A Hozzád érkezésre készülünk ezen a zarándokúton. Add, hogy mindenki, aki a bűnbánat lelkületével jár ezen az úton, tiszta szívvel érkezzen el Hozzád – e szavakkal áldotta meg Erdő Péter bíboros a Gellért-hegyi Tisztulás Útja zarándokutat.

KÉPGALÉRIA - Klikk a képre!

2013-ban Tisztulás Útja elnevezéssel hozták létre a Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomától induló, a Gellért-hegyen áthaladó, és az Alcantarai Szent Péter templomhoz érkező nagyvárosi zarándokutat. Az alapításban meghatározó szerepet játszott Böjte Csaba ferences szerzetes, a pálos Sziklatemplom, a Pálosok Fogadóközpontja, és a belvárosi ferences templom. A zarándokút a megtisztulást kereső embert Isten tízparancsolata és a jézusi parancsok alapján kidolgozott, a lelkiismeretvizsgálat lehetőségét nyújtó 15 állomáson vezeti végig.

Erdő Péter bíboros április 10-én a Sziklatemplom előtt megáldotta a zarándokutat. Isten végtelen szeretetével útra hívja az embert, magához hívja, aki egész életében úton van Isten felé. A zarándokút a saját életével szembesíti az embert, melyet végig kell járnia, vállalva annak miden nehézségét, küzdelmét, hogy a végén a szerető mennyei Atyával találkozzon – mondta a bíboros.

Tekintsünk hálával a már megtett útra – mondta Erdő Péter, és nézzünk bizalommal az út további szakaszai elé. Nem vagyunk egyedül, kézen fogva vezet minket a Fiú, édesanyánk az egyház, és testvéreink imája kísér minket – biztatott Erdő Péter. Majd azt hangsúlyozta: a mai emberhez olyan nyelven kell szólnunk, melyet az ért. Így a képek, a zene, hanghatások mellett megszólító erővel bír a mozgás, a zarándoklat. Úton lenni, és ebben az élményben találkozni Istennel, ezt adja meg a zarándoklat az embernek – mondta Erdő Péter.


Készüljünk közösen a húsvét ünnepre, hogy bűnbánatból, imádságból újjászülessen népünk – indította el az ünnepi menetet Böjte Csaba.

Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy ez a nagyvárosi zarándokút segíti a személyes megtérést, az emberek megtalálják a bűnbánat lehetőségét – mondta Györfi B. Szabolcs pálos szerzetes a Magyar Kurírnak bemutatva a Tisztulás Útját, és reményét fejezte ki, hogy az egy évvel ezelőtt gyökeret vert kezdeményezés tovább erősödik. Minden hónap első szombatjának reggelén, 8.15-kor indulnak a Sziklatemplomtól a zarándokcsoportok.

Olaj Dávid, a Sziklatemplom Pálos Fogadóközpont vezetője, a kezdeményezés civil gazdája jó példája annak a fiatalos lendületnek, mely a szervezést élteti. A szombati zarándokutak 25-30 állandó résztvevője Böjte Csaba vezetésével kidolgozta a Tisztulás Útja címmel kiadott lelki tükröt, mely útmutatót ad a lelkiismeret vizsgálathoz.

Reisz Pál OFM a lelki tükör fontosságáról a Magyar Kurírnak elmondta, az ember bizonytalankodik, amikor saját magával kell szembenéznie, és míg mások bírálatában éles a szeme, önmaga megítélésben el tud tájolódni, és sok alapvető dolgot sem vesz észre. Ebben segédeszköz a lelki tükör. Szempontokat ad, hogy az ember önmagát megismerje, s szembesüljön saját gyarlóságaival. A zarándokút, mint imádkozó út, megadja a lehetőségét annak, hogy a megismerésből megszülessen a bűnbánat. Az értelemhez szóló szempontok, kérdések mellett dolgozik a kegyelem, az imádság felkészíti az embert a bűnbánatra. A szentgyónás lehetőségét adja a zarándokutat kísérő szerzetesek, így Sajgó Szabolcs atya jelenléte, valamint a belvárosi ferences templom.

A Tisztulás Útja egy őskeresztény bűnbánati formával mutat rokonságot – mondta Olaj Dávid. Akkorban a közösségben kimondott bűn nem az emberek megvetését váltotta ki. A felvállalt bűnre a megbocsátás a válasz, a közösség visszafogadja a bűnbánó bűnöst, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember önmagának is megbocsásson. Az isteni irgalom közvetítése lelki út, melynek csúcspontja a megérkezés a szentmisére a ferencesek templomába.

Az ünnepi menet ezúttal is a belvárosi ferences templomhoz érkezett, ahol 18.30-kor kezdődött a zarándoklatot záró szentmise. Böjte Csaba a homíliájában Ferenc pápa nyomán Szent József életpéldáját helyezte a középpontba. Személyében olyan embert állított példaképül, aki a békesség hordozójaként mindig igent tudott mondani az Isten által neki juttatott feladatra. Ezeket a feladatokat – ahogy mi is saját életünkben – nem mindig tudta tökéletesen megvalósítani: Mária számára csak az istállóban tudott helyet találni, és a szent család Egyiptomba menekülése is „fapados” lehetett, de erejéhez képest mindig megoldotta, amit tőle vártak. Mindig tudott az élet és a gyermek mellett dönteni – ebben állította példaképül a zarándoklók elé Szent Józsefet, az egyház védőszentjét. Végül józsefi lelkületű férfiakért és Máriát követő asszonyokért imádkozott, és hangsúlyozta a békességre törekvés fontosságát ebben az erőszakkal oly könnyen játszadozó, adok-kapok viszonylatban gondolkodó világunkban.