A Szentatya június 6-án, szombaton délelőtt a szarajevói elnöki palotában beszédet mondott Bosznia-Hercegovina elnökségéhez, miután meghallgatta a soros szerb elnök, Mladen Ivanić köszöntő szavait. A Vatikáni Rádió adott hírt a találkozóról.

Ellen kell állnunk az uszító hangoknak, amelyek erőszakra és széthúzásra szólítanak és fel kell ismernünk egymásban a közös emberi értékeket, amelyek összekötnek. A sötét viharfelhők végre elvonultak, most a béke és az igazságosság útján kell várnunk, hogy a fagyos tél után virágba boruljon a tavasz, amelynek már látszanak a jelei – mondta a boszniai politikai vezetőkhöz intézett beszédében Ferenc pápa.

Szarajevói útjának első hivatalos beszédében a Szentatya Európa Jeruzsálemének nevezte a boszniai fővárost, amely különböző kultúrák, nemzetek és vallások csomópontja. E szerepének úgy tud megfelelni, ha mindig új hidakat épít, a meglévőket pedig gondozza, hogy garantálja a baráti, stabil és civilizált kommunikációt.

Kommunikálnunk kell ugyanis, fel kell ismernünk a másik értékeit, ki kell emelni azt, ami összeköt – hangsúlyozta. A különbözőségekben pedig lehetőséget kell látnunk a növekedésre, miközben tiszteletben tartjuk a másikat. Türelmes és bizakodó párbeszédre van szükség, hogy a múlt súlyos sebei begyógyuljanak és reménnyel tekintsünk a jövőbe; hogy félelem és neheztelés nélkül, szabad lélekkel nézzünk szembe a mindennapos gondokkal. A pápa örömmel jegyezte meg, hogy Bosznia-Hercegovina a háború és a konfliktus kultúrája után a találkozás kultúrájára váltott át.

Ferenc pápa elmondta: a béke és a párbeszéd zarándokaként érkezett Szarajevóba tizennyolc évvel elődje, Szent II. János Pál történelmi látogatása után, amely mindössze két évvel a daytoni egyezmény után történt. Örömmel nyugtázza az elért eredményeket és a megbékélés további lépéseire buzdítja e föld lakóit, amelyen horvátok, szerbek és bosnyákok élnek együtt évszázadok óta. Bosznia-Hercegovina Európa szerves része, ezért mindaz, ami ott történik, érinti az egész kontinenst. A három etnikum békés és harmonikus együttélése, a muzulmánok, zsidók és keresztények közötti szívélyes és testvéri kapcsolatok jelentősége jóval túlmutat az ország határain. Az egész világ előtt tanúskodik arról, hogy lehetséges az együttműködés különféle etnikumú és vallású emberek között a közjó érdekében; hogy a kultúrák és hagyományok pluralizmusa eredeti és hatékony megoldásokat szülhet a problémákra; és hogy a legmélyebb sebek is begyógyulhatnak az emlékezet megtisztulási folyamatában, reményt adva az eljövendőnek.

„Én ma láttam ezt a reményt azokban a gyermekekben, akiket köszöntöttem a repülőtéren. Muzulmánok, ortodoxok, zsidók, katolikusok és más kisebbséghez tartozók – mind együtt voltak, örömmel! Ez a remény! Erre építsünk!” – buzdított közvetlen szavakkal a Szentatya. Ellen kell állnunk azoknak a barbár hangoknak, amelyek minden különbözőségből alkalmat és ürügyet teremtenek az egyre vadabb erőszakhoz. Föl kell ismernünk közös emberi alapértékeinket, ezeknek a nevében lehet és kell együttműködnünk, építkeznünk és párbeszédet folyatnunk, ezeknek a nevében meg lehet és meg kell bocsátanunk és növekednünk kell. Így a különböző hangok kórusa nemes és harmonikus dalt szólaltathat meg a gyűlölet fanatikus kiáltásai helyett.

A politikusoknak az emberi személy alapvető jogainak tiszteletben tartásáért kell fáradozniuk, melyek közül kiemelkedik a vallásszabadsághoz való jog. Ezáltal lehetővé válik, hogy egy békésebb és igazságosabb társadalmat építsünk, amelyben minden etnikumhoz, valláshoz vagy területhez tartozó állampolgár ugyanazon jogokkal vehet részt a közéletben és járulhat hozzá a közjóhoz.

A katolikus egyház az imán, hívei és intézményei tevékenységén keresztül részt vesz Bosznia-Hercegovina anyagi és erkölcsi újjáépítésében. Osztozik örömeiben és aggodalmaiban, kiáll a szegények és rászorulók mellett, követve az isteni mester, Jézus példáját és tanítását. A Szentszék örömmel üdvözli az elmúlt években történt előrelépéseket az együttműködés, a párbeszéd és a szolidaritás útján. Tudatában van annak, hogy a béke és egymás kölcsönös meghallgatása egy civilizált együttélés során elengedhetetlen feltétele a valódi és tartós fejlődésnek. Ferenc pápa végül a boszniai elnökséghez intézett beszédében a béke és a jólét ajándékát kérte Istentől Szarajevó és egész Bosznia-Hercegovina számára.

A találkozót követően az elnöki palota előtt fehér galambokat engedtek el az út mottójának jelképeként, amelyet a pápa elismételt az összegyűlteknek: „Mir vama!” (Béke veletek!).

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír