveszter pápa mondta őt: apostoli királlyá. A Szent
István-i örökség ennek nemcsak a felismerésére, hanem ápolására és
továbbadására is serkentő kincs – hangsúlyozta Marton József.
Augusztus
20-án több száz összesereglett ember jelenlétében áldották meg
Kolozsvár főterén, a Mátyás király-szoborcsoport közelében felállított
színpadon azt a kétszáz kilós, rekordméretű kenyeret, melyet Szolnokon
sütöttek.
A Kárpát-medence kenyerét új búzalisztből sütötték
Szolnokon, s azzal a hagyományteremtő szándékkal készítették, hogy az
együvé tartozás szimbólumává váljon. A kenyér megáldásán részt vett
Kolozsvár alpolgármestere, a kolozsvári magyar főkonzul,
Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint számos közéleti méltóság.
Képviseltették magukat az erdélyi magyar történelmi egyházak is: római
katolikus részről Marton József nagyprépost, teológiai tanár, református
részről Szegedi László esperes, az unitárius egyházat Rácz Norbert
kolozsvár-belvárosi lelkész képviselte, jelen volt és áldást mondott
Fehér Attila evangélikus főtanácsos.
A közéleti méltóságok
beszédeikben a Kolozsvárra elhozott kenyeret mint a magyarság
szimbolikus összetartozásának kifejeződését emelték ki. Azt is
megtudhattuk, hogy a kétszáz kilós kenyérhez a búzaliszt a Kunságból, a
kovász a Délvidékről, a só Erdélyből érkezett Szolnokra, a felhasznált
forrásvíz Kárpátaljáról, a burgonya pedig a Felvidékről. A
sepsiszentgyörgyi polgármester azt is elmondta, hogy városának polgárai
építették Szolnokon azt a nagy kemencét, melyben a kenyér sült. Marton
József nagyprépost az Ószövetségből, a Királyok első könyvéből
Illés próféta alakját idézte fel, s elmondta: a kenyér az élet
szimbóluma, ugyanakkor az összetartozás jele is. Az apostoli atyák
korának igen fontos, az ősegyházban igen elterjedt, majd sokáig
ismeretlen dokumentuma, a Didakhé (azaz A tizenkét apostol tanítása
című írás) is megjegyzi: „sok búzaszemből őrlődik a kenyér eggyé”,
ennek szimbolikus és ugyanakkor valóságos kifejezője a Kolozsvárott
megáldott kenyér.
Kép: Fábián Róbert Donát
Magyar Kurír
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!