Az ereklye Don Bosco ünnepén, január 31-én érkezett Varesébe. Először a szalézi házba vitték, majd az iskolák diákjai együtt kísérték át a székesegyházba, ahol két ünnepi szentmisét mutattak be jelenlétében. Ezt követően a milánói Venegono egyházmegyei szemináriumban tett látogatást, és két olyan egyházmegyei plébánián (Olgiate Olona és Seregno plébániák), amelyeket Bosco Szent Jánosnak szenteltek.

Számos hívő vett részt az imaalkalmakon, sokan gyóntak és áldoztak. Éjszaka a sestói Don Bosco szakiskola diákjai és a Segítő Szűz Mária Leányai közössége tartott virrasztást az ereklye jelenlétében.

Február elsején sok felnőtt és diák gyűlt össze Leccóban, a Szent Miklós-templomban, hogy tiszteletét tegye az ereklye előtt, elmondja a reggeli imát és részt vegyen a szentmisén.

Jelképes volt Don Bosco ereklyéjének Milanóba érkezése: az ereklyét szállító urnát külön villamossal szállították, melyen a BIZALMAS – Don Bosco – 1815, felirat és a 2015-ös dátum hirdette Don Bosco születésének kétszázadik évfordulóját. A jármű többször megállt Milano utcáin, így többek között az Azienda Trasporti Milanese dolgozói is üdvözölhették az ereklyét, ugyanígy a Casorettó-i Szent Károly oratórium tanulói, akik Don Bosco-himnuszokat énekeltek és imádkoztak. A Piazza Fontanathén jelen lévő mintegy nyolcszáz fiatal színes léggömböket engedett a levegőbe.

A székesegyházban az ereklyét ötezer ember fogadta éljenzéssel és az alkalomra komponált himnusszal, majd Mario Delpin, az érsekség általános helynöke mondott köszöntést. A Szalézi Ifjúsági Mozgalom fiataljai éppen éves fórumukra gyűltek össze Milánóban. Este fél tizenegykor érkeztek a székesegyházhoz: az ereklyét körmenetben, énekkel, tánccal, imádsággal és elmélkedéssel vitték a Szent Ágoston-bazilikába és a Szent Ambrose Intézetbe.

A Milánó szívében levő Szent Ágoston-bazilikából február 3-án a Cesare Beccaria fiatalkorúak börtönébe látogatott a Don Bosco-ereklye, ahol Dionigi Tettamanzi bíboros, Milánó nyugalmazott érseke Claudio Cacioli tartományfőnökkel, a két börtönlelkésszel és számos más pappal szentmisét mutatott be a börtönkápolnában. A főpásztor megkeresztelt két fiatalt, egy társukat pedig a bérmálás szentségében részesítette.

Don Bosco élő példája Isten irgalmának – mondta Gino Rigoldi börtönlelkész. Ma csakúgy, mint Don Bosco idején, olyan társadalomban élünk, amely azt mondja: zárjuk be ezeket a fiatalokat a börtönbe, és ne foglalkozzunk velük többé. tettamanzi bíboros azonban másként fogalmazott: „Már negyven éve vagyok ezek között a fiatalok között, és csodálatos dolgokat  láttam. Idebent meg lehet változni. De a probléma kint kezdődik, később, amikor nincsenek források, hogy munkahelyeket, oktatást, otthont teremtsünk, és reménykedjünk gyermekeink jövőjében. Don Bosco arra tanít, hogy bízzunk magunkban, a tehetségünkben, amit Isten ültetett a szívünkbe.”

A börtön színházában Milano egyházmegyei kollégiumainak hallgatói a fiatal fogvatartottak előadását nézhették meg, akik a színház és a zene nyelvén mesélték el életük történetét, feltárták a börtön valóságát és utazásukat a megváltás felé, beleszőve személyes vallomásaikat is.

Február 4-én, a zarándoklat lezárásaként  a milánói székesegyházban Angelo Scola bíboros mutatott be szentmisét.

ANS-Milánó/Szaléziak.HU