A Szent József-napi búcsú alkalmából Erdő Péter bíboros celebrálta az ünnepi szentmisét március 19-én, vasárnap a Horváth Mihály téri Szent József-templomban, Michels Antal plébános koncelebrálásával.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisén – a búcsúi mise részeként felcsendült a Glória, és a nagyböjti vasárnap ellenére Szent József tiszteletére hangzott el a napjára rendelt evangéliumi rész.

A zsúfolásig megtelt templomban a bevonulás után Michels Antal plébános köszöntötte a főpásztort és kérte az ünnepi szentmise bemutatására. Erdő Péter bíboros miután köszöntötte a híveket, kiemelte, Szent József egykor gondját viselte a szent családnak, így jogosan kérhetjük, hogy a tiszteletére szentelt templom hívő közösségének is hasonlóképp viselje gondját, őrizze annak minden tagját. Hozzátette: számára különösen fontos ez a templom, hiszen kisgyermekként ő is itt járult hat évesen az első szentáldozáshoz.

Szentbeszédében a főpásztor többek közt kiemelte, hogy Ferenc pápa megválasztása után a mise szövegébe emelte Szent Józsefet is, mint a Szent Szűz jegyesét, ezzel is hangsúlyozva a család fontosságát, jelezve, hogy Isten különös szerepet szánt Jézus nevelőapjának.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük:

Krisztusban Kedves Testvérek!

Nagyböjt harmadik vasárnapja van, de a mai napon ünnepeljük templomunk védőszentjét, Szent Józsefet is. Ezért a bűnbánati időszakhoz és lelki megújulásunkhoz az ő példájából merítünk segítséget. Örömmel áldjuk meg a szentmise után a felújított plébániaépületet is. Köszönet illeti mindazokat, akik munkájukkal, áldozatvállalásukkal, támogatásukkal mindezt lehetővé tették. Legyen a külső megújulás lelki és közösségi újjászületésünk eszköze és kifejezője is!

Szent Máté evangéliumából hallottuk Szent József álmának a történetét. Szent József, aki meghallja az eljegyzés után, de még az esküvő előtt, hogy jegyese gyermeket vár, érthetően meglepődik. S ez a meglepődés elbizonytalanodást vált ki benne. „Igaz ember” volt – mondja róla a Szentírás. Érezzük, hogy nagyon szerette Máriát. Nem akart semmiféle különleges botrányos esetet előidézni, hát titokban akarta elbocsátani a jegyesét. De nem pusztán a szeretet és a megértés adott neki ennél jobb tanácsot. Nem pusztán volt annyira jóságos ember, hogy inkább mégis megtartották az esküvőt. Itt valami több történt. Ahogyan Jézusnak a fogantatása és a születése is az üdvözítő isteni tervnek a csodája, úgy szólt bele – a Szentírás szerint – József életébe is az Isten. Külön és közvetlenül szól hozzá, hogy megértse, ami történik. Hiszen az életét meghatározza majd, hogy odaveszi maga mellé feleségül Máriát. Feleségül azt, akinek a gyermeke Isten Fia lesz, nem az övé, de akinek ő ad nevet. Hiszen pontosan mondja a Szentírás, akit majd „Jézusnak nevezel”.

A gyereknek nevet adni a régi zsidóknál az apa joga volt. Tehát az üdvözítő tervben Józsefnek az volt a szerepe, hogy vállalja a törvény előtt, hogy ő a családfő, az ő neve, az ő jogi helyzete alapján lép be Izrael közösségébe Jézus. És ez nem kis dolog. Mert tudjuk, hogy Jézus családfáját maga az Újszövetség Szent Józsefre vezeti vissza. Teljes joggal, mert a törvény szerinti származás az apai ágon történt, és aki egyszer apának számított, az határozta meg, milyen nemzetségbe, milyen ősök közé tartozik a gyermeke. József zavara tehát főként arra vonatkozik, hogy mi lesz az ő szerepe Isten titokzatos tervében. De az angyal üzenete nyomán József elfogadja ezt a feladatot, ugyanúgy, mint Mária elfogadta előtte: „Legyen úgy, ahogy az angyal mondja” – felelte Mária. „Legyen úgy, ahogyan az Isten üzeni” – ez József válasza. És magához veszi Máriát. Ekkor jön létre a Szent Család, József igenje nyomán. A születés pillanata majd ennek a nyilvánvaló és ünnepélyes megpecsételése lesz. De itt két embernek az engedelmessége folytán jön létre az a közösség, mely otthont ad az emberré születő Isten Fiának.

József álma tehát Isten népének és a megváltott emberiségnek a jövőjéről szól. Hiszen Jézus lesz az, aki a népet megváltja bűneitől. Ő lesz az, aki minden ember számára megnyitja az utat az Istennel való találkozásra és az örök boldogságra.

Az emberi közösségnek tehát, különösen pedig az egyházi közösségnek az az igazi alapja, hogy mi mindnyájan hittel és bizalommal elfogadjuk Isten akaratát. Együttműködünk tervében. Vállaljuk keresztény küldetésünket, hogy továbbadjuk Krisztus örömhírét családunkban, közvetlen környezetünkben. Gondoskodunk a fiatalok vallásos neveléséről, segítjük, hogy részt vegyenek a hitoktatásban és a keresztény közösség életében, hogy időben felkészüljenek a szentségekre, az elsőáldozásra és a bérmálásra. Így kerülnek különös, közvetlen kegyelmi kapcsolatba Jézus Krisztussal és a Szentháromsággal. Ez pedig – bármilyen fiatal korban éli is át az ember – olyan tapasztalat, amely meghatározza az életünket. Segítsük elő tehát mi is Szent József példáját követve Isten üdvözítő tervének bontakozását! De ne álljunk meg közvetlen környezetünknél, hanem mutassuk fel hitünk örömét a távolabb állók előtt is! Erre nagyszerű alkalom, ha helytállunk a hétköznapi munkában és az emberi élet minden helyzetében. Erre lesz kiváló lehetőség a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is, amelyre plébániáinkon lelkesen és örömmel kell felkészülni. Idén pünkösdhétfőn, a Karizmák Ünnepén fogjuk átadni a missziós küldötteknek a megbízást, hogy hírnökök módjára járják a plébániákat és segítsék imával és munkával a felkészülést. Adja Isten, hogy plébániai közösségünk minden tagja átélje ennek a megújulásnak az örömét és erejét!

Szent József, könyörögj értünk! Ámen.

***

A szentmise végén Michels Antal plébános immár harmadik alkalommal adta át a plébániáért különösen sokat dolgozó egyik tagjának a Szent József-díjat, melyet az idei esztendőben Galgóczy Gábor, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnökhelyettese vehetett át.

A plébános elmondta, hogy ezt a díjat, ajándékot évről-évre mindig olyan személynek ítélik oda, aki sokat tett a plébániáért, a közösségért. Miután a díjazott Erdő Péter bíboros kezéből átvette az elismerést, Michels Antal az egyházmegye főpásztorának is ajándékot nyújtott át, mint mondta, bár Erdő Péter, ahogyan maga is utalt rá szentbeszédében, a plébánia területéről származik, ám ezen felül is támogatja a plébániát mind lelkileg, mind anyagilag. Hozzátette: így valósulhatott meg, hogy az Egyház és az állam támogatásával megújuljon a plébánia épülete és a hozzátartozó közösségi tér is. Ezért adott át Soltész Miklós államtitkárnak is köszönő oklevelet a plébános, de ugyanígy köszönetet mondott az egyházmegyéből Süllei Lászlónak, illetve Urbán Gábornak, az egyházmegye vagyonkezelőjének, illetve a kerület vezetőinek, az építkezés tervezőinek és kivitelezőinek is. Az elismerések átadásának zárásaként Csirszka János, a képviselőtestület jelenlegi elnöke lépett a mikrofonhoz és köszönte meg Michels Antal plébános fáradhatatlan munkáját a plébánia és a közösségi termek felújításáért.

Ezt követően a papság, az állam képviselői, a hívek átvonultak a megújult plébánia épületébe, ahol Erdő Péter bíboros megáldotta a helyiségeket. A főpásztor rövid beszédében szólt arról, hogy az utóbbi években mindig törekednek arra, hogy a közösségi életnek meglegyenek a fizikai feltételei. Azt szeretnék elérni, hogy a plébániára belépve öreg és fiatal, egészséges és beteg otthon érezze magát. Ezek a terek adnak lehetőséget a hétköznapi, baráti kapcsolatok építésére, fenntartására. Hozzátette: ilyenek régen is voltak. A háború előtt sok egyházközségnek külön kultúrháza, vagy kultúrterme volt. Ezez volt az elsők, amelyeket államosítottak, ugyanakkor az utolsók, melyeket néhány helyen visszaadtak. 1991 nyarára, amikorra az egyházi ingatlanokról szóló törvény megjelent, a legtöbb kerület jelezte, hogy a házakat nem tudják visszaadni, mert már privatizálták azokat. Ezért kell hosszú évek óta azon fáradoznia az egyházmegyének, hogy újra lehessen otthona, tere a közösségi életnek.

Erdő Péter megköszönte az állami segítséget, az önkormányzat jóindulatát, mindenki odaadását, aki lehetővé tette, hogy a megáldandó házban mindenki alkalmas otthonra leljen. Templom és baráti együttlét, imádság és élet egészítse ki egymást, e falak között szerves egységet alkosson – fejezte be beszédét Erdő Péter bíboros.

Az épület megáldását követően az egyházközség hívei két kiállítást is megtekinthettek: Farkas Péter fotóiban gyönyörködhettek, illetve megnézhették és adományok felajánlása után haza is vihették az értelmileg sérült fiatalok és felnőttek alkotásaiból nyílt tárlat egy-egy darabját.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír