Elmélkedése témáját és gondolatainak az irányát a napi olvasmány egyik, sokszor ma is fájdalmasan aktuális válasza adta:  „Nem is hallottuk, hogy van Szentlélek”.

Az egyház ugyanis ezt olvasta ma közös üzenetként: „Míg Apolló Korintusban tartózkodott, Pál a felső tartományokon át Efezusba érkezett. Itt néhány tanítványra akadt. Megkérdezte tőlük: „Megkaptátok a Szentlelket, amikor hittetek?” „Nem is hallottuk, hogy van Szentlélek” – felelték. „Mire keresztelkedtetek?” – kérdezte ismét. Ezt válaszolták: „János keresztségére.” „János a bűnbánat keresztségével keresztelt – magyarázta Pál –, a népet meg arra biztatta, higgyenek abban, aki utána jön, azaz Jézusban.” Ezt hallva megkeresztelkedtek Jézus nevére. Ezután Pál rájuk tette a kezét, és leszállt rájuk a Szentlélek, megkapták a nyelvek adományát és prófétáltak. Ezek az emberek együttvéve voltak vagy tizenketten” (ApCsel 19,1-17). 

Ma is sokan vannak olyanok – emelte ki a pápa – akik a kérdésre, hogy Megkaptátok-e a Szentlelket?, azt válaszolják: „tanultunk róla a katekizmusban”, és „tudjuk, hogy a Szentlélek benne van a Szentháromságban”, de valójában nem tudnak többet róla. Ferenc pápa ezután röviden összefoglalta, „mit is csinál a Szentlélek: Ő az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról. Hallottuk a mise elején Jézus ígéretét: Amikor megkapjátok a Szentlelket, tanúim lesztek egészen a föld végső határáig. A Szentlélek az, aki Isten dicséretére indít bennünket és imádságra ösztönöz: Ő imádkozik, bennünk! A Szentlélek az, aki bennünk van és aki megtanít minket az Atyára tekinteni és így szólítani: Atya! Megszabadít bennünket az árvaság állapotából, amibe evilág szelleme akar vinni minket”.

„A Szentlélek az élő egyház főszereplője, aki az egyházban működik” – folytatta a pápa. „A veszély abban áll” – intett a pápa –, „amikor nem éljük ezt, amikor nem vagyunk összhangban a Szentlélek küldetésével és lefokozzuk a hitet a moralitásra, az erkölcsre. Nem elég megállni a parancsok betöltésével, mondván: »Többet már nem! És hogy ezt meg lehet tenni, azt pedig már nem…! Idáig menően igen, azontúl már nem!« Ebből jön aztán a kazuisztika, az esetértelmezések rendszere és a hideg erkölcstan”.

„A keresztény élet ugyanis nem egy etika, hanem találkozás Jézus Krisztussal!” – szögezte le a pápa. „Éppen a Szentlélek az, aki erre a Jézussal való találkozásra visz. Ám mi, az életünk során a szívünkben a Szentlelket sokszor úgy tartjuk, mint egy luxus-foglyot s nem hagyjuk, hogy indítson és mozgasson bennünket. Ő meg tud tenni mindent, de mindent, és emlékeztet minket mindarra, amit Jézus mondott és meg tudja magyarázni Jézus dolgait… Csak éppen egy dolgot nem tud csinálni a Szentlélek, hogy bennünket szalon-keresztényekké tegyen! Ezt nem tudja megcsinálni” – szögezte le a pápa. „Nem tud belőlünk virtuális keresztényeket alkotni, csak virtuózus keresztényeket” – használt a pápa egy nyelvjátékot: nem tud látszólagos kereszténnyé tenni bennünket, csak erényessé, mert ő valóságos kereszténnyé formál. Ő úgy veszi az életet, ahogy az van, reálisan, az idők jeleinek prófétai olvasatával, és így visz előre bennünket. Ő a mi szívünk nagy foglya!”

„Ezen a héten hasznos lesz számunkra„ – tette hozzá a pápa –, „hogy elmélkedünk arról, mit is tesz a Szentlélek az életünkben. Kérdezzük meg magunktól, hogy megtanított-e bennünket a szabadság útjára. A Szentlélek ugyanis arra ösztönöz bennünket, hogy lépjünk ki magunkból! Félek ettől? Milyen a bátorságom, amit a Szentlélek ad, hogy kilépjek magamból és tanúságot tegyek Jézusról? És még tovább: Van-e türelmem a próbatételekhez? Mert a türelmet is a Szentlélek adja”.

„Ezen a héten Pünkösd ünnepére készülődünk – folytatta a pápa. „Valóban hiszek benne, vagy csak egy szót jelent ő nekem?” – kérdezett tovább. „Igyekezzünk beszélni vele!” – buzdított: „Tudom, hogy a szívemben lakol, hogy jelen vagy az egyház szívében és hogy előre viszed az egyházat, hogy egységet teremtesz köztünk. A tanulékonyság kegyelme a Szentlélektől van. Ezen a héten kérjük ezt az ajándékot, gondoljunk a Szentlélekre, beszéljünk vele!” – fejezte be ezzel a kéréssel a homíliáját Ferenc pápa hétfőn reggel.

Ferenc pápa a szentmise során szeretettel köszöntötte a Szent Márta házban szolgáló vincés nővéreket, akik május 9-én ünneplik rendalapítójuk, Marillac Szent Lujza emléknapját, aki a 17. században élt Franciaországban .

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

K