A mai evangéliumi szakasz Szent Lukács könyvéből a hetvenkét tanítvány kiválasztásáról szól (Lk 10,1–9), amikor Jézus elküldi őket „erszény és saru nélkül”. Az Úr tehát azt akarta, hogy a tanítványok szegények legyenek, ne ragaszkodjanak a gazdagsághoz, máskülönben nem igazi tanítványok – mutatott rá a pápa. Ez az első csapda, amit a keresztényeknek ki kell kerülniük. Aki igazi tanítvány akar lenni, annak szegény a szíve. Ezért az apostoli munkában szükséges struktúrákat és szervezeteket, melyek a gazdagság jeleinek tűnhetnek szamunkra, jól, vagyis távolságtartással kell használni. Az evangéliumban a gazdag ifjú megindította Jézus szívét, de az ifjú mégsem volt képes követni az Urat, mert a szíve ragaszkodott a gazdagsághoz. Ha követni akarod az Urat, válaszd a szegénység útját. Ha pedig gazdag vagy, mert az Úr elhalmozott, tartsd szem előtt, hogy azért kaptad a jólétet, hogy szolgáld a többieket, de a szívednek el szakadnia az anyagiaktól. A tanítvány ne féljen a szegénységtől, sőt: legyen szegény – figyelmeztetett Ferenc pápa.

A szegénység második formája az üldöztetés. A mai evangéliumban az Úr úgy küldi tanítványait, „mint bárányokat a farkasok közé”. És ma is sok keresztényt üldöznek és rágalmaznak az evangélium miatt – mutatott rá a Szentatya, majd elmesélte, amit a most folyó szinódus szerdai ülésén az egyik püspöktől hallott. Olyan országból érkezett, ahol üldözik a keresztényeket. Itt történt, hogy egy katolikus fiút kiszemelt egy szélsőséges fiatalokból álló csoport, melynek tagjai gyűlölték az Egyházat. Megverték a katolikus fiút, és egy ciszternába lökték. Sarat dobáltak rá, és amikor már a sár a nyakáig ért, azt kiáltották: „Utoljára kérdjük: megtagadod Jézus Krisztust?” – „Nem!” Akkor követ dobtak rá, és megölték. És ez nem az első századokban történt, hanem két hónappal ezelőtt! Ez egyetlen példa, de sok keresztény szenved ma fizikai üldöztetést. 

Ferenc pápa az üldöztetés más formáiról is szólt. A rágalmazás, a kibeszélés is üldözés, amit a keresztény csöndben tűr, ez is egy „szegénység”, amit el kell viselnie. Persze néha védekezni kell, hogy ne botránkoztassunk meg. Ezek a kis üldöztetések, amik a közvetlen környezetünkben, a plébánián történnek… Aprók, de próbára tesznek: ez is egyfajta szegénységi próba. Ez a második szegénység, amit az Úr kér tőlünk.

A szegénység harmadik formája a magány, az elhagyatottság – mondta Ferenc pápa. Erről a mai szentleckében olvastunk Szent Pál apostol Timóteushoz írt második levelében. Ebben a „nagy Pál”, aki nem félt semmitől, azt mondja, hogy a bíróságon első védekezése alkalmával senki nem állt pártjára: mindenki cserbenhagyta. De hozzáteszi, hogy az Úr mellé állt, és erőt öntött belé. Ferenc pápa a tanítvány magárahagyatottságáról szólva elmondta: ez megtörténhet bárkivel, aki lelkesen otthagyja a gazdagságot, hogy kövesse Jézust, aztán szilárdan és hűségesen állja a rágalmazásokat, a mindennapos üldözést, a féltékenységet, a kis és nagy üldöztetést, majd a végén az Úr még a végső magányt is kérheti tőle.

Keresztelő János jut eszembe – mondta a Szentatya –, akiről maga Jézus mondta, hogy „az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb”. Nagy prédikátor volt, az emberek követték, hogy keresztelje meg őket. És mi lett a vége? Egyedül végezte a börtönben. Gondoljatok bele, milyen lehetett egy cella, milyenek lehettek abban az időben a börtönök, ha a maiak olyanok, amilyenek… Egyedül, elfeledve, egy király gyengesége, egy házasságtörő asszony gyűlölete, egy lány szeszélye miatt fejezték le: így végezte be a történelem legnagyobb férfija. De nem kell ilyen messze mennünk, hányszor látjuk az idősotthonokban a papokat vagy apácákat, akik egész életüket az igehirdetésnek áldozták, és most egyedül érzik magukat, mert senki nem emlékszik rájuk. Csak az Úr maradt mellettük.

Jézus magának Péternek is megígérte a szegénység egy fajtáját: „Amikor fiatal voltál, felövezted magad, s oda mentél, ahova akartál. De ha majd megöregszel, kiterjeszted karod, s más fog felövezni, aztán oda visz, ahova nem akarod.” (vö. Jn 21,15)

A tanítvány tehát szegény abban az értelemben, hogy nem ragaszkodik a vagyonhoz, ez az első lépés. Aztán szegény azért is, mert türelemmel viseli a kisebb-nagyobb üldözéseket. Harmadszor pedig szegény, mert élete végén elhagyatottnak érzi magát. Jézus életútja is ezzel az imával végződik: „Atyám, Atyám, miért hagytál el engem?”

Ferenc pápa szentbeszédét egy felhívással zárta: imádkozzunk minden tanítványért, papokért, apácákért, pápákért, világi hívőkért, hogy végig tudják járni a szegénység útját az Úr szándéka szerint.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír