Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE), valamint Észak-Amerika és Dél-Afrika püspöki konferenciáinak tagjaiból alakult koordinációs csoport a Szentföldön tett látogatás végén, január 15-én állásfoglalásában kiemelte: az emberi méltóság legyen a béke alapja.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE), valamint Észak-Amerika és Dél-Afrika püspöki konferenciáinak tagjaiból a Szentföld támogatására alakult koordinációs csoport tizenötödik alkalommal tett látogatást január 10–15. között a Szentföldön. A püspökök azzal a céllal utaztak a Szentföldre, hogy együtt imádkozzanak a keresztény közösségekkel, és fellépjenek a béke megteremtéséért ebben a konfliktusokkal sújtott térségben, és közvetítsék, nem feledkezett meg az egyház az ott élő keresztényekről.

Tanúi lehettünk annak, milyen következményekkel jár, ha a helyi és nemzetközi politika a békefolyamat előmozdításában kudarcot vall. Az emberi méltóság Isten ajándéka, abszolút, nem korlátozható. A Szentföldön fennálló konfliktusban sérül mind a palesztinok, mind az izraeliek méltósága – fogalmaznak a püspökök. A szegények szolgálatára szólító küldetésünk elsődlegesen arra kötelez minket, hogy a Gázai övezetben élő szenvedő embereket támogassuk – teszik hozzá zárónyilatkozatukban.

Egy évvel ezelőtti látogatásukat követően már megfogalmazták: „az övezetben tapasztalt, az emberek okozta katasztrófa, a sokkoló botrány, igazságtalanság a nemzetközi közösség beavatkozása után kiált”. Az elmúlt év háborús helyzete tovább súlyosbította az ott élő kis keresztény közösség helyzetét: továbbra sincs megfelelő szállás számukra, az elmúlt tél hidegében gyermekek fagytak meg, a folyamatos blokád megakadályozza az újjáépítést, a munkanélküliség drámai méreteket öltött, egyre mélyebb nyomorba kényszerítve az embereket.

A pusztulás szörnyűségeit megtapasztaló delegáció a remény jeleiről is beszámolt. Családokkal találkozhattak, akik nagy határozottsággal vetették bele magukat az újjáépítésbe, önkénteseket ismertek meg, akik kitartanak a segítségben. A Szent Család iskolában láthatták, hogy tanulnak és játszanak együtt egyetértésben muszlim és keresztény gyerekek. Méltatták a Marie-Alphonsine (Ferenc pápa ebben az évben avatja szentté) alapítású szerzetesközösség profetikus szolgálatát, a betlehemi kármelita közösség lelkiségét.

A politikai vezetők feladata, hogy megvédjék a Gázai-övezetben élő emberek emberi méltóságát – írják a nyilatkozatban. „Minden jóakaratú ember, álljon a konfliktus bármelyik oldalán, emberhez méltó életre vágyik.”

A püspökök hangsúlyozzák, továbbra is határozottan fel fognak lépni a fal építésének folytatása ellen Cremisan-völgyben, mert ez megfosztja keresztény családok sokaságát a létfenntartás lehetőségétől. Ugyancsak ellenzik a Hebronban megtapasztalt telepítési program kiterjesztését, mely a nemzetközi jog szerint illegális. Ez nemcsak mozgási szabadságuktól fosztja meg a palesztinokat, hanem földjeiktől is.

A 2014-ben kudarcba fulladt tárgyalások és az azt követő erőszak láttán felszólítják az illetékeseket, legyenek „kreatívak, járjanak új utakat és falak helyett hidakat építsenek”. Az a feladat, hogy emberibbé tegyük a konfliktust, és előmozdítsuk a kapcsolatot a palesztinok és izraeliek között. Csak akkor tud megvalósulni a béke, ha minden fél elismeri, hogy a Szentföld mindhárom vallás számára szent, és két nép számára jelenti az otthont.

„Nem fáradhatunk bele, hogy küzdjünk a Közel-Kelet békéjéért” – Ferenc pápa gondolatával buzdítottak a béketárgyalások folytatására. Végül hangsúlyozták: A békéhez vezető út megköveteli, hogy tiszteljük az Izraelben élő népcsoportok – izraeliek és palesztinok – emberi jogait. Imánk táplálja a reményt, mely a békét lehetővé teszi. Kérjük a keresztényeket, imádkozzanak a zsidókért, keresztényekért, muszlimokért azon a földön, amit szentnek nevezünk.”

Magyar Kurír