Május 23-án Székely János szombathelyi megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét Boldog Apor Vilmos püspök emlékére a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, Veres András győri megyéspüspök koncelebrálásával és a Győri Egyházmegye papságának részvételével.

Veres András püspök örömét fejezte ki, hogy a szombathelyi és az egri egyházmegyéből is csatlakoztak az ünnepléshez. Köszöntőjében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kifejtette: mindig megrendítő olvasni a zsolozsmában Apor Vilmos püspök önfeláldozó lelkületéről; még a halálos ágyán is nagy gonddal viseltetett az egyházmegye papjai és hívei iránt, értük ajánlotta szenvedéseit és életét. Akárhányszor olvassuk e részletet az emlékiratából, mindig lesz új mondanivalója, s lesz benne lelkesítő erő, hogy azzal az odaadással akarjuk és tudjuk végezni lelkipásztori szolgálatunkat, ahogyan Ő tette.

Székely János püspök köszönetét fejezte ki Veres Andrásnak, hogy szombathelyi szolgálata idején számos nagyszerű dolgot épített a Szombathelyi Egyházmegyében, legfőképp a lelkekben.

A jó pásztor életét adja juhaiért. Ahogy Jézus egy másik alkalommal mondta: „Nem veszi el az életemet senki, magam adom oda, van rá hatalmam, hogy odaadjam […]” (János 10,18). Jézus élete a kereszten teljesedik be, azért született erre a világra, hogy önmagát ajándékozza – mondta homíliájában Székely János. – Isten titka a kereszten tárul fel. A Szentírás azt a titkot nyitja meg, hogy Isten az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretete. Az Atya a szeretet örök extázisában él, semmit nem birtokol, s mindent átad a Fiúnak. A Fiú az istenség teljességét szüntelenül kapja; olyan, mint a tükör, amely minden fényt befogad, s mindent azonnal visszasugároz. A Szentlélek maga a fény, amely árad Atya és Fiú között.

A Szentírás arra tanít, hogy Isten örök önátadás, örök szülés és örök születés. Ebből a titokból van a világ, az atommagok és elektronok tánca, a férfi és a nő szerelme, s ebből fakad a mi életünk is. Mi, emberek arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni, s majd a halál kapuján át beléphessünk az Isten öröklétébe, örök szeretetébe – hangsúlyozta a szombathelyi megyéspüspök. – Jézus keresztjében Isten titka tárul elénk: Jézus odaadta önmagát, az életét. Az igazi esemény az, hogy úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte; a többi mind csupán háttér, mellékszereplők s színfalak. Ami igazán számít a mi életünkben is: hogy odaadjam az életemet. Életem egyetlen és végső célja odaadni önmagamat Istennek, a rám bízottakért. Az életünket ajándékká tenni születtünk a világra. Erre tanít minket Boldog Apor Vilmos püspök és Boldog Brenner János is.

Ha a legalapvetőbb alapfalak – a család, az erkölcs, a hit, a tisztánlátás, a nemzet – meginognak, mit tehet az igaz ember? A megoldás ilyen nehéz helyzetben is egyedül Isten és Krisztus lehet. Szükség van olyan emberekre, akik Benne élnek, s akik Őt hordozzák, életükkel Őt sugározzák – hangzott el Székely János homíliájában.

Szentjeink is erre mutatnak példát: igazi útmutatók ők, akik hordozzák Krisztust, és Benne élnek, akik feláldozzák magukat, mint Boldog Apor Vilmos püspök tette – mondta a szombathelyi főpásztor. Olyan életpéldákat említett, akik mintaképül szolgálhatnak mindenki számára: például a kilencvenéves néni, aki életgyónást végzett, vagy a szerető férj, aki mindent megtett beteg feleségéért. „Istent hordozó emberek kellenek, akikben a világosság győz a sötétség felett!” – emelte ki Székely János püspök.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír