A püspök feladata az, hogy imádkozzon és hirdesse Jézus feltámadását. Ha nem ezt teszi, és mással foglalkozik, akkor Isten népe szenved. Ferenc pápa erről beszélt január 22-én reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

A napi liturgia Márk evangéliumából (Mk 3,13–19) a tizenkét tanítvány kiválasztását beszéli el: Jézus kiválasztja őket, hogy vele tartsanak és hirdessék az igét, és hatalmat ad nekik az ördögűzésre. Ők tizenketten az első püspökök. Júdás halála után Mátyást választották maguk közé: ez az egyház első „püspökszentelése” – állapította meg a pápa. A püspökök az egyház oszlopai, akik arra hivatottak, hogy Jézus feltámadásának tanúi legyenek.

„Nekünk, püspököknek megvan a felelősségünk, hogy tanúk legyünk. Tanúskodjunk arról, hogy Jézus Urunk él, hogy Jézus Urunk feltámadt, és velünk zarándokol; hogy Jézus Urunk üdvözít minket, és hogy életét adta értünk. Tanúskodjunk arról, hogy Jézus Urunk a mi reményünk, hogy Ő mindig befogad, és megbocsát nekünk. Tanúságtétel. A mi életünk ez legyen: tanúságtétel. A Krisztus feltámadásáról való igazi tanúságtétel” – fejtette ki homíliájában Ferenc pápa.

A püspököknek két feladatuk van: az első az, hogy Jézussal legyenek az imában. A püspök első számú feladata nem a lelkipásztori tervek kidolgozása… nem, nem! Imádkozni: ez az első feladat. A második pedig az, hogy tanú legyen, vagyis prédikáljon. Hirdesse az üdvösséget, amit Jézus Urunk hozott el nekünk. Nem könnyű ez a két feladat, de éppen ez teszi erőssé az egyház oszlopait. Ha ezek az oszlopok meggyengülnek, mert a püspök nem, vagy keveset imádkozik, esetleg elfeledkezik az imáról; vagy azért, mert nem hirdeti az evangéliumot, és más dolgokkal törődik, akkor az egyház meggyengül, szenved. Isten népe szenved, mert gyengék a tartóoszlopok.

Az egyház püspök nélkül nem működhet, ezért kötelesek vagyunk mindannyian imádkozni a püspökünkért. Ez egyfajta szeretetbéli kötelesség, a fiú kötelessége apja iránt, testvéri kötelesség, hogy a család egységes maradjon az élő és feltámadt Jézust Krisztus megvallásában – magyarázta a pápa, majd így folytatta: „Ezért arra kérlek ma benneteket, hogy imádkozzatok értünk, püspökökért, mert mi is bűnösök vagyunk, nekünk is megvannak a gyengeségeink, minket is érint Júdás veszélye: mert őt is oszlopnak választották. Mi is ki vagyunk téve a veszélynek, hogy ne imádkozzunk, hogy olyasmit tegyünk, ami nem az evangélium hirdetése és az ördögűzés… Imádkozni kell, hogy a püspökök olyanok legyenek, mint ahogy Jézus akarta, hogy mindannyian tanúságot tegyünk feltámadásáról. Isten népe imádkozik a püspökökért. Minden misén imádkozik értük: imádkozik Péterért, a püspöki testület fejéért, és imádkozik a helyi püspökért. De ez kevés: mondjuk a nevet, sokszor csak megszokásból, aztán megyünk tovább. Szívből kell imádkozni a püspökért, kérni Istent: »Uram, viseld gondját a püspökömnek; viseld gondját az összes püspöknek, és küldjél nekünk olyan püspököket, akik igazi tanúk. Olyanokat, akik imádkoznak, akik segítenek prédikációjukkal megérteni az evangéliumot, és azt, hogy bizonyosan tudjuk: Te, Uram, élsz és itt vagy köztünk«” – zárta péntek reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír