Ferenc pápa június 6-án, szombaton délelőtt 11 órakor szentmisét mutatott be Szarajevóban, a zsúfolásig telt Koševo stadionban. A szentmise homíliáját egyetlen hatalmas témának, a békének szentelte – a Vatikáni Rádió híradása.

A szentmise olvasmányaiban többször is elhangzott a béke szó, amely kiváltképpen prófétai szó – kezdte beszédét a pápa. A béke Isten álma, Isten terve az emberiség, a történelem és a teremtett világ számára. Ám ez a terv mindig ellenállásra talál az ember részéről és a gonosz részéről. Napjainkban is így van: a békére való vágyakozás és az elkötelezettség a béke építésére szemben áll azzal a ténnyel, hogy a világban számos fegyveres konfliktus zajlik. Egy darabokban vívott harmadik világháború zajlik és a globális média világában érezhető a háborús légkör – hangsúlyozta a pápa.

Vannak, akik ezt a légkört akarják megteremteni és eltökélten gerjesztik, különösen azok, akik a különféle kultúrák és civilizációk közti összeütközésre törekszenek és azok is, akik a háborún, a fegyverkereskedelmen nyerészkednek. De ez a háború azt jeleni, hogy gyerekek, nők és idősek élnek menekülttáborokban, erőszakosan kitelepítik az embereket, lerombolják a házakat, az utcákat és a gyárakat, de mindenekelőtt számtalan összetört életet jelent. Ti ezt jó tudjátok, mert éppen itt tapasztaltátok meg, mennyi szenvedés, mennyi pusztítás, mennyi fájdalom jár ezzel. Ma, testvéreim – folytatta a pápa –, ebből a városból újból felhangzik Isten népének és minden jóakaratú embernek a kiáltása: Soha többé háborút!

Ebben a háborús légkörben mint a felhőkön áthatoló napsugár visszhangzik Jézus szava az evangéliumban: „Boldogok a békességszerzők” (Mt 5,29). Ez a felhívás mindig időszerű, érvényes minden nemzedékre. Nem azt mondja: „Boldogok a békességet prédikálók” – ezt mindenki megteheti, még képmutató és egyenesen álságos módon is. Nem, ellenben azt mondja: „Boldogok a békességszerzők” – akik teszik, művelik a békét. A béke szerzése kézműves munka, amely szenvedélyt, türelmet, tapasztalatot, állhatatosságot igényel. Boldogok, akik békességet vetnek mindennapi tevékenységükkel, magatartásukkal, a szolgálat, a párbeszéd, az irgalmasság gesztusaival. Igen, őket tényleg Isten fiainak fogják hívni, mert Isten békét vet, mindig és mindenütt. Az idők teljességében elvetette a világba saját Fiát, hogy békénk legyen! A békeszerzés olyan munka, amelyet mindennap végezni kell, lépésről lépésre anélkül, hogy belefáradnánk.

És hogyan készítik a békét? – tette fel a kérdést a pápa, majd Izajás próféta szavára utalt: „Az igazságosságot gyakorolni, ez teremt békét” (Iz 32,17). „Opus justitiae pax” – a Vulgáta-fordítás alapján, mely híres mottóvá lett, és prófétai módon XII. Piusz pápa alkalmazta: a béke az igazságosság műve. Itt nem egy meghirdetett, elméleti módon megfogalmazott, megtervezett igazságosságról, hanem a gyakorlatban megélt igazságosságról van szó. Az Újszövetség tanítása szerint az igazságosság teljes betöltése azt jelenti: a felebarátot úgy szeretni, mint önmagunkat. Amikor Isten segítségével követjük ezt a parancsot, mennyire megváltoznak a dolgok! Megváltoznak, mert mi megváltoztatjuk! Az az ember, az a nép, akit az ellenségemnek láttam, valójában a saját arcomat, a szívemet, a lelkemet hordozza. Ugyanaz az Atyánk a mennyben. Tehát a valódi igazságosság azt teszi a másik emberrel, a másik néppel, amit én szeretnék, hogy velem tegyenek.

Szent Pál a szentleckében a békeszerzés elengedhetetlen magatartását írja le: „Mint Istennek szent és kedves választottai, öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Ahogy az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak.”

Ez az a magatartás, amellyel békeszerzők lehetünk a hétköznapokban, ott, ahol élünk. Ne áltassuk magunkat azért, hogy mindez csupán csak tőlünk függ. Ezzel csalóka moralizmusba süllyednénk! A béke Isten adománya, nem mágikus értelemben. Ő maga, a Szentlelke által belevési a szívünkbe és a testünkbe ezt a magatartást és így tesz bennünket az ő békéjének az eszközévé. A béke Isten adománya, mert a velünk való kiengesztelődésének a gyümölcse. Csak az lehet a békesség szerzője, aki kiengesztelődik Istennel.

Végül Ferenc pápa az Úrtól – Szűz Mária közbenjárására – egyszerű szívet, a türelem, valamint az igazságosságért folytatott küzdelem és munka kegyelmét kérte, hogy irgalmasok, békességszerzők, a béke és nem pedig háború magvetői legyünk. Ez az út tesz bennünket boldoggá! – tette hozzá.

A rekkenő hőség ellenére zsúfolásig megtelt a városi Koševo stadion a hívekkel. Többségben fiatalok voltak jelen és ez a reménység jele, hiszen ők a holnap egyháza. Ugyanakkor a tegnapra is gondoltak a szervezők, amikor a stadion egyik szektorát azoknak az embereknek tartották fenn, akik az 1991-94-es háborúban szenvedtek sérülést és lettek rokkantak. A szarajevói pápai szentmisére nemcsak Bosznia-Hercegovina egész területéről érkeztek katolikus hívek, hanem a szomszédos országokból, így a szerbiai Délvidékről is. Részt vett és koncelebrált a szentmisén Német László nagybecskereki püspök, akit buszokkal kísértek el a hívek az egyházmegyéjéből.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír