A közösség hivatása: lelkipásztorkodás, tanítás-nevelés.

A premontrei rend alapítója Szent Norbert (1080-1085 között a Köln melletti Xantenben, †1134 Magdeburg). Előbb a xanteni társaskáptalan tagja. 1115-ben bekövetkezett „megtérése”, vagyis életének megjobbítása után, saját kérésére a kölni érsek pappá szentelte. Ezután vezeklő életet kezdett, majd pápai engedéllyel vándorprédikátorként működött. A hozzá csatlakozó tanítványokkal az észak-franciaországi Laon és Reims között fekvő Prémontrében telepedett le és 1121 karácsonyán az első 40 szerzetes fogadalomtételével megalapította a premontrei rendet. Clastres-i Ricovera közreműködésével megszervezte a rend női ágát is. Alapítását II. Honorius pápa 1126-ban megerősítette. Ugyanebben az évben Magdeburg érsekévé választották. Ott halt meg 1134. június 6-án.

A premontreiek célkitűzéseikben rendalapítójukat követték. Ennek leginkább az un. „vita mixta” felelt meg: a szemlélődő és az aktív életforma ötvöződése. A szerzeteskanonoki élet alapszabályául Szent Ágoston Reguláját fogadták el, melyet a premontrei konstituciókkal, statutumokkal egészítettek ki. A rend újabb keletű jelmondata: „ad omne opus bonum parati”, lényegében a kiemelten liturgikus kolostori életet kapcsolja össze az apostoli tevékenység minden fajtájával. A rendnek a XVIII. században megfogalmazott „öt célkitűzése”: kórusima, az Oltáriszentség tisztelete, Mária-tisztelet, lelkipásztorkodás, önmegtagadás és vezeklés. A rend kolostorainak száma a virágkorban mintegy 600-620 volt. A kolostorok rangja: apátság, vezetője az apát.

Magyarországon a rend kolostorait, néhány német cirkáriához (rendtartományhoz) hasonlóan, prépostságnak, a kolostor főnökét prépostnak nevezték. Az első prépostságot a Nagyvárad melletti Váradhegyfokon alapították a XII. század közepe táján. Az utolsó középkori alapítás a IV. Béla által alapított csuti monostor. A középkori magyar premontrei kolostorok száma 41, ebből 35 férfi- és 6 női kolostor. A lelkipásztorkodás mellett sajátságos magyarországi feladata volt a rend-nek a hiteleshelyi közjogi tevékenysége.

A reformáció, a török hódítás és más kedvezőtlen körülmények következtében a rend működése a XVI. század második felében megszűnt. A XVIII. század elején osztrák és morva premontreiek munkája nyomán hat korábbi premontrei kolostorban újra megindulhatott a rendi élet. Ezeket azonban II. József rendelete 1785-87-ben feloszlatta. 1802-ben I. Ferenc király rendelete ugyan visszaállította őket, de a hat kolostort két központban egyesítette. Jászóhoz Leleszt és Nagyváradot csatolta, Csornához pedig Türjét és Jánoshidát. Ugyanakkor kötelezte a két prépostságot, hogy visszakapott birtokaik jövedelméből középiskolákat tartsanak fenn és ezekben a rend tagjai tanítsanak. Így lett a premontrei rend Magyarországon, a bencésekhez és ciszterciekhez hasonlóan, tanitórenddé. A jászóiak Kassán, Rozsnyón és Nagyváradon tanítottak, a csornaiak pedig Szom-bathelyen és Keszthelyen. Emellett a rend megtartotta korábbi profilját is, a lelkipásztorkodást.

A trianoni békeszerződés következtében Jászó területei Csehszlovákiához és Romániához kerülték, iskoláit pedig államosították. Ez utóbbiak pótlására a Magyarországra áttelepült rendtagok 1924-ben Gödöllőn új gimnáziumot és nevelőintézetet alapítottak. A gödöllői alapítás önálló perjelségi rangra emelkedett. Ugyanez évben alapították második gimnáziumukat Budafokon. 1938-1945 között rövid időre Jászó területe újra egyesült, korábbi iskoláiban újra premontrei tanárok tanítottak. 1945-ben azonban visszaálltak a trianoni határok. Az 1802-ben Jászóval egye-sített Nagyvárad újra önálló lett, saját préposttal. Jogilag Gödöllő is hozzá tartozott 1989-ig. Az 1945. évi földreform következtében célvagyonát elvesztett csornai prépostság 1947-ben még elindította harmadik gimnáziumát Csornán, de már 1948-ban államosították a rend iskoláit. A csornai prépostság tagjainak száma 1950-ben 64 volt, a gödöllői perjelség tagjainak száma pedig: 55.

A premontrei rend élete, négy évtizedes kényszerszünet után, 1989-ben indulhatott meg újra. Magyarországi központjai: a csornai prépostság és az 1989. óta újra önálló gödöllői perjelség. A Csornai Prépostság 1994-ben Szombathelyen indított négyosztályos gimnáziumot. A Csornai Prépostság ezenkívül rendi plébániát vezet Csornán és Szombathelyen, valamint Budapesten a Szent Ágoston kápolnaigazgatóságot.

A rend nevesebb egyéniségei az utóbbi száz évben: Kunc Adolf és Simonffy Jenő csornai, Ta-kács Menyhért és Gerinczy Pál jászói prépostok. Híres tudósok: Gábriel Asztrik, Hermann Egyed, Kumorovitz Bernát, Oszvald Arisztid, Horváth Antal történészek, Károly Irénéusz fizikus. Nemzetközi hírű költő: Mécs László.

A premontrei rend napjainkban mind az öt világrészen jelen van. Az 1995. évi Catalogus a cirkáriákat nyelvek szerint csoportosítja. Az angol nyelvű cirkáriához 6 apátság, perjelség, vagy más önálló ház tartozik, a cseh nyelvűhöz 5 (köztük Jászó is!), a flamand nyelvű brabanti cirkáriához 9, a francia nyelvűhöz 3, a német nyelvűhöz 7, a magyar nyelvűhöz 3 (Csorna, Gödöllő, Nagyvárad).

Rendi missziós állomások működnek Kongóban, Chilében, Indiában. A rendtagok közül né-gyen missziós püspökök. A rend taglétszáma 1995-ben: 1330 férfi rendtag, 374 női rendtag, összesen: 1704 premontrei szerzetes.

Jelenleg Magyrországon lelkipásztori munka mellett tanító-nevelő munkát végez a Szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban.

Egyházjogi státusza: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (papi).
A közösség jogi személy.

További személyes információ a rend honlapján: olvasható.