Erdő Péter bíboros november 17-én, kedden, Árpád-házi Szent Erzsébet világegyházi ünnepnapján szentmisét mutatott be Olaszországban, a padovai Szent Antal-bazilikában (közismert nevén Il Santo), Olaszország legnépszerűbb szentjének nyughelyén, a kegyhelyet igazgató ferencesek meghívására.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Erdő Péter bíborossal koncelebrált másokkal együtt Németh László római magyar főlelkész. A székesegyház főoltáránál bemutatott ünnepi szentmisén részt vettek a ferences rend és a Ferences Világi Rend tagjai, a Padovában és a környéken élő magyar közösségek képviselői.

A szertartás előtt Enzo Poiana, a Szent Antal-székesegyház kegyhelyigazgatója köszöntötte az egybegyűlt híveket és hálát adott, amiért együtt ünnepelhetik Szent Erzsébetet, aki a kongregációk és a ferences harmadrend védőszentje is. Kifejezte örömét, amiért Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása mutatja be a szentmisét ezen az ünnepen, egy olyan szentre emlékezve, aki Szent Antalhoz hasonlóan kora kiemelkedő alakja, a ferences életszentség példája volt. Szent Erzsébet és Szent Antal közbenjárását kérte az egyházért.

Erdő Péter megköszönte a lehetőséget, hogy együtt ünnepelhetik Szent Erzsébetet, akinek élete ihlető erő forrása az egész egyház számára. Kérte, hogy példája nyomán fáradhatatlan szeretettel szolgáljuk a szenvedőket.

A bíboros homíliájában Szent Erzsébet alakjának egyetemes jelentőségét, aktualitását emelte ki. Szentbeszédének magyar fordítását az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:


Főtisztelendő Igazgató Atya,
kedves rendtársak, a Ferences Világi Rend kedves tagjai,
kedves testvérek!

1. Szent Ferenc Világi Rendje Árpád-házi Szent Erzsébetben egyik első és legnagyobb személyiségét ünnepli. De miképpen lehetséges, hogy korunk katolikus hívei számára ilyen megmozgató erővel bír egy 1207-ben Magyarországon született, igen fiatal korában férjhez adott hercegnő, aki 19 éves korában megözvegyült és 1231. november 16-án, alig 24 esztendősen meghalt? Magyarországon ugyanis nagyon sok karitatív és társadalmi megmozdulás viseli az ő nevét. 2007-ben számos európai országban megünnepelték születésének 700. évfordulóját. Több oka is van ennek:

Az első: Erzsébet életszentségének titka. A mai evangéliumban hallhattuk Krisztus szeretetparancsának egyik legszebb megfogalmazását: „Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor benneteket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is” (Lk 6,37-38). A megbocsátást és a viszonzást nem váró ajándékozást összefoglalhatjuk irgalom néven. Istennel szemben nem fogalmazhatunk meg elvárásokat. Ajándék a részéről, ha megbocsátja bűneinket, és Ő az, aki ajándékba adja nekünk az életet, minden javunkat és minden lehetőségünket. Azt is ajándékként kapjuk tőle, ami becsületes munkánk gyümölcse, mivel munkára való képességünk, az, hogy van munkánk, nem a mi teljesítményünktől függ, hanem az isteni gondviselés nagylelkűségétől. Ezért a nagylelkű ember, főként az, aki felkínálja felebarátainak a méltó élethez szükséges javakat – az ételt, a tanítást, a betegek és idősek esetében a gondozást – felragyogtatja a világ előtt Isten arcát. És éppen ezért nagyszerű Erzsébet életszentsége!

2. A nép lelkesen szerette és tisztelte őt. Temetésén hatalmas tömeg gyűlt össze. Két nappal később már elkezdtek beszélni az első csodákról. Kevesebb, mint négy évvel halála után IX. Gergely pápa 1235-ben, pünkösd ünnepén szentté avatta. A rákövetkező évben, teste ünnepélyes felemelésekor kétszázezer hívő volt jelen, közöttük II. Frigyes császár, aki a bűnbánók öltözékében a koporsót vivő személyek egyike volt. Tisztelete meglepő gyorsasággal terjedt egész Európában. A ferences harmadrend, vagyis a Ferences Világi Rend védőszentjeként tiszteli. Ám ő a védőszentje a szegényeknek, az árváknak, az özvegyeknek, a kórházaknak és más karitatív intézményeknek is. Sok európai városban található Szent Erzsébetről elnevezett kórház. Nem kevés ember szerint Erzsébet hatása a maga korában összemérhető Szent Ferencével. És az időbeli távolság ellenére ez az a pont, ahol felfogjuk – nem annyira történelmi kutatások segítségével, mint inkább a szívünkkel –, hogy mi is Erzsébet példájának a lényege. Abban áll, hogy feltétel nélkül szerette Istent, minden másnál jobban. Erzsébet számára Isten nem elvont fogalom volt csupán, hanem élő személy, akinek szeretetét és akaratát egészen haláláig követni akarta.

3. Szent Erzsébet aktualitásának másik okát Európa jelenlegi lelkiállapota adja. Szent Erzsébetnek már a maga korában is nemzetközi híre volt, szinte Európa szívévé vált. Személyisége különösen jelentős ma, amikor nem csupán pénzügyi vagy környezeti válságok jelei mutatkoznak, hanem magának az embernek a válságát látjuk. A rövidtávú gazdasági és pénzügyi hatékonyság korlátai közé szoruló gondolkodás világunk számára kiúttalan csapdákat hoz létre. Számos olyan technikai eljárás létezik már, amely hétköznapi életünk alapvető részévé vált, ugyanakkor rombolja a környezetet és társadalmi igazságtalanságot és gazdasági feszültséget okoz. És miközben a tudomány emberei és a társadalom felelős tagjai látják ezeket a veszélyeket, ismerik a demográfiai válság jelenségét és a javak nemzetközi elosztásának igazságtalan voltát, nem tudnak kellő hatékonysággal segítséget adni ebben. Életünk úgy van ugyanis megszervezve, hogy a rövidtávú pénzügyi haszonért feláldozni kényszerülünk a jövőt és a biológiai, gazdasági és kulturális fejlődést. Úgy tűnik, a rossz gyökere az emberi szívben található. Csökken a barátságok száma, egyre többen vannak, akik félnek házasságot kötni, gyermeket vállalni, és sokan nem látják a különbséget a virtuális és a valódi világ között. Szükségünk van ezért arra az egyszerűségre, amellyel Szent Erzsébet Isten felé és a világ felé fordult. A kereszténység kezdetétől fogva lelkesítő erőt merít abból az örömből, amellyel a hívő ember felfedezi a teljes igazságot Jézus Krisztusban. Megújulásaink a történelem folyamán olyan személyeken keresztül mennek végbe, mint Szent Benedek, Assisi Szent Ferenc, Szent Erzsébet vagy Boldog Teréz anya. Az ő útjukat követve a mai ember is eljuthat a hiteles megújulásra. Ennek az útnak a keresése ma ismét megmozgató erőt jelent, zarándoklatra hív.

4. Szent Erzsébet misztikus volt, egyike a legtökéletesebbeknek. Isten szeretetében élt, és a földi dolgok is Istenre figyelmeztették. Ugyanúgy, mint ma körülöttünk, egykor Erzsébet körül is felbolydult az élet: családi viszályok, intrikák, hálátlanság jellemezték környezetét, ám jelen volt benne a földi boldogság is. Királyi származás, haza, gazdagság, hatalom – jöttek és elmúltak. Erzsébet azonban mindig imádkozott és derűs maradt minden körülmény mellett. Fel akarta vidítani az embereket. Isten és az emberek iránti szeretetének kisugárzása meglágyította a rosszindulatúakat is, megvilágította férje, családja, és a szegények iránti szeretetét. A fiatal Erzsébet és Lajos őrgróf házasságot kötött. Szentségi házasságuk volt a forrása testi, lelki egységüknek és megszentelődésüknek. Ez a szeretet tette lehetővé Erzsébet számára, hogy az éhínség idején megnyissa a fejedelmi raktárakat a szegények előtt az udvari nemesek ellenállása dacára, mivel férje ezt válaszolta mindenkinek: „Engedjétek őt jót cselekedni!” Az Isten szeretetének vonzásában és a szentség misztériumában vált tökéletesebbé Erzsébetnek a férje iránt érzett szeretete. Hozzájárulását adta, hogy a férje – lelkiismerete szavát követve – részt vegyen a keresztes háborúban. Később pedig hittel és bizalommal tudta elfogadni a hírt, hogy férje meghalt.

Szent Erzsébet életében a szegények és szükséget szenvedők iránti szeretet is a házasság szentségén alapuló valódi keresztény családi élet  kiáradása volt. Erzsébet tehát nem csupán a szegények iránti szeretet mintaképe, hanem a házastársi és anyai szeretet vonzó példája is.

Szent Erzsébet követte a szegénység ferences eszményét. A XIII. század első évtizedeinek szentek életéről szóló irodalmában úgy tűnik, a hangsúly azon van, hogy a szentek Krisztus szeretetéért vállalták a kemény és szélsőséges szegénységet. Ha például Assisiben belépünk a San Damiano-templomba, egészen megdöbbentő a szegénység szigorú volta. A későbbi időkben ugyanezekről a szentekről írt írásokban kezd előtérbe kerülni a szigorúság helyett a szeretet, az Istenhez forduló engesztelő imádság és a felebarátokért vállalt áldozat. Szent Erzsébet esetében még a kor szelleme sem tudta elhomályosítani a derűnek és szeretetnek azt a dinamizmusát, amely kezdettől fogva áradt fiatal szívéből.

5. Ezzel visszatértünk ahhoz a misztériumhoz, az ember legnemesebb hivatásához, amelyet az evangéliumban hallottunk. Isten képmásaivá kell lennünk, hogy életünk ezáltal az ő szeretetének ajándéka lehessen a világ számára. Ebben meg kell találnia mindegyikünknek a maga helyét. Figyelemmel meg kell hallgatnunk Isten szavát, amit személyesen hozzánk intéz, és le kell győznünk minden lustaságunkat, keserűségünket, haragunkat és kicsinyhitűségünket, hogy követhessük az ő akaratát. Így lehetünk mi is áldás a magunk környezete számára, így sugározhatjuk Krisztust a világnak. és így járhatja át az új életerő családjainkat, közösségeinket, népeinket.

Magyarországi Szent Erzsébet, könyörögj érettünk! Ámen.   

 ***

A szentmise végén a kegyhelyigazgató megköszönte Erdő Péternek, hogy megtisztelte jelenlétével a székesegyházat és hangsúlyozta, hogy szívesen látják máskor is. Felhívta a figyelmet: Szent II. János Pál pápa kívánsága az volt, hogy a bazilika nemzetközi szentély legyen, az ide látogatók szíves fogadtatásban részesüljenek. Hozzátette, hogy egyre több magyar zarándokcsoport is érkezik, számukra már rendelkezésre áll magyar nyelvű ismertető.

A szentmise után Erdő Péter bíboros a koncelebráló papokkal együtt, a hívek kíséretében átvonult a székesegyház osztrák-magyar kápolnájába, amelynek egyik freskója Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. Vezetésével Szent Erzsébet közbenjárását kérték, majd a bíboros az Árpád-házi szent ereklyéjével áldást adott.

A Szent Antal-székesegyházról, a magyar zarándokok körében is népszerű kegyhelyről ITT tájékozódhat.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír