A kőszegi domonkos nővérek október 6-án és 7-én, két, programokban gazdag, lelkileg és szellemileg intenzív nappal ünnepelték a domonkos rend alapításának 800. évfordulóját. A programok között volt kiállításmegnyitó, hangverseny, szentmise, színpadi előadás, valamint kerekasztal-beszélgetés.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepség középpontjában a Rózsafüzér Királynőjének napján tartott szentmise állt a kőszegi Jézus Szíve-templomban. Ez a nap többszörös ünnep volt a kőszegi Szászországi Boldog Jordán Konvent nővérei és a fenntartásukban álló Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium diákjai, világi pedagógusai, valamint a növendékek szülei számára. A szentmise hálaadás volt a rendalapításért, a rózsafüzér-imádságért, valamint a zárda templomáért, amely a Rózsafüzér Királynőjének titulusát viseli.

Alberto Bottari de Castello érsek, magyarországi apostoli nuncius nem tudott megjelenni az eseményen, ezért Császár István, a Szombathelyi Egyházmegye egyházmegyei kormányzója mutatta be az ünnepi szentmisét, többek között Harangozó Vilmos plébános koncelebrálásával. Császár István a Rózsafüzér Királynőjének ünnepe alkalmából a szentolvasót helyezte szentbeszédének középpontjába. Az egyházmegyei kormányzó rámutatott arra, hogy a rosarium „nem más, mint Krisztus arcának szemlélése Máriával”. Homíliájában nem feledkezett meg a domonkos rend alapítójáról, a spanyol származású nagy prédikátorról, Guzmán Szent Domonkosról, aki a szentolvasó által kívánta megtanítani a háború és a nyomor miatt reményüket és hitüket vesztett embereket „az igaz hit ábécéjére”. Szent Domonkos lelkiségének örökösei, a domonkos nővérek különleges meghívást kaptak arra, hogy Mária iskolájában szemléljék Krisztus arcát. Ez a kiválasztottság pedig azzal a feladattal jár, hogy a szemlélődésbe bevezessék a rájuk bízott fiatalokat és családjaikat. Császár István Szent II. János Pál pápát idézve felhívta a figyelmet a családban és a családért végzett imádság szükségességére. Hiszen az imádság segít a megbocsátásban, abban, hogy a családtagok kölcsönös szolidaritásban tudjanak élni. A szentbeszédet Császár István egy I. János Pál pápáról szóló történettel zárta, aki még rövid pontifikátusa előtt, velencei pátriárkaként, egy kórházban tett látogatás alkalmával egy elkeseredett, beteg asszonnyal találkozott. Az asszony sírva fakadt, mert úgy érezte, földi élete végéhez közeledik, és ő nem találja a mennyország kulcsát. Ezekre a szavakra a velencei pátriárka átnyújtotta számára a rózsafüzérét: „Íme, itt van a mennyország kulcsa.” Császár István arra biztatott, hogy „ezt a kulcsot vegyük kezünkbe, s adjuk tovább egymás kezébe!”

A szentmisét követően Deák Viktória Hedvig domonkos nővér a kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban dolgozó három világi pedagógus kollégának adta át a kiváló domonkos nevelésért járó díjakat. Deák Hedvig kiemelte, a jubileum alkalmából alapított díjat a létrehozók Aquinói Szent Tamás oltalma alá helyezték, mert ő a katolikus iskolák védőszentje. A domonkos nővér emlékeztetett arra, hogy Aquinói Szent Tamás szerint a jó tanárt, prédikátort három tulajdonság jellemzi: a szilárdság, hiszen szilárdan kell állnia az igazságban, a világosság, mert a másikat világosságban kell vezetnie az igazságban, valamint a hasznosság: a jó nevelő azért tud hasznos lenni, mert nem a tetszést, nem a saját dicsőségét, hanem a rábízott javát keresi. A díj arany fokozatát Weigl Marietta igazgatóhelyettes tanítónő és Horváth Mária magyar-német szakos tanárnő kapta. A Pro Educationis-díj ezüst fokozatában Koltay Árpádné tanítónő részesült.

A domonkosi küldetés megértésében segít az Én vagyok Domonkos című színdarab, amelyet Tóth Krisztina Veronika nővér írt, s amelyet a szerző Polnischné Petrovics Krisztina segítségével állított a kőszegi domonkos oktatási intézmény színpadára a szülőkből és tanárokból alakult társulat, valamint a tanulók közreműködésével. Tóth Krisztina Veronika nővér az előadás előtt tartott bevezetőjében elmondta, nem véletlen a címválasztás: Szent Domonkos nem egy nyolcszáz évvel ezelőtt élt történelmi figura, a jelenlétét a készület közben is megtapasztalták. Az előadás célja az, hogy a múltat bemutatva rámutassanak a jelenbeli feladatra: „Mindannyiunknak Domonkosnak kell lennünk, kis- és nagybetűvel is.” A kerettörténetben egy gyermeket a domonkos testvérek Bolognából Rómába küldenek a nővérekhez, hogy elvigye nekik Domonkos halálhírét. A hírvivő nem ismeri Domonkos életét, csak a szolgálatát teljesíti. A nővérek fogadják őt, és elmesélik neki, hogy ki volt az az ember, akinek a halálhírét közölte. Az általuk elmesélt történet révén elevenednek meg Domonkos életének különböző állomásai: a gyermekkorában tanúsított érzékenység és irgalmasság a szegények és elesettek iránt, evangelizációs missziója, a női rend megalapítása, látogatás III. Ince pápánál a rend engedélyezésének ügyében, az ágostonos regula kiválasztása, virrasztásai, a prédikátor rend működésének pápai jóváhagyása. A kerettörténetben szereplő domonkos nővérek történetmesélését még érthetőbbé tették a kivetített homokrajzok, amelyek előreutaltak a színpadon következő eseménysorra. 

A rendtörténet remek összefoglalását, szintézisét adja A 800 éves domonkos rend Magyarországon című kiállítás, amelynek szintén a kőszegi domonkos oktatási intézmény ad otthont. A kurátor, Zágorhidi Czigány Balázs történész, a domonkos rendtörténet kutatója állította össze a kiállítás archív felvételekben gazdag, nyolc tablóját. A domonkosok magyarországi története a domonkos rendi bolognai egyetemi tanárral, Szent Domonkos kortársával, Magyarországi Pállal kezdődik, aki az Itáliában töltött évek után azzal a szándékkal tért vissza szülőföldjére, a Magyar Királyság területére, hogy a kunokat megtérítse. A kiállított tablók segítségével tájékozódhatunk a középkori magyar domonkos rendtartomány történetéről, valamint a török megszállás és a domonkos rend válsága közötti összefüggésekről. A magyarországi domonkosok szempontjából is gyümölcsöző barokk kor bemutatása mellett a kurátor egy tablót szentelt a Habsburg Birodalom területén működő domonkos közösségeknek. Ezen kívül a látogató megismerheti a Tommaso Anselminek köszönhető rendi reform eredményeit, amelyek között megtalálhatjuk a magyarországi női domonkos rend helyreállítását, valamint a kőszegi konvent 1868-as megalapítását. A kiállítás a magyar domonkosok 20. századi történetével zárul, amelynek fókuszában a rend tanító, nevelő munkája, valamint az Árpád-házi Boldog Margit szenttéavatási ügyének sikerre vitele áll.

Fotó: Bókay László

Ikker Eszter / Magyar Kurír