Csatka Az imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye Komárom-Esztergom megyében, a Veszprémi Főegyházmegye területén lévő kegyhely

 

A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. Kont Miklós nádor alapította. A virágzó kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak.

A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban.

     Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a múlt század végétől őrzik, mégis tudunk egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról, 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

A szentkúti remeték

A csatkai szentkút képéhez hozzátartoznak az 1861 óta itt élő remeték is. Ők egyszerű, jószándékú hívek voltak valamennyien. A nép nevezi őket remetének. Magányos életmódjuk igazolja ezt az elnevezést. A plébániatörténet kápolna gondnoknak, kápolnaőrnek jelzi őket. Gondozták a Szentkutat, a kápolnát, annak környékét, sekrestyési teendőket láttak el, és szolgálatára voltak a búcsúsoknak.

Csatka község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben. Ácsteszértől délre található bakonyaljai település.

Főbúcsú: szeptember 8. környékén – Kisasszonynapi búcsú

     Az utóbbi évtizedekben nagyon látogatott kegyhelyen éjjel a búcsúsok a templomban ájtatoskodnak. Misék magyar és német nyelven voltak és vannak, sőt utóbb Csatka a hazai cigányság országos jelentőségű búcsújáró helyévé vált (cigány nyelvű prédikáció is hallgatható). Különösen sokan érkeznek az utóbbi évtizedben a dél-szlovákiai magyar falvakból.

     Építészetileg jelentős műemléke Csatkának a falusi plébániatemplom, amelynek egyes részei még a XIV. századi pálos templomból maradt fenn. A szentély falába Szentléleky Miklós Ákos reneszánsz sírkövét falazták 1516-ban. A középkori templom és a kolostor faragott kövei sok falusi házba beépültek.

     A Szentkúti-kápolna körül természetvédelmi terület van.

     A Balaton-vidék leírásában megemlékezik Csatkárói, a csatkai remetékről Eötvös Károly. Ő tudósít Szentkút tiszteletéről. A közeli Ácsteszéren született Táncsics Mihály.

     Csatkára vasúton nem lehet eljutni. A legközelebbi vasúti megállóhely, Bakonysárkány 15 km-re van a falutól a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon. Közúton a Győr-Székesfehérvár közti 81-es számú főúton érhető el.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 47-48.old.)

---

Weisz János OFM: Csatka Története(1999)