A szobor megáldása előtt mondott beszédében Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius kiemelte, Teréz anya rendkívüli ember volt, a szegények szolgája, aki életével példát adott mindannyiunknak: a keresztény együttérzés példáját.

„Teréz anya mindannyiunk számára zavarba ejtő, példamutató életet élt”– hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a kerület polgármestere. Hozzátette, hogy a kalkuttai missziós nővér szembenézett a nyomor és a kilátástalanság szörnyűségeivel, évtizedeken át áldozatos munkájával segítette a nélkülözőket.

„Egyszerű volt a szó legnemesebb értelmében” – hangoztatta, megjegyezve, hogy a modern média hiába akarta „sztárrá” faragni, minden kitüntetése és minden hivatalos szereplése ellenére, a Nobel-békedíj átvétele után is visszatért Indiába, pártfogoltjai közé. Milliók ismerték meg a világban cselekedeteit, hogy elgondolkozzanak az önzetlenség és a segíteni akarás hétköznapi természetességéről – mondta. Hozzátette, hogy az általa alapított Szeretet Misszionáriusai Rendjéhez ma már négyezer apáca és négyszáz szerzetes tartozik, gyógyító munkájukat pedig számtalan önkéntes segíti a világ mintegy másfél száz országában, köztük Magyarországon is.

Mira Hoxha, az Albán Köztársaság nagykövete köszöntőjében felidézte, hogy az ENSZ közgyűlése magyar kezdeményezésre 2012. december 17-én nyilvánította szeptember 5-ét, Boldog Kalkuttai Teréz anya halálának napját a jótékonyság világnapjává.

Teréz anya bronzszobrát, Mihály Gábor szobrászművész alkotását Pokorni Zoltán polgármester, Lévai Anikó, Mira Hoxha és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius leplezte le.

Az albán származású, 1997-ben elhunyt és 2003-ban boldoggá avatott Teréz anya 1928-tól szerzetesnővérként tanított Indiában. 1948-ban elhatározta, hogy a szegények szolgálatának szenteli az életét, és megalapította a Szeretet Misszionáriusainak Közösségét. Azóta a világ számos országában nyitottak házakat a szenvedők megsegítésére New Yorktól Libanonig, Perutól Csernobilig.

Fotó: MTI

Magyar Kurír