Ferenc pápa május 10-én, vasárnap levélben köszöntötte a savona-noli egyházmegye püspökét, Vittorio Lupit. A Szentatya üzenetében az Irgalmasság Anyja oltalmába ajánlotta az irgalmasság szentévét – tudósít a Vatikáni Rádió.

Miközben egyre közelebb kerülünk az irgalmasság rendkívüli szentévéhez, az egyház egyre jobban elmélyíti a „Divina Misericordia” témáját, és egyre inkább rábízza a jubileumot az Irgalmasság Anyjára. Ferenc pápa is ezt tette azzal az üzenettel, melyet vasárnap a Ligur-tenger partján fekvő savona-noli egyházmegye főpásztorának, Vittorio Lupi püspöknek küldött abból az alkalomból, hogy éppen kétszáz esztendeje annak, hogy VII. Piusz pápa 1815. május 10-én ünnepélyes szertartás keretében megkoronázta a Szent Szűz kegyszobrát. Ezzel az üzenettel Ferenc pápa egyúttal az Irgalmasság Anyja oltalmába ajánlotta az irgalmasság szentévét.

Ferenc pápa levelében említést tesz arról a találkozásról, mely a savonai kegyhely történetének középpontjában áll: 1536. március 18-án a Szűzanya megjelent a tengerparti kisváros határában egy Antonio Botta nevű helybéli parasztembernek, és többek közt azt mondta neki, hogy az „irgalmasság nem igazságosság”. VII. Piusz, miután kiszabadult 1809 óta tartó savonai fogságából, melybe Napóleon vetette, 1815-ben azzal a gesztussal adott hálát a Szűzanyának, hogy megkoronázta az Irgalmasság Anyja szobrát.

„Ez a mondat – utal Ferenc pápa a Szűzanya szavaira – soha nem volt annyira időszerű, mint éppen napjainkban, hiszen ma főként az irgalmasságra van szükség.”

A Szentatya megemlékezik elődje, XVI. Benedek savonai látogatásáról, aki 2008. május 17-én genovai látogatása alkalmával felkereste a Mária-kegyhelyet. „Az Irgalmasság Anyja a kegyelem valóságos vízesésével válaszolt a hozzá forduló savonai lelkek kérésére, és számos olyan kezdeményezést támogatott, mely karitatív és társadalmi programjaival a szükséget szenvedő emberek megsegítését szolgálta, így tanúskodva tettek által az isteni irgalmasságról.”

Ferenc pápa levelében szintén megemlékezik Európa akkori drámai időszakáról, amikor Bonaparte Napóleon elrabolta, majd savonai száműzetésre ítélte VII. Piusz pápát. A fogságban sínylődő Piusz pápa a közeli kegyhely segítségét kérte, és ezért fogadalmat tett, mert elhatározta, hogy amint kiszabadul a fogságából, hálából megkoronázza az Irgalmasság Anyjának szobrát. Amiként azt tudjuk a történelemből, Piusz pápa 1815-ben kiszabadult a fogságból, Napóleon pedig Szent Ilona szigetére száműzve 1821-ben halt meg.

Valójában – zárul Ferenc pápa üzenete – az Irgalmasság Anyja mindig közel van azokhoz, akik szükséget szenvednek és hozzá folyamodnak, miként ez oly sokszor történik napjainkban is.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír