Egertől7 km-re, hegyes-dombos vidéken fek­szik az Egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye, Egerszalók. A falu közepén emelkedő dombon áll a templom, és tőle kb. 100 m-re a torony.

A helység első temploma a XII. században épült. Egy 1248-ból származó okirat említést tesz a „Zalouki egyházról". Más okiratok (1470-ből, majd 1509-ből) említik a Boldogságos Szűz Mária templomát. Ez a templom a  törökdúláskor meg­semmisült.

Az 1600-as években herceg Esterházy Pál nádor „Mennyei Korona" című munkájában ír Egerszalókról, ahol egy tölgyfán „tiszteltetett ősidőktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának éke­sen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónak szent testét." Különös lendületet adott a kép tiszteletének egy vak leány csodálatos gyógyulása, amit aztán több csodálatos gyógyulás is követett. Ezek híre messze földre eljutott.

A csodálatos gyógyulások hitelességének megállapítására 1755-ben Barkóczy Ferenc egri püspök törvényes vizsgálatot rendelt el, melyet három egri kanonok folytatott le. A kivizsgálás során beigazolódott, hogy sok beteg meggyógyult, akiken az orvostudomány nem tudott segíteni. A betegek hálájáról tanúskodik a templomban elhe­lyezett ezüst és réz fogadalmi tárgyak, valamint mankók és botok sokasága.

A kép tiszteletére hamarosan egy fakápolna épült, majd 1738-ban felépítették a mai templo­mot Giovanni Battista Carlone világhírű olasz építőművész tervei szerint. A XVIII. század máso­dik felében kibővítették, s 1949-ben újjáépítették. 1973-ban készült el a szembemiséző oltár. A ha­rangtorony 1760-ban épült.

XIII. Kelemen pápa már 1760-ban örök időkre három búcsút engedélyezett Egerszalóknak. Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kármelhegyi Bol­dogasszony és Kisbol dogasszony utáni vasár­napokra, valamint három alkalomra: Húsvétra, Pünkösdre és Szentháromság vasárnap utáni kedd­re, 7 évi búcsút. 1953-ban, a plébánia felter­jesztésére, dr. Czapik Gyula egri érsek hivatalosan is kegyhelynek nyilvánította Egerszalókot.

A kegykép, mely legalább 300 éves, jelenleg a templomban, a tabernákulum fölött áll, Szűz Mária monogramjával díszített keretben. A keretet Esterházy Károly egri pü spök 1786-ban készíttette, a felajánlott ezüst tárgyak egy részéből. A kegykép a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, ölében a ke­resztről levett Szent Fiával. Fejükön ar anyozott ezüstkorona, kövekkel ékesítve. A Szűzanya dicssugarát két angyal tartja.

Egykor az egri püspökök, főpapok, sőt a királyi család tagjai is szívesen zarándokoltak a Szűzanya egerszalóki szentélyéhez. De a nép is buzgón jött és jön ma is több ezres tömegben, el­sősorban a Kármelhegyi Boldogasszony és a Kis­boldogasszony búcsújára. A nyolcvanas évek ele­jétől a fiatalság számára is a lelki, szelle­mi töltekezés helyévé vált Egerszalók. Minden év júliusában több napos lelkigyakorlat várja a hazai és a határainkon túli fiatalokat.