A kézírásos bibliamásolat a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom felszentelésének 40. évfordulója alkalmából készült el. A plébános, Benyik György bibliakutató felhívására Magyarországról és a határon túlról mintegy ötezren csatlakoztak a bibliamásoló kezdeményezéshez.

A „Magyarok Bibliája” program kezdeményezőinek szándéka az volt, hogy  a kézzel másolt szegedi bibliát – zarándoklat keretében – elvigyék Ferenc pápának, lehetőleg az egyházban hagyományos Szentírás vasárnapja környékén, amely nagyon közel esik a templom felszentelésének évfordulójához, szeptember 21-éhez. A zarándokokat végül október 14-én, szerdán a nyilvános kihallgatás keretében fogadja a Szentatya.

A bibliamásolással plébániájuk névadójára, Szent Gellért püspökre is emlékeztek, aki nemcsak a csanádi egyházmegye első püspöke volt, hanem a maga korában, Szent István király idejében műveltségével is kitűnt a többi magyarországi püspök közül. Ebből az időszakból csak tőle maradt fenn bibliamagyarázat hazánkban (latin nyelven).

Minden csatlakozó önkéntes egy-egy oldalt másolt, az elkészült kézírásos biblia 5061 oldalas. Az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldat tesz ki, s a teljes művet a jelentős terjedelem miatt összesen öt kötetben volt lehetséges bekötni, fűzve, marhabőr borítással. A könyvkötő a szegedi Kádár László volt.

A kötetet néhány szép illusztráció is díszíti a káposztásmegyeri közösség munkájának köszönhetően.

A bibliamásolás eredeti terve 1983-ban fogant, amikor a soltvadkerti lelkigyakorlatos üdülőház vendégei egymás után másolni kezdték Máté evangéliumát. Az első lap az azóta már elhunyt Kemény Lajos, a Szegedi Hittudományi Főiskola rektora munkája volt, és számos teológus, többek között Erdő Péter, jelenlegi esztergom-budapesti érsek, bíboros is másolta az evangélium szövegét. Továbbá Bányai János, Ipolyi László, Ladocsi Gáspár, Orosz Lőrinc és a szeged-tarjáni hívőközösség sok tagja is csatlakozott az önkéntes kezdeményezéshez.

A bibliamásolás 1988-ban szakadt meg, a lelkigyakorlatos ház bezárása után, és 2014-ben Benyik György plébános karolta fel újra, a Szent Gellért-templom negyvenéves jubileumára készülve. A munka a szegedi katolikus plébániákon folyt, és fokozatosan szélesedett ki: csatlakoztak a helyi protestáns közösségek, valamint Kárpát-medence-szerte számos közösség. A nagyszabású kezdeményezés híre néhány távolabbi európai közösséghez is eljutott, akik szintén nagy örömmel vettek részt a másolásban.

A visszajelzések alapján a kezdeményezés sikere nagyrészt Ferenc pápa személyének köszönhető. Érdekes módon még a protestáns hívektől is érkezett olyan vélemény, hogy ennek a pápának szívesen készítenek ajándékot, mert róla úgy érzik, nemcsak hirdeti, hanem meg is éli az evangéliumot.

Magyarországon még soha nem másolt kézzel ennyi ember Szentírást, másrészt még soha nem volt példa arra, hogy ilyen széles ökumenikus összefogásból jöjjön létre a Biblia magyar fordításának kéziratos másolata.

Figyelemre méltó, hogy a társadalmi élet legkülönbözőbb rétegéhez tartozók csatlakoztak ehhez az egyedülálló kezdeményezéshez: alkotmánybírótól kezdve a sportolókig, tanároktól, teológiai hallgatóktól a fogvatartottakig és a rendvédelmi dolgozókig.

Nagyon sok kistelepülésen is másolták a szöveget, polgármesteri hivatalokban, könyvtárakban, plébániákon és lakótelepeken, magánházakban, sőt a Magyar Nyelv Múzeumában is. Az országosra tervezett bibliamásolási kezdeményezés átlépte hazánk határait: Belgiumból, Olaszországból, a Felvidékről, Délvidékről és Erdély több településéről (Gyulafehérvár, Kolozsvár, Kézdivásárhely, Csíkszereda, Csíkcsomortán, Vacsárcsi) is csatlakoztak önkéntesek.

A jelentkezők egy-egy A4-es oldalra írták a Szentírás sorait, a lap alján pedig aláírásukkal tették személyessé a másolatot. A kötet végén az indexben található meg, hogy mely szignó kinek a nevét rejti.

Annak érdekében, hogy a Guiness-rekordok könyvébe illő vállalkozás gyümölcse itthon is hozzáférhető legyen, fakszimile kiadást készítenek a „Magyarok Bibliájáról”. A hasonmás kiadás – a JATEPress Kiadó számítása szerint – várhatóan 15 ezer forint körüli összegbe fog kerülni.

A kiadványt a szeged-tarjáni plébánia honlapján lehet előjegyezni.

Fotó: Bartucz Katalin

Szent Gellért-plébánia (Szeged-Tarjánváros)/Magyar Kurír