Pünkösdhétfőn, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági és családos napja, a Karizmák ünnepének délutánja, Erdő Péter bíborossal kötetlen beszélgetéssel folytatódott, majd pedig vezetésével szentmisét ünnepeltek a jelenlévők. A Magyar Kurír tudósítását olvashatják.

A szabadtéri oltárnál Kunszabó Zoltán állandó diakónus folytatott kötetlen beszélgetést Erdő Péter bíborossal. A főpásztor, azzal kapcsolatban, hogy a pünkösd a meglepetések ideje, az izraeli és palesztin elnök vatikáni imatalálkozójáról beszélt, amely nagyon rövid időn belül létrejött. A bíboros szerint az volt igazán egyedülálló e kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy az Apostoli Szentszék államtitkárságán keresztül gyakorlatilag másfél nap alatt megszervezte, hogy a világegyház imája kísérje a találkozót. A technika erre másfél évtizeddel ezelőtt még biztos nem adott volna lehetőséget.

A pünkösdi egyházmegyei nap jeligéje: „Ahol az Úr lelke, ott a szabadság.” Ezzel kapcsolatban az esztergom-budapesti érsek elmondta, hogy aki a szabadságot mint minden kötöttségtől való mentességet éli meg, az valójában magányos életet él, gyakorlatilag nem létezik. A szabadság valójában nem negatív, hanem pozitív értelmű: lehetőség, hogy értékeket hozzunk létre. A Szentlélek az, aki megvilágítja a dolgok értelmét és értékét, és rendeltetést ad a népeknek, közösségeknek, egyéneknek.

A főpásztor beszélt arról is, hogy milyen feladatai vannak annak révén, hogy ő az idei, családokkal foglalkozó római szinódus főrelátora. A világegyházból beérkezett helyzetértékelésekből állítanak össze egy jelentést első körben a szinódusi titkárság stábjával. A másik jelentősebb feladata a főrelátornak az, hogy a vita utáni jelentést összeállítsa – ez kerül a Szentatya elé. A szinódus az új evangelizáció szemszögéből fogja vizsgálni a család mai helyzetét az Egyházban. A bíboros kiemelte a családok szerepét a hit hordozásában, hangsúlyozta, hogy a legtöbb plébánián működnek alulról szerveződött családközösségek. Ezek a közösségek nemcsak együtt imádkoznak, közösen tanulmányozzák a hitet, hanem gyakorlati problémáikat is megosztják egymással és teljes mindennapi életükben segítik egymást. Ráadásul sok plébánián már jegyes korukban odafigyelnek a leendő házaspárokra, hogy őket is bekapcsolják a közösségbe. Bár a sajtó szeretne drámai fordulatot a szinódustól, a beérkezett zsinati kérdőívek is azt tanúsítják, hogy a házasság értékelése szempontjából a világegyházban nincs forradalmi helyzet.

A bíboros arra a kérdésre, hogy jut-e mostanában ideje a pihenésre, azt válaszolta, hogy a nyár folyamán az egyházi törvénykönyv szövegével szeretne foglalkozni, hogy annak legaktuálisabb állapota magyarul is megjelenhessen a Szent István Társulat gondozásában. Rögtön hozzátette, hogy ő ezt nem munkának éli meg.

A beszélgetést követően kezdetét vette a szabadtéri oltárnál  a szentmise, melynek főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt. A Szent Máté írása szerinti evangélium a nyolc boldogságról szólt (Mt 5,1-12). Erdő Péter homíliájában kiemelte: a papság, a szerzetesség, az Egyház iránt elkötelezett világi életformák – mindannyian a boldogságot keressük, és ezt akarjuk sugározni magunk körül a világban. Jézus erkölcsi tanítását éppen azért kell megtartanunk, hogy boldogok lehessünk. Minden embernek ez a célja és a hivatása, ezért alkotta Isten az embert.

Mi emberek azonban a teljes boldogságot csak a mennyben, az Istennel közvetlenül találkozva tudjuk majd igazán elérni – de itt, a földön is már abba az irányba kell haladnunk - hangsúlyozta a főpásztor.

Van a Boldogságok között kettő – hangsúlyozta a bíboros –, amelyek párt alkotnak, szinte feltételezik, kiegészítik egymást. Az egyik az ember igaz volta, igazsága, a másik pedig az irgalmasság. „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert kielégítést nyernek” (Mt 5,6). „Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak” (Mt 5,7). az igazságossággal, az igaz volttal szorosan összekapcsolódik az irgalmasság is. Irgalmasnak lenni azt jelenti, hogy adunk, jót teszünk, megbocsátunk akkor is, ha ezt valaki nem érdemli meg – az irgalom néha ajándékozó szeretet, emelte ki a bíboros.

Ilyen ajándékozó szeretettel kell fordulnunk a jövő nemzedékek felé is: amit a gyermekekért, az utánunk jövő nemzedékért teszünk, azt nem a hála érdekében, nem a későbbi viszontszeretet biztosítása gyanánt tesszük, hanem azt az ajándékot adjuk tovább, amit mi is másoktól, végső soron magától az Istentől kaptunk – mondta Erdő Péter.

Isten végtelen irgalma mindazonáltal nem érzelgős engedékenység, és nem mondja jónak a rosszat – ám Ő sohasem fárad bele, hogy megbocsásson nekünk. A boldogságra törekvés küzdelem, de mellettünk áll a Szentlélek, aki a megújulást és az irgalmas szeretetet egyre könnyebbé teszi számunkra – zárta le pünkösdhétfői homíliáját a főpásztor.

Fotó: Csapó-Török Viktória

Magyar Kurír
(asz-vn)