A „kizárólagos gondolkodásmód” („pensée unique”), a humanizmus, amely átveszi Jézus, az igazi ember helyét, tönkreteszi a keresztény identitást. Ne bocsássuk árverésre személyi igazolványunkat – buzdított Ferenc pápa november 16-i reggeli szentmiséjén a Szent Márta-házban.

A napi olvasmány Makkabeus könyvéből egy „gonosz sarjról”, Antiokhosz Epiphánész hellén királyról szól, aki pogány szokásokat vezetett be Izraelben, a „választott nép”, az akkori egyház körében. Ferenc pápa a föld alatt húzódó gyökér képét elemezte. A gyökér fenomenológiája a következő: nem látszik, úgy tűnik, hogy nem árt, de növekszik, és kimutatja saját természetét. Megfontolt sarjnak tűnt, aki az izraelitákat a környező nemzetekkel való egységre buzdította, hogy védelmet élvezzenek. „Miért van olyan sok különbözőség?” – gondolhatták. „Mert amióta elkülönültünk tőlük, sok rossz dolog történt velünk. Menjünk el hozzájuk, legyünk egyenlőek.” A pápa három szót hangsúlyozott az olvasmány kapcsán: világiasság, hitehagyás (aposztázia), üldözés. A világiasság azt jelenti, hogy azt csináljuk, amit a világ. Vagyis árverésre bocsátjuk személyi igazolványunkat azzal, hogy egyformák vagyunk mindannyian. Így aztán sok izraelita megtagadta hitét, és eltávolodott a Szent Szövetségtől. Az, ami nagyon észszerűnek tűnt – vagyis, hogy olyanok vagyunk, mint mindenki, normálisak –, pusztítássá vált.

A király előírta egész birodalmában, hogy mindenki egy népet alkosson – ez kizárólagos gondolkodásmód. Ez a világiasság, amely arra ösztönöz, hogy mindenki hagyja el saját szokásait. Minden nép alkalmazkodjon a király utasításaihoz. Még sok izraelita is elfogadta ezt a kultuszt, áldoztak a bálványoknak, és megszentségtelenítették a szombatot. Elhagyták hitüket. A világiasság tehát a kizárólagos gondolkodásmódhoz és aposztáziához vezet. A különbözőség nem megengedett, mindenki egyforma. Az egyház történetében és a történelem során is láttuk, hogy az egyházi ünnepek nevét megváltoztatták. Urunk születésének más nevet adtak, hogy eltöröljék az identitást.

Izraelben elégették a törvénykönyveket, és ha valaki betartotta a törvényt, a király döntése értelmében halálra ítélték. Az üldöztetés tehát egy mérgező gyökérből, sarjból indult el. Mindig elgondolkodtatott – jegyezte meg a pápa –, hogy az Úr az utolsó vacsora során hosszú imájában övéi egységéért imádkozott, és kérte az Atyát, hogy szabadítsa meg őket a világ szellemétől, a világiasságtól, mert az tönkreteszi az öntudatot, és kizárólagos gondolkodáshoz vezet.

Egy kis gyökértől indul el, és az enyészet iszonyatában, az üldözésben ér véget. Ez a világiasság ámítása, ezért kérte Jézus az Atyát azon a vacsorán. „Atyám, nem azt kérem, hogy vond ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a világtól, ettől a mentalitástól, ettől a humanizmustól, amely a valódi ember, Jézus Krisztus helyét akarja átvenni, elvéve a keresztény identitást, és a kizárólagos gondolkodáshoz vezet. „Mindenki így tesz, mi miért nem?” – mondhatnánk. Manapság el kell gondolkodnunk: „Mi az én identitásom? Keresztény vagy világi? Vagy azért nevezem magam kereszténynek, mert gyermekként megkereszteltek, vagy mert egy keresztény országban születtem, ahol mindenki keresztény?” A lassan belopózó világiasság növekszik, igazolja magát, és fertőz. Növekszik, mint a gyökér, mindig igazolást talál – mondván: „de hát tegyünk úgy, mint mindenki, nem nagyon különbözünk tőlük” –, és végül megfertőz, és sok rossz dolog származik ebből – mutatott rá Ferenc pápa.

A liturgia az egyházi évnek ezekben az utolsó napjaiban arra buzdít minket, hogy figyeljünk oda a mérgező gyökerekre, amelyek eltávolítanak az Úrtól. Kérjük az Urat az egyházért, hogy óvja meg a világiasság minden formájától, hogy az egyháznak mindig a Jézus Krisztus által kijelölt identitása legyen. Mindannyian rendelkezzünk azzal az identitással, amelyet a keresztségben kaptunk. Ezt az öntudatot ne dobjuk ki azért, mert olyanok akarunk lenni, mint mindenki, a „normalitás” érdekében. Kérjük, hogy az Úr adja meg a kegyelmet, hogy megtartsuk és megóvjuk keresztény identitásunkat a világiasság szellemével szemben, amely mindig növekszik, igazolja magát, és megfertőz – fogalmazott Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír