A felújítás főtervezője által az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint az utolsó órában kezdődött el a 13. század közepén épült, ám többször átépített templom felújítása, „az épület szerkezeti egységeinek többsége ugyanis vagy összeomlás előtt áll, vagy nagyon leromlott állagú”.

Amint a tájékoztatóból kiderül, az épület szerkezete évszázadok óta nem megfelelő, ám a 20. században történt beavatkozások felgyorsították a károsodási folyamatot. A mostani felújítás tervezői a Kós Károly tervei alapján 1946-47-ben történt átalakítást is az épület helyzetét súlyosbító beavatkozások között említik.

Az Erdélyi Református Egyházkerület többévi előkészítési munka után, januárban írta alá azt a szerződést, amely által az Európai Unió több mint hézmillió lej (félmilliárd forint) támogatást nyújt a templom felújítására. Az április végén elkezdett, összességében több mint tízmillió lejbe (csaknem hétszázmillió forintba) kerülő munkálatokat 2015 márciusáig kell befejezni.

A munkálatok a szentély szerkezetének a kitámasztásával kezdődtek el, és a műemléképület középkori elemeinek a helyreállítását célozzák. Az épület funkcionális vagy szerkezeti szempontból nem megfelelő kitoldásait, például a 20. században épített karzatokat, új szerkezetekre helyezik. „Nem Kós Károly átalakítási koncepciójával volt baj, hanem annak a szerkezeti megoldásaival” – mondta az MTI-nek Makay Dorottya, a felújítás főtervezője.

A felújítás során teljesen újraépítik a templom födémjét és tetőszerkezetét, a főhajó, a mellékhajó és a kereszthajó egyaránt kazettás mennyezetet kap.

A település honlapjának ismertetése szerint a templom (balra) építését az 1241-es tatárjárás után kezdték el, természetesen eredetileg katolikus templomnak épült. Építészeti stílusa a kerci cisztercita alapítású templomot idézi. A széki református templom három hajós gótikus stílusú templom, melyet 1470-ben Mátyás király a Szentlélekről nevezett el. A templom falait eredetileg mindenhol freskók díszítették melyek olasz mesterek munkájára utalnak, ám az is elképzelhető, hogy magyar mesterek készítették. A freskók egy része még ma is látható. A templomot 1432-ben bővítették, 1770-ben pedig kazettás mennyezetet szereltek fel mely később leégett, egy kazetta azonban napjainkban is látható mely a déli oldalhajóban van elhelyezve. A templomot többszöri pusztítás után 1946-ban Kós Károly tervei alapján restaurálták valamint bővítették. A templomot körülvevő részben leomlott kőfal arra utal, hogy a templom valamikor erődítményként is szolgálhatott.

Széken egyébként több felekezet jelen van, a három legnagyobb a református, a katolikus és az adventista. A refomációkor a székiek nagy része áttért a református hitre (ma 75 százalékuk református), 1759-ig a katolikusoknak nem volt templomuk. 1714-ben a kolozsvári Ferenc-rendi szerzetesek székre jöttek és kolostort alapítottak. 1752 és 1759 között Mária Terézia királynő támogatásával szerzetesi lakás épült valamint a jelenlegi katolikus templom. A ferencesek iskolát is működtettek itt mely igen színvonalas volt. A rend utolsó lakója Fábián atya volt, aki Széken hunyt el 1988-ban. Azóta Széken nem élnek szerzetesek. (Jobbra a katolikus templom.)

Az 1700-as években a Mikes gróf által betelepített román közösségnek 1707-ben épült fatemplom (balra). A templomot többször is restaurálták már, és páratlan szépségnek számít. Mennyezetét értékes és szép freskók díszítik valamint értékes ikonok is találhatók benne. A templom közelében II József császár idejében iskola is működött melyet a város pártfogolt.

Szék a hetvenes évek óta a táncházáról, tánckultúrájáról és viseletéről ismert település.

MTI/Magyar Kurír
fotók: Szék honlapja