Szentháromság vasárnapján, május 22-én Becket Szent Tamás ereklyéjének jelenlétében mutatott be magyar nyelvű szentmisét Erdő Péter bíboros Londonban, a Szent János evangélista tiszteletére felszentelt templomban.

A Csicsó János magyar főlelkésszel koncelebrált szertartáson nemcsak a londoni magyar közösség tagjai közül vettek rész hívek, de Anglia távolabbi részeiről is érkeztek zarándokok. 

A szentmisén részt vett Szabadhegy Péter, Magyarország londoni nagykövete is. A mise után az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete (ARKME) a Szent István Házban adott fogadást.


Erdő Péter bíboros homíliáját teljes terjedelmében közreadjuk.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Öröm számomra, hogy ma együtt ünnepelhetjük a londoni magyar közösséggel Szentháromság vasárnapját.

1. A mai evangéliumban meglephet bennünket egy kijelentés: azt olvassuk Szent Jánosnál, hogy „sok mondanivalóm volna még” – így búcsúzik Jézus tanítványaitól, de hozzáteszi: „majd eljön az Igazság Lelke, ő elvezet benneteket a teljes igazságra”.

Hiányos lett volna Jézus kinyilatkoztatása? Félbeszakadt volna a tanítása? Benne rekedt volna még a mondanivaló? Úgy vetett véget a kereszthalál az életének? 

Nem véletlen, hogy felmerültek az ősegyházban, az ókeresztény egyházban olyan gnosztikus irányzatok, akik ezt vallották. Azt mondták, Jézus nem mindent mondott el nyilvánosan. Hanem vagy folytatódik a kinyilatkoztatás tovább, az ő halála és feltámadása után is. Vagy voltak Jézusnak titkos tanításai is, amit külön adott, vagy ad tovább. 

De nem erről van szó. Jézus azt is mondja másutt az evangéliumban, hogy „barátaimnak mondalak titeket, mert mindent tudtul adtam nektek”. 

Hogyan egyeztetjük össze ezt a kettőt? A választ megadja rá részben a mai evangélium, részben az egyház teljes hagyománya. Az evangélium azt mondja, hogy a Szentlélek a teljes igazságra vezet el. Nem azt mondja, hogy további igazságokra, hogy több igazságra, hanem a teljes igazságra. 

2. Mi az, amit a tanítványok a Szentlélek megvilágosításával utólag látnak meg? Nagyon sok minden abból, amit Jézus is tanított nekik. Megértésben gyarapodnak. Már a feltámadás után látjuk, hogy megértik lassan – például az emmauszi úton – az Írások értelmét. Vagy később a Szentlélek megvilágítja őket, hogy észrevegyék: az Ószövetségben már előre benne voltak azok a jelek, amelyek Krisztus életében, halálában, tanításában beteljesedtek. Tehát nem mennyiségi többletet ad hozzá a Szentlélek Jézus tanításához, hanem a megértésünket mélyíti el. Jézus tanítása teljes volt, mindent átadott, amit az Atya az emberiséggel közölni akart. De újra meg újra felmerül már magában a Szentírásban is, hogy a tanítványok keményszívűek, hogy nem értik amit Jézus tanít, hanem csak utólag, majd a feltámadás után fogják fel. Ennek a megértésnek a művét munkálja bennünk a Szentlélek. És ahogyan az új és új történelmi helyzetek, az új és új viták és tévedések bombázzák azt az egy és teljes igazságot, amit Jézus ránk hagyott, úgy kényszerül rá az egyház mindig, hogy a Szentlélek vezetésével mélyebben átgondolja és megértse Krisztus tanítását. 


3. Ennek az egyre mélyülő megértésnek egy gyönyörű példája magának a Szentháromságnak a titka és a hite. 

Csírájában ott vannak már a szentháromságos utalások az Ószövetségben is. A mai ószövetségi olvasmányban az isteni Bölcsességgel találkozunk. Azzal a Bölcsességgel, amelyet Isten Lelkével is azonosít a szerző, hisz azt mondja róla, hogy ő lebegett ott a vizek felett a teremtéskor. A Genezisben pedig az áll, hogy az Úr Lelke lebegett a vizek felett. 
Ugyanakkor azonban úgy beszél ez az ószövetségi szakasz az isteni Bölcsességről, mintha az a legelső teremtmény lenne. A születést, Fiúisten öröktől való születését és a Szentlélek származását nem érti, nem jelzi még ez az ószövetségi szakasz. Jézus már másképpen beszél erről. Ő sokszor mondja, hogy „Én és az Atya egy vagyunk”. Itt, a mai evangéliumban is: „ami az Atyámé, az az enyém is. Megdicsőít engem a Szentlélek, mert az enyémből veszi, amit hirdet nektek”. 

A Szentháromság tanítását az Újszövetség kijelentései alapján fokozatosan értette meg az egyház. 

4. A teremtő és megváltó Isten pedagógiája csodálatos utat járt be a történelem folyamán. A kereszténység a népek kultúráját nem elszürkíti, hanem megnemesíti és felvirágoztatja. Ugyanannak a keresztény örökségnek a hatására fejlődtek ki Európában a nemzeti kultúrák az utóbbi évezred folyamán. Ha a teremtett világot megőrzésre és felelős művelésre méltó értéknek tekintjük, ha valóban a teremtő Isten munkatársai vagyunk, akkor felelősen kell gondoznunk nyelvünk és nemzeti kultúránk értékeit is. Meg kell éreznünk benne, hogy mindez nem csak a kommunikáció puszta eszköze, hanem olyan erő is, amely közösségi kapcsolatot teremt az emberek között. Erre pedig nagy szükségünk van, mert a család és a szűkebb közösség az emberi értékek igazi iskolája. Itt tanulunk meg egymásra tekintettel lenni, egymást szeretetből segíteni. Itt készülünk fel arra, hogy a társadalom hasznos és építő tagjaivá váljunk. Ezért fontos itt, Angliában is, hogy a magyar katolikusok hitük és nyelvük, kultúrájuk és világlátásuk alapján valódi közösségi életet éljenek és ehhez a szentmiséből és a szentségekből merítsék az erőt. Így lehetséges az, hogy egyszerre legyünk eleven tagjai nemzetünk és egyházunk közösségének és ne száradjon el a lelkünk az idegen környezetben sem. 


5. Ezért kérjük a mai szentmisében a Szentháromság segítségét, hogy az isteni élet közösségének példájára mi is szeretetben élő közösségeket alkossunk. Ámen.

* * *

Május 22-én Áder János köztársasági elnök Nagy-Britanniába utazott, hogy részt vegyen a Becket Szent Tamás (1118–1170) tiszteletére rendezendő ünnepségsorozaton. Útjára elkísérte felesége, Herczegh Anita. A köztársasági elnök részt vesz majd Becket Tamás Esztergomban őrzött relikviáinak érkezési ceremóniáján és a szentmisén, amelyet Erdő Péter bíboros-prímás mutat be a Westminster-katedrálisban Vincent Nichols bíboros érsekkel együtt hétfő délután.

Becket Szent Tamás egykori canterburyi érseket 1172-ben avatták szentté, két évvel azután, hogy a II. Henrik angol királlyal szembeforduló egyházi méltóság mártírhalált halt. Ereklyéit, amelyek 1538-ban kerültek Esztergomba, a Szent Tamás-hegyi kápolnában helyezték el. Becket Tamás együtt tanult Párizsban Bánfi Lukács későbbi esztergomi érsekkel, és Becket halála után egykori kurzustársa templomot építtetett a vértanú tiszteletére.


Szabadhegy Péter londoni magyar nagykövet még januárban közölte, hogy nagyszabású rendezvénysorozat keretében mutatják be tavasszal Nagy-Britanniában Becket Szent Tamás Esztergomban őrzött ereklyéit. Az ereklyéket az Angliában őrzött relikviákkal együtt kedden a Westminster-apátság, az anglikán egyház londoni főtemploma fogadja ünnepélyes szertartással, a köztársasági elnöki delegáció jelenlétében.

Forrás és fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Magyar Kurír