Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház
Esztergomi bazilika
Hely	2500 Esztergom, Szent István tér 1.

A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház vagy Esztergomi bazilika, egy klasszicista stílusban épült templom Esztergomban, a Szent István téren. Az épület a magyar katolikus egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében.

Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, és egyben az ország legmagasabb épülete. Méreteit tekintve Európa egyik legnagyobb bazilikája, a római Szent Péter-bazilika (132 m), a londoni Szent Pál-katedrális (108 m), a Milánói dóm (157 m) és a Kölni dóm (157 m) után, világviszonylatban a 18. helyen áll.^[1] A plébánia területéhez tartozik a Simor Papi Otthon kápolnája. A plébánia területén élő hívek száma 800 fő.

Az épület 

A bazilika főhomlokzata, előtérben Kiss György szobrász 1905-ös alkotása, Magyarok Nagyasszonya címen

A bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, valamint 118 méter hosszú és 49 méter széles. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál belülről 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter, mellyel jelenleg Magyarország legmagasabb épülete. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt 7 méter magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok pedig 57 méternél végződnek. A 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.

Külső homlokzat 

A bazilika éjszakai kivilágításban a Szent Tamás-hegyről nézve, előtérben az esztergomi vár Budai kapuja

Ha az épületet a főbejárat felől nézzük, akkor nyolc hatalmas, kompozitfővel ellátott oszlopot látunk, melyek vezetik be az előcsarnokot. Hátsó falán a négy építtető prímás hatalmas kőcímere látható; coepit, vagyis elkezdte (Rudnay Sándor), continuavit, azaz folytatta (Kopácsy József), consecravit, felszentelte (Scitovszky János) és consummavit, tehát befejezte (Simor János). Ezek címerek alkotója, a bécsi Johann Hutterer.

Ő készítette továbbá (Simor prímás megbízásából) az oszlopcsarnok hátoldalán lévő fülkéket kitöltő két hatalmas kőszobrot is, melyek Szécsi Dénes bíborosnak és Hunyadi János kormányzónak állítanak emlékeket, mivel kettőjük nevéhez fűződik az előző székesegyház gótikus átépítése. A bejárati kaputól jobbra és balra Nagy Lajos király és Telegdi Csanád érsek szobra látható, mind a kettő Kiss György alkotása. A négy szobor együtt őrzi a folytonosságot a korábbi székesegyház és a mostani között.

A főbejárat felett kőbe vésett latin felirat olvasható: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE, vagyis: A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója. A kapu feletti dombormű (Jézus hívja Zakeust) Johann Meixner faragása. A melléktornyokat összekötő boltívek felett Meixner két alkalmi domborművét látjuk, a bal oldali toronynál lévő az alapkőletételi, a jobb oldalnál lévő a felszentelést örökíti meg.

A nyugati homlokzaton és az oldalpárkányon Marco Casagrande hatalmas kőszobrai álltak, melyek az Egyházat, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Pétert és Pált és a négy evangélistát ábrázolták. Ezeket óriási súlyuk miatt szétfűrészelve távolították el, és helyükre mindössze három spiáterszobor került a homlokzatra, Kiss Györgytől, őket a második világháború csonkította meg. Ma négy dombormű, két angyal és két jelenet, valamint egy felirat díszíti a dunai homlokzatot. A domborműveket Casagrande faragta, az egyik jelenet Szent István országfelajánlását ábrázolja, a másikon Szent Lászlót látjuk, amint felkínálják neki a keresztes hadak fővezérségét. Az aranyozott vörösréz betűkből álló latin: QUAE SURSUM SUNT QUAERITE, azaz: Az odafent valókat keressétek felirat olvasható.

Belső tér

A bazilika belseje, szemben Michelangelo Grigoletti alkotta főoltárkép, a Mária menybevitele, ami egyben a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe

A Bazilikába betérve elsősorban a főoltárkép vonja magára a figyelmet. Michelangelo Grigoletti velencei művész kapta meg a feladatot, mely szerint Tiziano Frariban lévő festményét, a Mária menybevitelét kellett volna felnagyítania. Az eltérő arányok miatt kompozíciós változtatásokat kellett végrehajtania, és ezt a festő sikerrel megoldotta. Így készült el 1856-ban a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, melynek méretei: 13,5 x 6,6 méter.

A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket a bécsi Danninger műhely készítette. Az oltáron álló négy márványszobor (balról jobbra: Szent Márton, Szent Gellért a kis Szent Imrével, Szent Adalbert és Boldog Mór pécsi püspök) mindegyike magyar, illetve pannóniai vonatkozású.

Az oltár előlapjának márványdomborműve Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája nyomán készült. Az oltár melletti két hatalmas kandeláber talapzatán Izsák feláldozását és a Mózest látjuk a rézkígyóval. A szentélyben áll Lippert József műve, a színes márványból készült egykori prímási trónus (ma már nem használják).

Szemben vele papi szék áll, mögötte pedig a szentély orgonája. Remek tölgyfafaragások a kanonok stallumai, a szószék és a volt prímási szék, melyek a bécsi Liester cég műhelyében készültek. A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója, A Szentháromság diadala díszíti.

Moralt a müncheni Festészeti Akadémiának volt a tanára, és ő festette a csegelyekbe a négy nagy nyugati egyházatya freskóját: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Szent Gergely pápa képét is. A mellékoltárok feletti freskók ugyancsak az ő művei.

A kupola a bazilikából nézve

A kupola mai díszítését Antonio Detoma készítette Lippert József tervei szerint 1885 és 86 között. Míg előzőleg a csillagos ég volt a kupolában festve, addig a jelenlegi stukkó a reneszánsz ornamentika elemet használta fel. A kupola alsó peremén írás olvasható latinul, reneszánsz betűkkel: ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI, vagyis: Mária felvétett a menybe, örvendeznek az angyalok. A kupola alatti, színes márványberakású padlózat hatalmas körterülete, a csillagos égboltot ábrázolja.

A bal oldali kereszthajó végén áll a Szent kereszt-oltár. Oltárképe Grigoletti egyéni kompozíciója. A festő sajátosan oldotta meg a paradicsomi bűnbeesés és a megváltás kapcsolatát, míg korábban általában koponyát és csontot ábrázoltak a kereszt tövében, ő Ádámot és Évát a kép bal sarkába helyezte. Ádámot feleszmélve, homlokára tett kézzel, tette súlyosságának tudatára ébredve néz fel. Éva pedig összetett kézzel, könyörögve tekint a Megfeszített felé.

Az oltár plasztikai díszei, a tabernákulum és az angyalszobrok az olasz mester, Pietro Bonani műalkotásai. A Szent József-oltár márványszobrait Johann Meixner faragta. Ugyancsak ő készítette a párhuzamos helyzetben, a jobb oldali mellékhajóban álló Szent Adalbert-oltárt.

Mellette, a mellékhajó végében található a Magyar szentek oltára. Ennek oltárképét (Szent István felajánlja az országot a Nagyasszonynak) Grigoletti kezdte el a festeni, ám halála miatt csak félig készült el a munka. A kép bejezésére a fiatal Anton Mayert hívták meg, aki Dél-Tirolban már restaurálta Grigoletti egyik festményét.

Az oltár lépcsőjénél, oszlopon áll Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit szobra, Bonani alkotásai. Az oltárra a század végén helyezték el a három kassai vértanú (Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrác István és Grodecz Menyhért jezsuiták) szoborcsoportját, Kiss György munkáját. A három vértanút 1649-ben végezték ki hitükben való kitartásuk miatt Bethlen Gábor vezérének, Rákóczi Györgynek a hajdúi.

Ereklyéik abban az ezüstvázas tartóban láthatók, melyekben korábban a Szent Jobbot őrizték.

Stróbl Alajos: Simor János, 1896

Pietro della Vedova : Pázmány Péter, 1884

A Szent Márton-oltár és a Jézus Szíve-oltár ugyancsak Kiss György műve (mindkettőt a millenniumra ajánlották fel). Szent Márton szobra mellett IV. Béla két szent életű lányának, Kunigundának (Kingának) és Jolanatának (Jolánnak) a szobrai állnak. A Jézus Szíve-oltár Páduai Szent Antal és Alacoque Szent Margit térdelő alakja díszíti.

A kupolát tartó, a bejárathoz közelebb álló két pilléren hatalmas márványszobrok állnak, a bal oldali Pázmány Pétert örökíti meg. Pázmány volt a legjelesebb az esztergomi érsekek között, jezsuitából lett bíborossá, és ő tette katolikussá úgyszólván az egész királyi Magyarországot. Állandó kapcsolatot tartott mind a császárral, mind az erdélyi fejedelemmel.

Nagyszombatban egyetemet, Bécsben intézetet alapított a teológusok számára, amit ma is Pázmáneumnak hívnak. Pázmány a pozsonyi dómban van eltemetve. Simor János hercegprímás szerette volna Esztergomba hozatni tetemét, és a díszes nyughely számára rendelte meg Pietro della Vedova torinói művésznél Pázmány szobrát. A művész a híres szónokot (akit bíboros Cicerónak is neveztek) úgy ábrázolja, amint beszédes jobbját felemeli, baljában pedig könyvet tart. 1884-ben elkészült ugyan a szobor, a síremlék viszont nem, elmaradt Pázmány hazahozatala.

A szobor feletti félkörben reneszánsz stílusú Madonna-szobor látható. Az átellenes pilléren Simor János bíboros prímás szobra áll; ezt Stróbl Alajos faragta a bíboros által kinevezett kanonok felkérésére, és a szobor 1896-ra készült el. Simor vizsgáló tekintettel néz fel az általa díszített kupolára, baljában a bazilika oszlopcsarnokának rajzával, amit ugyancsak ő készített el. A szobrot reneszánsz keretben helyezték, a felső félkörös timpanonban Keresztelő Szent Jánosnak, Simor védőszentjének prédikáló félalakja kapott helyett. A bazilika belsejében két kápolna van, a nyugati oldalon a Szent István vértanú kápolna, a keletin pedig a Bakócz-kápolna.

A Szent István vértanú kápolna

A Szent István vértanú kápolna hivatott megőrizni annak a fejedelmi szálláshelynek emlékét, amelyben Szent István született, és amelyet később prépostsági rangra emeltek. A reneszánsz stílusú kápolnában három jelentős műtárgy van. Oltárának szobrát Ferenczy István, az újjászületett nemzeti szobrászat első képviselője faragta.

A megkövezett első vértanú, István diakónus térdre hulló alakját ábrázolja, amint karját (a megbocsátás gesztusával) égre emeli. Ehhez a szoborhoz fűződik Ferenczy kutató munkája; nagyméretű szobrokhoz is alkalmas márványt talált Ruskicán. Rudnay Sándor hercegprímás vele akarta elkészíttetni a bazilika többi márványszobrát is, ám az együttműködés meghiúsult, mert Ferenczy nagyon magas árakat szabott.

Az oltárral szemben áll Károly Ambrus prímás síremléke. A császári házból származó fiatal prímás csupán egy évig volt Esztergom érseke, 1809-ben pestisjárvány áldozata lett. A Napóleon ellen vívott győri csata sebesültjeit látogatva kapta el a ragályt, és Tatán hunyt el. Ő az első prímás, aki az új kriptában van eltemetve. Síremléke (melyet testvérei rendeltek meg Giusepper Pisani modenai szobrásznál 1826-ban) a casanovai ihletésű klasszicista síremléktípus egyetlen hazai példája.

Az oltár bal oldalán egy falba süllyesztett terrakotta dombormű Jézus születését ábrázolja. A Simor János prímás által vásárolt reliefet egy mainzi mester készítette a 17. század elején, és eredetileg a Rajna menti Eltville egyik templomát díszítette. A két kápolna bejárata feletti, nagyméretű domborműveket Johann Meixner alkotta bronzírozott gipszből. A Bakócz-kápolna felett Krisztus jeruzsálemi bevonulását láthatjuk. Az ablakok között felfedezhető a megrendelő Scitovszky János prímás és az alkotó művész, Meixner portréja. A szemközti falon a (tehát a Szent István vértanú kápolna felett) Krisztust ábrázolta a művész a gyermekek között.

A Bakócz-kápolna

A Bakócz-kápolna kupolája

Csernoch János hercegprímás nyughelye az altemplomban

Az orgona

A Bakócz-kápolna az egyetlen építészeti emlék, amely az első, a Szent Adalbert-székesegyházból (átépített formában) megmaradt. Bakócz Tamás, Mátyás király kedvelt embere alacsony sorból küzdötte fel magát az egyházi hierarchia legmagasabb csúcsáig, 1497 és 1521 között esztergomi érsek, II. Gyula pápa halála után 1513-ban kis híján pápává választották. 1507-ben kezdte el építtetni a maga sírkápolnáját a Szent Adalbert-székesegyház kiegészítéseként. Itáliából hívott tervezőket (köztük lehetett Johannes Fiorentinus), de hazai anyagból, süttői vörös márványból dolgoztatott.

Az Angyali Üdvözletkápolna oltárának mesterét ismerjük, Andrea Ferrucci személyében. Ferrucci Firenzében, a Santa Maria del Fiore szobrászműhelyben készítette el a Bakócz által megrendelt szobrokat, és 1519-ben szállította Esztergomba őket. A törökök a szobrokat összetörték, a domborműveket megcsonkították. A török uralom végén egyedül ez a kápolna maradt használható állapotban. A barokk korban került oltárára az a máriapócsi típusú kegykép, melynél számos csoda történt, és amely miatt a kápolna a környék búcsújáró helyévé vált. Erről tanúskodnak a megmaradt ezüst fogadalmi tárgyak.

A kápolnát 1874-ben, a tabernákulumot és az új kupolát pedig Antonio Detoma készítette Lippert József építész tervei alapján. A Bakócz-kápolna csonkaságával együtt is a magyarországi reneszánsz építészet egyetlen megmaradt alkotása.

Az altemplom

A Bazilika altemplomába 57 lépcsőn jutunk le. A grandiózus építmény, Packh János építész tervei alapján készült. Leérve mindjárt két hatalmas szoborral találkozunk, Andreas Schroth bécsi szobrász műveivel, melyek az Elmúlást és az Örök Életet jelképezik.

Több száz sírfülke között is láthatók a középkori templom romjaiban talált régi sírkövek, így a nagy humanista főpapé, Vitéz Jánosé, aki Mátyás királyt nevelte, vagy Szécsi Dénesé, aki megkoronázta Mátyást.

A belső rotundában van eltemetve Károly Ambrustól kezdve valamennyi érsek, köztük a korábban Mariazellben nyugvó, de 1991-ben hazahozott Mindszenty József holtteste.

Mindszenty József sírja Esztergomban

Világszerte elismert hősiessége vonzotta ide imádkozni II. János Pál pápát is. A kripta nyugati oldaltermében kapott helyet Csernoch János hercegprímás síremléke, ezt Zala György emelte 1930-ban.

Az Orgona

A Főszékesegyház orgonáját Ludwig Mooser építette. 1856. augusztus 31-én avatták fel. Eredetileg mechanikus csúszkaládás, hárommanuálos és 49 regiszteres volt. A harmadik manuál mechanikus kúpláda szerkezetben épült, redőnyben volt, és keskeny vízszintes redőnylevelekkel rendelkezett; egy harmóniumsípsor volt beleépítve, melynek claveoline volt a neve, és a játszóasztalban helyezkedett el. Az orgona hangképe az 1800-as évek közepének Salzburg környéki hatását idézte, mivel az építőmester innen hozta tudományát Magyarországra.

Az orgona elkészülte után viszonylag jól funkcionált, voltak viszont légellátási és mechanikabeli problémái. Később az állapota megromlott; az első világháborúban nagymértékben károsodott, a homlokzati sípjait háborús célra rekvirálták. Ezeket 1924-ben pótolták. A második világháborúban a Mooser orgona erősen megsérült, ezért egy pneumatikus kúpládás orgonát építettek a jelenlegi orgonaház oldalába, amely két manuállal rendelkezett.

Az 1970-es évek közepe óta Baróti István a székesegyház orgonistája, aki megalkotta az orgona diszpozícióját, valamint megmentette az utókor számára a régi Mooser-orgona megmaradt sípsorait.

Harangok

A esztergomi bazilikának három harangja van. Mindegyik a déli oldaltoronyban található. A nagyharang 5827 kilogrammos, átmérője 218,5 centiméter, Szlezák László öntötte 1938-ban. Elődje 5467 kilogrammos volt, amely 1930-ban megrepedt ezért újra kellett önteni. Ezt a feladatott Schaudt András végezte. A középharang 280 kilogrammos, átmérője 81 centiméter, és szintén Schaudt öntötte 1858-ban Pesten. A lélekharang 20 kilogrammos, átmérője 31 centiméter, Budán öntötte Joseph Steinstock. A harangon az 1751-es évszám olvasható. Ez azt jelenti hogy a harangot az egyházközség készen vásárolta.

A Várhegy és a Víziváros Párkányból nézve, előtérben a Bazilika, a Vár, a Prímási Palota és a Vízivárosi plébániatemplom