Június 10-től 14-ig tart a Lateráni Szent János székesegyházban a világ papságának harmadik lelkigyakorlata, amelyet a Nemzetközi Katolikus Karizmatikus Megújulási Szolgálatok (ICCRS) és a Katolikus Testvériség (Catholic Fraternity) szervezett – adja hírül a Vatikáni Rádió.

Az idei téma a „Meghívást kaptunk az életszentségre az új evangelizáció távlatában“ címet viseli.

Ferenc pápa június 12-én, pénteken délután 4 órakor érkezett meg székesegyházba, ahol elmélkedést tartott, majd szentmisét mutatott be a világ minden részéről érkezett több ezer pap számára.

A Szentatya Jézus Szent Szívének ünnepén, spanyol nyelven mondott homíliájában Isten gyöngédségéről elmélkedett. Emlékeztetett többek között azokra a kopt keresztényekre, akiket az Iszlám Állam milicistái néhány hónappal ezelőtt lefejeztek.

„A líbiai partokon, a 23 kopt vértanú biztos volt abban, hogy Isten nem hagyta őket magukra és hagyták, hogy lefejezzék őket Jézus nevével az ajkukon. Tudták, hogy miközben levágták a fejüket, Isten nem hagyta el őket“.

Ferenc pápa a kegyetlen és drámai eseményre utalva „vértanúknak“ nevezte a kivégzett koptokat, akik példát adtak arról, hogy maradéktalanul Istenre hagyatkoztak.

A pápa idézett a szentmise első olvasmányából, Ozeás könyvének 11. fejezetéből, amelyben Isten elmondja népének, mennyire szereti, gondozza őt. Amit Isten népének mond, mindnyájunknak mondja: „Olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához emeli a csecsemőt; lehajoltam hozzá, enni adtam neki“. A szeretet kötelék a szabadságban, megköt, de úgy, hogy szabadon válaszolhass szereteteddel. Ezekben a szavakban mindnyájan felismerhetjük saját történetünket – fejtette ki homíliájában Ferenc pápa. A félelem, a bizonytalanság pillanataiban Isten így szól hozzánk: „Ha mindezt megtettem érted, hogy gondolhatod, hogy magadra hagylak?“

Isten gyöngédsége egy atya szeretetvallomása gyermekének, mindnyájunknak – mondta a Szentatya, majd hozzátette: „Hányszor gondolok arra, hogy félünk Isten gyöngédségétől, és ezért nem hagyjuk, hogy saját magunkban megtapasztaljuk azt. Ezért hányszor vagyunk kemények, szigorúak, hányszor büntetünk! Gyöngédség nélküli lelkipásztorok vagyunk. Mit mond nekünk Jézus Lukács 15. fejezetében? Arról a pásztorról szól, aki észrevette, hogy csak 99 juha van, mert egyet elveszített. A 99-et kulcsra zárta, megőrizte és elindult, hogy megkeresse a hiányzót, amelyet a tüskés bokrok tartottak fogva. Nem ütötte meg, nem tett szemrehányást, hanem karjai közé vette, magához szorította és ápolta, mert megsebesült. Ti is ezt tegyétek plébániai híveitekkel, amikor észreveszitek, hogy hiányzik egy a nyájból. Vagy hozzászoktunk, hogy olyan egyház vagyunk, amelynek nyájában csak egy bárány van és hagyjuk, hogy a többi 99 elvesszen a hegyekben?“ Ne feledkezzünk meg Isten gyöngédségéről, amely „isteni kegyelem“. Jézus szíve mindig készen áll, hogy megnyíljon, amikor magányosak vagyunk, irányt veszítettünk és elvesztünk.

Olyan Istenben hiszünk, aki megtestesült és van szíve. Ez a szív ma szól hozzánk: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve: én felüdítelek titeket“ (Mt 11,28). A kicsinyekkel azonban bánjatok gyengéden, ugyanazzal a gyöngédséggel, amellyel én gondozom őket. Ezt mondja nekünk ma Jézus szíve és ezen a szentmisén ezt kérem nektek és magamnak is“ – fejezte be homíliáját a világ papságának harmadik lelkigyakorlatán Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír