Lukács Pelbárt ferences szerzetes tiszteletére február 21-én kétnyelvű emléktáblát avattak a horvátországi Valpón, abban a templomban, ahol a vértanút keresztelték – tájékoztatott Szerdahelyi Csongor a Ferences Sajtóközponttól.

Az ünnepségen a helyi híveken kívül mintegy száz szerzetesnővér, negyven pap, a diakovár-eszéki érsekség káptalanjának képviselői, a valpói születésű Marin Srakić nyugalmazott diakovári érsek és Dobszay Benedek ferences tartományfőnök vezetésével magyarországi ferencesek vettek részt.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa, Duro Hranić diakovár-eszéki érsek ismertette Pelbárt testvér élettörténetét, és azt, hogy a ferences testvér hogyan készült fel életének feláldozására. A zárókönyörgés után Pelbárt testvér egykori ministránsa és tanítványa, Frajka Félix elevenítette fel személyes emlékeit. „Gyermekkoromban olyan nagy hatással volt rám, hogy elhatároztam, én is követője leszek Assisi Szent Ferencnek, és olyan ferences leszek, mint Pelbárt atya” – mondta a Pasarétről érkezett idős szerzetes, majd arra kérte a helybelieket, legyenek büszkék Valpó nagy szülöttjére, és ápolják emlékét.

Ezt követően Dobszay Benedek tartományfőnök mondott köszönetet a djakovári érseknek, hogy a főegyházmegye szívén viseli a magyar ferences vértanúk tiszteletének ápolását. Az egyházmegye ordináriusa Lukács Pelbárt emlékét őrző márványtáblát és domborművet adott át a provinciálisnak és a ferences vértanú szülőfaluja, Beszter plébánosának.

A keresztelőkút felett elhelyezett emléktáblán a következő horvát és magyar nyelvű sorok állnak: „Ebben a templomban keresztelték meg Isten szolgáját, Lukács Pelbárt (1916–1948) ferences atyát, aki Beszter községben született, és Krisztushoz való hűsége, lelkipásztori buzgósága miatt hurcolták el Hatvanból (Magyarország, Heves megye), valamint ítélte el a szovjet ítélőbíróság. 1948. április 18-án hunyt el a finn-karéliai fogolytáborban. Legyen közbenjárónk Istennél, példája pedig bátorítson minket a hit útján! A táblát állíttatta a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye és a Magyar Ferences Rendtartomány.”

A hét magyar ferences vértanú emlékhelyeire az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul. Kovács Kristóf szülővárosában, Jászberényben 2013-ban avattak emléktáblát, ahol Ternyák Csaba egri érsek mutatta be a szentmisét, majd 2014-ben Budapesten a vértanúság témájáról tartott lelkinap keretében mélyítették el Brenner János és a hét ferences szerzetes életpéldájának tanítását. Ekkor a zárómise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt.

Nagyböjt idején Rómában az egyház mindennap más vértanú sírjához zarándokol. Ehhez a korai századokig visszanyúló szokáshoz társulnak a ferencesek Szent Mátyás apostol ünnepétől, február 24-től kezdődően azzal, hogy a Mátrverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely Facebook-oldalán mindennap a hét, vértanúság hírében elhunyt ferences életéből, műveiből idéznek fel egy-egy történetet vagy elevenítik fel az egyház vértanúságról szóló tanítását a nagyböjt során.

Hamarosan ferences imafüzet is megjelenik, amely imakilenced formájában, igeliturgia keretében mutatja be Isten szolgáinak életét és hitvallását, és lehetőséget ad arra, hogy boldoggá avatásukért közösségileg is imádkozhassanak a hívek, s hogy közbenjárásukat kérhessék a különféle nehézségek megoldásában. Az ingyenes imafüzet elmélkedéseket, gondolatokat, történeteket tartalmaz a vértanúkról, illetve maguktól Isten szolgáitól.

Fotó: Ferences Sajtóközpont

Magyar Kurír